DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Párt ezt a határozatot nem fogja megszavazni, és erős kritikával illeti. Jelesül azért is, a legnyomósabb érvünk az, hogy Sólyom László köztársasági elnök úr átiratát, az elnök úr aggályait rendkívül felületesen olvasta és értelmezte a kormányzati többség.

Balsai elnök úr is utalt arra, hogy a köztársasági elnök jelölőbizottság létszámával kapcsolatos aggodalmait orvosolta a múltkori beterjesztés, és annak alapján készült el ez az országgyűlési határozati javaslat, ez rendkívül felületes olvasata annak, amit az elnök leírt, és ezt szeretném most a hozzászólásomban bizonyítani. A köztársasági elnök azt mondja az Országgyűléshez intézett átiratában, hogy a hatályos alkotmányos szabályozás nem vált be. Ez tény, hiszen ez egy együttműködésre alapított vagy együttműködés szándékát jelző eljárási rend volt, és miközben korábban persze ennek alapján választott alkotmánybírót rendre az Országgyűlés, de a garanciális elemeket, amelyeket jó pár évvel ezelőtt, közel két évtizede meghatározott a jogalkotó, a végrehajtásban nem sikerült megvalósítani, az elnök levele erre is kitér. Az érvelésem következő részében erről is fogok beszélni.

Ugyanakkor az elnök azt is világossá teszi, hogy szükség lenne olyan szabályokra, amelyek nemcsak jobban szolgálják az alkotmánybírók függetlenségét, magas szakmai színvonalát, hanem egyszersmind lehetővé teszik a megüresedett bírói helyek gyors betöltését, hanem minderre alkotmányos garanciát is nyújtanak. Tehát a hangsúly nem a létszámon van, hanem azon, hogy milyen alkotmányos garanciát lehet nyújtani egy másfajta eljárási rendben.

A most hatályos, illetve a korábbi hatályos alkotmányszöveg azt mondja, hogy az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához, ehhez egyúttal az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Csak emlékeztetni szeretnék, hogy erre a jelölési metódusra a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain a szabadon választott új Országgyűlésben létrejött kompromisszum alapján kerülhetett sor. Ennek az volt a szándéka, hogy a parlamentben jelen lévő egyetlen politikai erő, azaz sem a kormányoldal, sem az ellenzék ne legyen képes egymagában alkotmánybírót állítani. Tehát a két oldal megegyezéséről szólt ez a szabályozás, és nem önmagában a szabályozással volt a probléma, hanem annak a gyakorlatával. Az elnök részletesen levezeti az átiratában, és be is mutatja, hogy megállapodásra általában akkor volt esély, ha egyszerre több alkotmánybírót kellett választani, és ő az érvelésében azt is elmondja, hogy ez miért nem helyes.

Tehát az alkotmánybíró-jelölés korábbi rendszere nem tekinthető önértékű alkotmányos garanciának, sőt az alkalmazás során számos negatív következménnyel is járt, és ezért nem maga a konstrukció, hanem az alkalmazás módja hibáztatható. Ezen megfontolások vagy ezen érvek alapján érdemes lett volna elgondolkodni tehát azon, hogy egy helyesebb megoldást... - amit egyébként nemcsak a köztársasági elnök, mert én rá hivatkozom most leginkább, de ezeket az érveket az ellenzék frakciói is különböző szempontból használták a korábbi vitákban, tehát mindenképpen hasznos és szükséges lett volna, hogy egy létező problémára érdemi és adekvát választ adjon az új jogi szabályozás. Erre azonban nem került sor, hiszen a kormányoldal csak abban gondolkodott, hogy azt a kettős szorítást, hogy a frakciók egy-egy tagja által delegált bizottságba lehetett jelölni, de a kétharmados többség kellett a megválasztáshoz, ezt a kettős szorítást feloldja, és azt mondja - néha kicsit cinikusan is használva az érvelésben ezt -, hogy hiszen a kétharmados felhatalmazás mindenre elég, mindenre elegendő, és tetszés szerint alakítható, sok-sok minden mellett többek között az Alkotmánybíróság összetétele is.

Teszi ezt annak ellenére, hogy a köztársasági elnök javaslatot tesz néhány európai példa bemutatása alapján arra is, hogy egy, a fékek és ellensúlyok - vagy egyensúlyok, ahogy Schmitt elnök úr mondja - rendszerében másfajta alkotmányos garanciákat kimunkálna, hiszen a kétharmados többségnek lehetne olyan metódust is választania, amely kielégíti azt az igényt, hogy ebben a jelölési rendszerben, illetve az alkotmányban megfogalmazott alkotmányos garanciák lényegesen jobban érvényesüljenek mindösszesen, mintha csak a kétharmados többségre apellálva hoznának szabályokat.

(Tehát amikor az Országgyűlésben a mostani határozatot...)

zse/Latorcai-Földesi/ (Dr. Lamperth Mónika)/VA

(18.20)

Tehát, amikor az Országgyűlésben a mostani határozatot megalapozó törvényt javasoltuk, akkor a Magyar Szocialista Párt beadott egy módosító indítványt, ami meggyőződésünk szerint megfelel ennek az alkotmányos garanciarendszernek. A mi javaslatunk az volt, hogy az eredetileg beterjesztett 8 tagú, a mostani javaslatban szereplő 15 tagú jelölőbizottság helyett egyfelől legyen egy erre a célra, alkotmánybírák jelölésére létrehozott jelölőbizottság, de az Alkotmánybíróság tagjaira nemcsak az erre a célra megalakult jelölőbizottság, hanem az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a köztársasági elnök is tehet javaslatot, mégpedig oly módon, hogy beállnak, ha úgy tetszik, egy sorba, és egyszer a bizottság jelöl, az országgyűlési bizottság, az azt követő megüresedésnél az Igazságszolgáltatási Tanács, az azt követő megüresedésnél pedig a köztársasági elnök. Ez egy lényegesen kiegyensúlyozottabb helyzetet eredményezne, és eredményezné azt a köztársasági elnök által is elvárt következményt és a parlamentben helyet foglaló ellenzéki pártok, és különösen a Magyar Szocialista Pártnak azt az álláspontját, hogy legyen alkotmányos garancia arra nézve, hogy az Alkotmánybíróság pártoktól való befolyás nélkül végezheti a munkáját.

Ez a konkrét országgyűlési határozati javaslat, amelyik az elnök által visszaküldött és újra, lényegi változtatás nélkül elfogadott alkotmánymódosításon alapszik, mindösszesen csak annyi változást terjeszt az Országgyűlés elé, hogy a 8 tag helyett 15 tagból áll ez a bizottság. Meglehetősen cinikus ez a megközelítés, hiszen a bizottságból 8 tagot a Fidesz, 2-t a KDNP delegál, ezek után - már, ha valaki ismeri a számtant, pontosan tudja, hogy - teljesen ellensúly nélkül marad ebben a rendszerben ez az alkotmányos intézmény. Ezért a Magyar Szocialista Párt ezt nem fogja támogatni, sőt még a pontosabb tartalom okán módosító indítványokat is fogunk benyújtani, de az csak egy javító szándékú, jobb megfogalmazást célzó módosító javaslat, nem ettől tesszük függővé az álláspontunkat. Az MSZP-nek elvi ellenérzése van, és ellenvéleménye ezzel a határozati javaslattal, ezért a végszavazásnál nemmel fogunk szavazni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu