DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mielőtt részleteiben rátérnék néhány pontra a 29 pontból, engedjenek meg egy rövid kitérőt, mert nagyon sokszor elhangzik itt az a kijelentés, hogy a Bajnai-kormány milyen sikeres válságkezelést valósított meg. Akkor engedjék meg, hogy néhány számot felolvassak, mert azért jó, ha a számokkal is tisztában vagyunk.

2007-ben, tehát még a Bajnai-kormány előtt a GDP növekedése 1,1 százalék volt, 2009-ben mínusz 6,2 százalék. 2007-ben a munkanélküliségi ráta 7,4 százalék volt, 2009-ben 10 százalék. Mennék még tovább is egyébként. Mi történt? Egy nagyon hatalmas adósságtömeget vett fel ez a kormány, 14,2 milliárd eurónak megfelelőt. Hadd idézzek a Pénzügyminisztérium 2009. december 21-ei sajtóközleményéből. Ez előre prognosztizálja 2011-től egyébként az IMF-EU-hitel törlesztését. Mondanék egy számot. 2011-ben 537 milliárd 400 millió a törlesztés, ennek költségvetési terhe egyébként 287 milliárd forint. 2013-ban ez a törlesztés 916 milliárd lesz, és ennek a költségvetést terhelő része 491 milliárd forint. Nem történt más, mint eladósították az országot ebben a nagyon sikeres, ha úgy tetszik, nagyon sikeres válságkezelésben. Az államigazgatásban van egy ilyen kifejezés, hogy a döglött lovat toljuk át a másik évre. Nem történt más, kérem szépen, mint a döglött lovat áttolták a másik kormány oldalára.

Ha kiszámítjuk azt - és végignézzük magát azt a táblázatot, ami hangsúlyoznám, hogy a Pénzügyminisztérium sajtóközleménye 2009. december 21-én -, hogy fejenként 177 ezer forinttal adósították tovább az országot, kérdezném én: hogy lehet ezt sikeres válságkezelésnek nevezni? És nem teszek hozzá jelzőket. Hát hogy az életben lehet ez sikeres válságkezelés akkor, ha fejenként 177 ezer forinttal többel adósítjuk el az országot? Ez nem válságkezelés.

Az előbb elhangzott, az egyik képviselő úr említette, hogy na lám, növekszik a GDP, és akkor miért panaszkodik itt a kormány. Igen, növekszik a GDP, még nem nagyon lehet pontosan tudni az értékét, 0,5-0,8 százalékkal. Van egy apró probléma. A probléma pedig úgy hangzik, hogy a kormány adóbevételei a tavalyi év teljesítménye utáni adóbefizetésre vonatkoznak, függetlenül attól, hogy mennyi az idei GDP növekedése. Lehet az idei GDP növekedése 0,8 helyett akár 8 százalék is, a kormány azzal az adóbevétellel tud számolni, ami a tavalyi gazdasági teljesítmény után jött be, és sajnos ott a kormány, mármint az előző kormány nem számolt megfelelő pontossággal, az adóbevételek jóval elmaradnak annál, mint amivel számolt, és így - nem ragoznám tovább - egy 300 milliárdos lyukat hagyott a költségvetésben a kormány.

Nézve ezeket a számokat, és hallgatva az előbb említett sikeres válságkezelést, nekem, megvallom őszintén, Friedrich August von Hayek egyik könyvének a címe jutott eszembe, Út a szolgasághoz. Mi ez, ha nem út a szolgaságba? Amit tettek, azzal gyakorlatilag egy szolgaságba, adósságszolgaságba zavarták az országot. Tehát nagyon kérném, hogy valahogy ezt a narratívát vagy mítoszt, ami arról szól, hogy milyen sikeres volt a válságkezelés... Lehet, hogy New Yorkban ez sikeres, nem ők fizetik a fejenként 177 ezer forintot, hanem mi fizetjük valamennyien a következő 4-5 évben. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban. - Göndör István és Kovács Tibor közbeszól.)

Ha megengedik, akkor rátérnék néhány észrevételre. Az észrevételek egyik csoportja úgy hangzik, hogy elég gyors-e, elég radikális-e, elég széles-e mindez az intézkedéscsomag, ami itt van. Én azt hiszem, gyorsnak gyors, tehát ennél gyorsabban fizikailag a nap 24 órájában nem lehet, sőt megtárgyalni sem lehet. (Ékes József: Erre is panaszkodnak.) Radikális vagy széles? Én is osztom helyenként a véleményeket: van néhány pont, ahol lehetne szélesebb. Egy kis megértést kérünk, ennyi telik időben fizikailag, a parlament is látja, hogy mennyi munkával jár ez. (Kovács Tibor: Új költségvetést ígértetek mostanra! - Közbeszólások az MSZP soraiban.)

Az észrevételek másik része viszont arról szól, ha jól értem, hogy mennyire igazságos. Hát akkor hadd tegyem hozzá, hogy én úgy gondolom, hogy ebben az országban akkor romlott el nagyon-nagyon sok minden, amikor 2004 őszén - ha még emlékeznek - Budapest utcáin megjelent egy piros négyzet, beleírva, hogy igazságosság, merthogy a szocialista igazságosság mindig is azt jelenti: elveszem az egyik embertől és odaadom a másiknak. (Kovács Tibor: A Fideszé meg elveszi...) Ne haragudjon, előbb egyik képviselőtársuk már ott tartott... (Közbeszólások az MSZP soraiban.) Az előbb egyik képviselőtársuk már ott tartott, hogy egy másik képviselőtársuk jövedelmi viszonyaiban és zsebében kutakodott. Ez a logikája. (Kovács Tibor: Az előző ciklusban mit csináltatok?) És ezt tették... (Közbeszólások az MSZP soraiban. - Az elnök csenget. - Közbeszólások a Fidesz soraiban: Elnök úr, utasítsa rendre! - Kérjen szót!)

Forrás: parlament.hu