DR. SIMON GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Az előző felszólalás vége volt a reklám helye, vagy legalábbis így éreztem, viszont nagyon fontosnak tartom azt, hogy Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr rávilágított még egy fontos intézményre, amit egyébként a vezérszónoki felszólalásomban kiemeltem, a sérelemdíj intézményére. Tehát erre én is utaltam az elején, hogy ez egy olyan jellegű innováció, aminek a megtartása szükséges, pozitív, előremutató módosítás. Ez is azt támasztja alá, hogy lám-lám, van még egy olyan módosítási rész, aminek gyakorlatilag az eltörlése azt jelentené, hogy kiöntöttük a fürdővízzel a gyereket.

Azt, hogy nem ismerte meg az ügyvédtársadalom vagy jogkereső közönség, én magam is tapasztaltam, azonban el kell mondani, hogy az általános vita nagyon sok lépcsőben zajlott. Tehát például a tavaszi ülésszakról az őszire el lett halasztva az általános vita folytatása. Ott közben is volt jó néhány szakmai konferencia, de ez már a törvényjavaslat végén következett be, hiszen az előző tízéves folyamat is a teljes nyilvánosság előtt zajlott.

Gyakorlatilag kezd az a kép kialakulni, hogy a szakmai koncepció, a professzorok letett szakmai javaslata jó volt, helyes volt, egyszer csak jött a gonosz kormány, és azt mondta, hogy na, innentől mindent kidobunk, módosítunk, és áterőltetjük a parlamenten. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van!) Igen, tehát az, hogy néhányan azt mondják, hogy így volt, ez megerősíti ezt a vélekedést. Azért hadd mondjam el, hogy a parlament által elfogadott Ptk.-koncepció jelentősen több mint 90 százalékban a szakmai javaslatot tartalmazza. Tehát amikor önök ezt a javaslatot, ezt az elfogadott törvényt szidják, akkor 90 százalékban vagy még nagyobb részben azt a szakmai munkát, amely tíz év alatt zajlott, ezt is ugyanígy mérlegre teszik. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu