SCHEIRING GÁBOR (LMP): Köszönöm szépen. A határidőkkel kapcsolatos vitához már nem nagyon kívánnék hozzászólni, azt gondolom, hogy itt az álláspontjaink egyértelműek, ezt majd most már minden képviselő tudja ki-ki mérlegelni a maga belátása szerint.

Amihez viszont mindenképpen még szeretnék hozzászólni, ez az ajánlás 6. pontja, ez az 5. §, azt gondolom, hogy itt vannak igazán fajsúlyos kérdések még. Én - mint az előbb is elmondtam - egyetértek, hogy növelni kell a rugalmasságot, bizonyos kereteken belül meg kell teremteni a hatékony kormányzást. Még azzal is egyetértek, hogy bizalmat kell szavazni az új kormánynak, hogy átláthatóan és felelősen fog gazdálkodni a rá bízott állami vagyonnal, és helyesen fog eljárni a költségvetési bevételekkel és kiadásokkal. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a demokrácia garanciákról szól, intézményi garanciákról, és a nyilvános ellenőrzés garanciája leginkább a parlament előtt folytatott vita. Úgyhogy azt kérem, hogy ennek a terét és lehetőségét teremtsék mindenképpen meg, hogy egyáltalán a körmére tudjunk nézni a kormánynak, amely mégoly jól is működhet akár.

Miről is van szó? Itt az 5. § módosításával többek között az állami társaságoknál végzett tőkeemelést és az osztalékot is kivonnák a hiányszámítás alól, illetve a társaságok számviteli eredményeit is hasonlóképpen kivonnák. Az MSZP által beterjesztett módosító, illetve a miáltalunk is beterjesztett módosító ezt a rendelkezést, ezt az egész paragrafust úgy, ahogy van, törölné. Itt a rugalmasság jegyében most szeretném jelezni, hogy benyújtottunk egy kapcsolódó módosítót, amelyik arról szól, hogy a társaságok számviteli eredményére vonatkozó szabályozástól valóban tudjunk eltekinteni. Ez valóban egy olyan rugalmasság lehet, ami adott esetben indokolt.

Ugyanakkor továbbra is szeretnénk kitartani amellett, hogy az állami társaságoknál végzett tőkeemelés igenis számítson bele a hiányba. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon-nagyon fontos lépés lenne az átláthatóság megtartása irányába, és itt, ha Volner képviselőtársam utalt már a vagyongazdálkodási törvényre, akkor én is utalnék rá, de egy másik pontjára. Ugyanis a vagyongazdálkodási törvényben volt egy olyan passzus, amely első ránézésre ártatlannak tűnik, ugyanakkor ezzel párhuzamba állítva mégiscsak súlyos is lehet. Ugyanis volt egy olyan passzus, amely értelmében értékhatártól függetlenül a kormánynak egyéni hatáskörében joga van ingyenesen állami vagyont átruházni az állami vagyonkörön belül. Azt gondolom, hogy ez egy eszköz lehet arra megint csak, hogy az állam, illetve a kormány az átláthatatlanság leple mögött végezze el az állami cégek kistafírozását vagy konszolidálását. Az állami cégek konszolidálása egy fontos cél, nyilván nagyon nehéz cél is, de egy szép cél, és nem értjük, hogy miért kellene ezzel kapcsolatban a nyilvánosság elől elbújni.

Úgyhogy a módosítónknak ezeket a részeit mindenképpen fenntartanánk, a kapcsolódó módosítóval viszont az eredményszámításra vonatkozó szabályok lazítását próbálnánk meg mégiscsak lehetővé tenni, és erre kérem akkor akár az ellenzéki, akár a kormánypárti képviselőket, hogy fontolják meg, hogy ezt tudják-e támogatni.

Összességében tehát én azt látom, hogy a vita közöttünk ott van, hogy hol is kellene tulajdonképpen meghúzni a határt a kormányzás hatékonyságának a racionalizálása és az átláthatóság és a demokratikus ellenőrzés racionalitása között. Úgy gondolom, hogy az átláthatóság és a nyilvános kontroll már csak azért is nagyon fontos, mert önöknek kétharmada van, és azt gondolom, hogy ebben az esetben különösen indokolt az, hogy lehetőséget teremtsenek arra, hogy a költségvetési vitában, illetve a költségvetési számokban is megnyilvánuljon ez az átláthatóság; illetve azért is nagyon fontos - itt már többször utaltunk rá -, mert a magyar gazdaságpolitikával szembeni bizalom meglehetősen alacsony. E bizalom helyreállításának a legfőbb eszköze ez az átláthatóság. Úgyhogy azt kérem, hogy ezt fontolják meg, és ezt próbálják meg a módosítókkal kapcsolatos szavazási magatartásuknál érvényesíteni.

S végül egy nemzetközi példára utalnék, biztosan ismerik: az Egyesült Királyság pénzügyminisztere egy meglehetősen előremutató lépés keretében igen nagyfokú átláthatóságot vezetett be a költségvetésnél. Én azt gondolom, hogy ez lenne a járható és kívánatos irány. A brit konzervatív párt ezt megtette, szerintem az új magyar konzervatív kormánytöbbség méltán tanulhatna a brit testvérpártjától.

Szóval, én arra kérem önöket, hogy fontolják meg ezeket az érveket, és válasszák ezt az átlátható és elegáns kormányzást, és ennek megfelelően viszonyuljanak a módosítókhoz.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu