DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Akkor folytatnám. Az ajánlás 19. pontjánál tartottam. Én tettem egy módosító javaslatot, igazából ezt a 48 órás szabályt így, ebben a formájában nem tudom én sem támogatni, tehát Bárándy Gergely képviselőtársam sok érvével egyet tudok érteni. Ha jól vettem észre, az ő módosító javaslata arra irányul, hogy tokkal-vonóval essen ki az őrizetbe vétel lehetősége az elzárással is sújtható szabálysértések esetén, ami viszont nem támogatható, tekintettel arra, hogy azért, ha tetten érnek valakit az adott helyszínen, mondjuk, az új szabályozás szerint egy tulajdon elleni szabálysértés körében, egy kis értékű vagyon ellopása tekintetében vagy miatt, akkor ő azért legyen ott őrizetbe vehető, és egy gyorsított eljárás lefolytatható legyen. Tehát ezzel nincs gond önmagában.

Itt azzal van gond, hogy lényegében a tettenérés hosszú évek óta kimunkált büntetőjogi fogalmát felrúgva önkényesen kiterjeszti ezt az időtartamot, és egy alkotmányellenes kitágítást jelent. A személyes szabadság korlátozásának nagyon komoly garanciái vannak. Én még egyszer oda kanyarodnék vissza, hogy a habeas corpus-elv vagy pedig a saját területünkre térve az Aranybulla is nagyon szigorú szabályokat írt elő már történeti alkotmányunkban is a személyes szabadság korlátozására, és bizony, azt látnunk kell, hogy a büntető anyagi és eljárási jognál ugyan alacsonyabb a garanciaszintje a szabálysértési jognak, de azért ez nem juthat el olyan szintre. Mert azt kell látnunk, hogy a szabálysértési őrizet végrehajtása tartalmilag ugyanazt jelenti, mint egy előzetes letartóztatás iksz napja, tehát ugyan csak 3 napig, 72 óráig lehet őrizetben tartani, de mégis elvonják teljeskörűen a szabadságát az embernek.

Nézzük meg a konkrét példát! Én most átnéztem, hogy mik azok a jelenleg hatályos szabálysértési tételek, tényállások, amelyek alapján elzárással lehet sújtani az elkövetőt: gyülekezési joggal visszaélés, rendzavarás szabálysértése. Ez a kettő időről időre visszatérő területe az alapvető szabadságjogait gyakorló, úgynevezett ellenállóknak, akikkel szemben a gyurcsányi időszak rendőrsége és bírósága rendszeresen és visszatérően jogi bunkósbotként használta ezeket a szabálysértéseket, és mi, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat, a Jobbik Jogsegélyszolgálat ügyvédei nem egyszer, nem kétszer, számtalanszor tapasztaltuk, hogy ezek az őrizetbe vételek, ezek a gyorsított eljárások, ezek a szabálysértési eljárások alapvető szabadságjogok korlátozása szándékával kerültek alkalmazásra.

Én egy olyan esetet tudok vizionálni erre elrettentő példaként, hogy mondjuk, valaki részt vesz egy tüntetésen, mint például akár a most vasárnapi tüntetésen zöld pólóban, terepruhában, amely nem hasonlít a Gárda egyenruhájára még véletlenül sem, de mégis, mondjuk, hazamegy szépen a tüntetésről, és ha ezen szabály hatályba lépne, akkor 47 óra múlva, hajnali 3-kor egy kommandós különítmény rátörhet, hogy na, most önt őrizetbe vesszük, miután tetten értük egy tüntetésen - ami egy eléggé kiterjesztett fogalom -, és bizony, gyülekezési joggal visszaélés kapcsán őt adott esetben elő lehetne így ráncigálni lakókörnyezetéből kiemelve. Hadd ne mondjam, hogy ennek milyen következményei vannak, ha a rendőrség ilyen tettenérés jogcímén úgymond kiszáll.

Az alkotmány 55. § (1) bekezdése egyértelműen a személyes szabadság és biztonság elvét egy fontos, értékes alapelvként rögzíti, amelynek a korlátozása csak törvényi és nemzetközi egyezményekkel, törvényes keretek között történhet meg. Tehát ez a fizikai biztonság a legfontosabb.

Ami még nagyon gyakori és nagyon drámai eset vagy példa volt az elmúlt nyolc évben, hogy előrehozott büntetésként használták ezt az őrizetet. Azért a szabálysértési őrizetnek meg egyébként a büntetőeljárásban az előzetes letartóztatásnak is alapvetően az a célja, hogy kéznél legyen az elkövető annak érdekében, hogy az adott nyomozati cselekmények vagy a bírósági intézkedések megtörténhessenek. Tehát ez nem azt jelenti, hogy most itt mindenkit begyűjthetünk, és akkor duzzasszuk föl az egyébként is valóban túlterhelt büntetés-végrehajtási intézményeket, hanem gyorsan, hatékonyan folyjanak le a felelősségre vonási eljárások.

Jelen esetben, ha ezt a bizonyos szabálykiterjesztést megalkotná a törvényhozás, akkor azt gondolom, hogy egyrészt átlépnénk ezt a sok ezer éves alapelvet. A tettenérés fogalmilag tényleg azt jelenti, hogy szervezze meg az állam a gépezet rendszerét úgy, hogy ha elég jól működteti a végrehajtói állományát, a rendvédelmi szerveket, akkor fogja el a helyszínen a tettest, ott valóban egy csökkentettebb szintű garancia elég ahhoz már, hogy őt gyorsan bíróság elé állítsuk, fogva is tartsuk. De ha utána valaki elszökik, elmegy, mindenesetre elhagyja az elkövetés helyszínét, az állítólagos elkövetés helyszínét - azért mondjuk ki, mert az ártatlanság vélelme a szabálysértési eljárásban is működik, csak a rendőr sok esetben elkövetőt lát akkor is, ha éppenséggel valaki csak, mondjuk, egy feliratot emel föl, hogy "Free Tibet". Ilyenre is volt példa - hogy ne csak mindig ilyen, úgymond nemzeti körből jövőt mondjak -, hogy a "Free Tibet"-táblát felemelő tüntetőket irgalmatlanul begyűjtötte a gyurcsányi rendőrség azzal, hogy ők a gyülekezési joggal visszaéltek. Tehát ez a szabályrendszer egy új csengőfrász korszakot eredményezhet, sajnos, azt kell mondjam, ha és amennyiben a rendőrség a gyurcsányi logika alapján működne a jövőben is.

Egyelőre a most vasárnap minket arról győzött meg, hogy még mindig ezek a régi reflexek működnek. Én nem mondom azt, hogy ez a kormánytöbbség adott esetben utasítására vagy akaratára történhetett, de egy biztos, hogy ez így ellentétben áll azokkal a garanciális elvekkel, amelyeket a nemzetközi egyezmények, történelmi-jogi hagyományaink is előírnak.

Tehát ennek szellemében kérem - és miután az én javaslatom még ráadásul a szükségesség-arányosság szempontját is beemeli az alkalmazhatóság körébe - épp azt, hogy a garanciákat növelni kéne, és nem csökkenteni az ilyen, elég súlyos személyesszabadság-korlátozások körében.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu