DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság a mai témakör. Az alkotmányról és az Alkotmánybíróságról szóló törvény, az 1989. évi XXXII. törvény 6. paragrafusa kimondja, hogy az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai által jelölt, képviselőkből álló jelölőbizottság tesz javaslatot.

Volt egy régi rendszer és most van egy újabb rendszer. A régi rendszert lehet bírálni, és igen sok szó esett már itt a tisztelt Házban arról, hogy a régi rendszer elhozott egy olyan időszakot, amikor nem tudták feltölteni az Alkotmánybíróságot, nem volt arra lehetőség, hogy megfelelő felkészültségű és elfogadottságú alkotmánybírókat delegáljanak az Alkotmánybíróságba, és ezzel sajnos, a magyar alkotmányos rendszer alapjai látszottak meginogni. Nagyon nagy probléma az is, sorozatban látjuk azt is, jelenleg is az Alkotmánybíróság működésében, hogy az ügyek rendkívüli módon elhúzódnak, és gyakorlatilag emiatt az Alkotmánybíróság már nem tudja azt a feladatát betölteni, ami miatt a magyar alkotmányos rend szerint létrejött. Itt elsődlegesen hivatkoznék azokra a jogszabályokra, amelyek megszülettek például az elmúlt 8 esztendőben, és ezen jogszabályok alkotmányos felülvizsgálatára gyakorlatilag nem volt lehetőség. Hiába adtunk be, például a Gyurcsány-éra alatt született jogszabályokkal kapcsolatosan, amelyek a demokráciát, a személyi szabadságjogokat, az alkotmányos alapjogokat voltak hivatottak megnyirbálni.

Amikor ezek a jogszabályok sorozatban megjelentek, gondolok itt elsődlegesen, amit sajnálatos módon a Fidesz és KDNP is fölkarolt most, a Gárdával kapcsolatos törvények, illetve tojástörvény, egyéb, az alkotmányos alapjogokat megnyirbáló szabályok, amelyeket megtámadtuk sorozatban az Alkotmánybíróságon, és sajnos azt látjuk, hogy ezek nem vezetnek eredményre. Nem azért nem, mert ne lenne igaza azoknak, akik beadták ezeket a beadványok az Alkotmánybírósághoz, hanem éppen azért nem, mert az Alkotmánybíróság a nagyfokú leterheltsége miatt nem tudja szerét ejteni annak, hogy ezekben a jogszabály-változásokban, törvényekben döntést hozzon. Sajnos, ennek az az óriási nagy problémája hosszú távon, hogy azok a társadalmi problémák, amelyekre megoldást próbált találni adott helyzetben a kormány vagy a parlament, azok, ha később, 6-7 év múlva kerülnek elbírálásra, akkor ezek már csak a történelmet fogják jelenteni, nem fognak lehetőséget adni arra, hogy azok a társadalmi problémák kiküszöbölődjenek, amelyek akkor merültek fel, amikor ezek a jogszabályok megalkotódtak. Tehát hihetetlenül nagy, nagyon nagy jelentősége van annak, hogy az Alkotmánybíróság naprakészen tudjon működni.

A Fidesz-KDNP jelen pillanatban beterjesztett egy javaslatot, amely erre próbál megoldást találni. A régi rendszer szerint arra lett volna szükség, hogy a pártok, a frakciók egy bizottságot hozzanak létre, illetve ezek tesznek javaslatot azoknak a személyére, akik alkotmánybíróként felmerülnek, és majd erről, ahol konszenzusra jut a bizottság, ott lehet döntést hozni arról, hogy a parlament megválasztja-e alkotmánybírónak, vagy nem.

A törvényalkotó eredetileg abból indult ki, hogy az alkotmánybírói státus egy abszolút pártoktól független, pártok fölött álló, a politika fölött álló olyan jogtudósok, olyan közismert jogászok, akiket a társadalom elfogad. Tulajdonképpen ez egy nagyon szép gondolat volt, és nagyon jó is az, hogyha valóban konszenzus alapján tudnánk megválasztani az alkotmánybírókat, és nem vetődne fel senkiben az a gondolat, hogy egy párt, adott esetben egy kormánypárt képes legyen arra, hogy akár politikai befolyása alá vonja az Alkotmánybíróságot oly módon, hogy olyan személyeket jelöljön az Alkotmánybíróságba, akikről esetleg tudja, hogy nem fognak szembe menni a párt politikai elvárásaival. Nyilván ezek a félelmek vetődnek fel akkor, amikor egy pártnak van lehetősége arra, hogy az alkotmánybírókat delegálja a testületbe.

Jelen esetben ez a módosítás, amelyet megkaptunk, ez bizony erre enged következtetni, és sajnos, engem kísértetiesen emlékeztet ez a jelenlegi pillanat arra, amikor kaptunk az alkotmányügyi bizottságban egy beterjesztést pontosan ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatosan, az alkotmánybírók választásával kapcsolatban az alkotmánymódosításról. Ebben találtunk egy ominózus 2. paragrafust, amelynek az volt a lényege, hogy ezzel a módosítással egyetemben módosul az alkotmány 24. paragrafus (5) bekezdése is, amely kimondta annak idején az egyedüli, az alkotmányban a 4/5-öt az alkotmánymódosítással kapcsolatos országgyűlési határozatok vonatkozásában, és ezt nagyon szépen a Fidesz-KDNP becsempészte ebbe a törvénymódosítási, alkotmánymódosítási javaslatba, és majdnem átment anélkül, hogy erre felfigyeltünk volna.

Mit is láttunk mi akkor? Azt láttuk és azt tapasztaltuk - mert sokat vitatkoztunk itt, a Házban is arról -, hogy az az ominózus, az alkotmány 24. § (5) bekezdése vajon hatályban van-e még, vagy hatályon kívül került. Aztán utóbb azt a véleményt fogalmaztuk meg, hogy nincs ennek jelentősége, hogy hatályban van, vagy sincs, hanem annak van jelentősége, hogy mi van, milyen szándék húzódik mögötte. 1995-ben, amikor ez az ominózus szakasz belekerült az alkotmányba, akkor az indokolásban szerepelt az, hogy a kormánypárt azt szeretné, hogyha az ellenzéknek is érdemi befolyása lenne az alkotmányra, az alkotmány meghozatalára, ne pedig csak kizárólagosan a kormánypárt tudjon alkotmányt hozni.

(Ezt akarta, ezt vette ki akkor a Fidesz-KDNP, és most ugyanezt látom megismétlődni...)

VGy/Latorcai-Földesi (Dr. Gyüre Csaba)/VA

(18.30)

Ezt akarta, ezt vette ki akkor a Fidesz-KDNP, és most ugyanezt látom megismétlődni, ezért hoztam fel ezt a példát, mert ugyanezt látom megismétlődni a jelen esetben is.

Ez a módosítás azt jelenti, hogy a 4. pont szerint feláll az eseti bizottság, amelybe a Fidesz 8, a KDNP 2, az MSZP 2, a Jobbik 2, az LMP 1 tagot ajánlhat. Azt is látjuk ebből a javaslatból, a 7. pont kimondja, hogy az Alkotmánybíróság tagjának jelöltjévé az válik, aki legalább nyolc bizottsági tag igen szavazatát megkapta. Ebből következik, hogy önmagában a Fidesz már tud javasolni, még a KDNP támogatására sem lenne szüksége, ami elméletileg természetesen megvan, illetve az ellenzéki pártoknak nincsen lehetőségük arra, hogy bármilyen formában jelöltet állítsanak, hiszen az öt ellenzéki szavazat nem teszi lehetővé azt, hogy egyáltalán jelöltet tudjanak állítani itt, a parlamentben. Akkor már nem beszélünk a kétharmadon felüli többségről, amelyik természetesen nyilván leszavazná az ellenzéki javaslatokat, amennyiben ilyenek lehetnének, de még csak nem is lehetnek.

Hirtelen eszembe jut az a kis szlogen, amit láttunk a választások idején, ami úgy szólt, hogy "Csak a Fidesz", és ebben a nyolc főben pontosan ezt találom meg, hogy csak a Fidesz, mert egyedül el tudja dönteni az Alkotmánybíróság összetételét is, illetve a tagjait is, és nincsen szükség semmire. Számomra ez egy kicsit furcsa és ellentmondásos, amikor a Fidesz és a KDNP szinte valamennyi felszólalásában arról beszél - megemlíti a nemzeti együttműködés rendszerét, amelynek pontosan az lenne a lényege, legalábbis a hangzatos szavakban, amelyeket ki is kell tenni a közintézményekben Magyarországon, ahol a tisztelt kormánypártok látni akarják azt, hogy bizony, ebben az országban akkora együttműködés van, bizony -, hogy a kormánypártok a nemzeti együttműködés rendszerébe be akarják vonni az ellenzéki pártokat és a teljes magyar társadalmat. Hát ez a külcsín. A belbecs pedig az, hogy csak a Fidesz, és senki más ne szóljon bele.

Itt nyilván lehetne elmélkedni arról, amennyiben tényleg lovagias lett volna a Fidesz-KDNP, és azt mondja, bármilyen beleszólást engedek az ellenzéki pártoknak, akár az összetételben, hogy már az ellenzéki pártok is tudnának legalább javaslatot tenni egy személyre, amely majd bekerülhetne a tisztelt Ház elé döntésre, ez is akár egy megoldás lenne. Illetve nyilván szóba jön az, amit már felajánlottak - amit az alkotmány-előkészítéssel kapcsolatosan megismertünk -, hogy a választójogi törvénnyel kapcsolatban a paritásos bizottság az, amely a jelen pillanatban álláspontom szerint a legjobb lett volna.

Így ezzel tulajdonképpen azt értük el, hogy kizárólag a Fidesz tudja majd feltölteni az Alkotmánybíróságot, ezáltal természetesen ezt a javaslatot a magunk részéről nem tudjuk támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban. - Dr. Schiffer András tapsol.)

Forrás: parlament.hu