DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Ebben a vitaszakaszban két, illetve három ponthoz szeretnék hozzászólni. Volner János képviselőtársamnak a 38. ponthoz egy nagyon fontos és lényeges módosítási javaslata áll előttünk, ez pedig nem kevesebb, mint hogy a rendőrségi törvény azon módosítását irányozza elő az eredeti előterjesztés, hogy a magánlakásba való behatolás milyen feltételekkel történhet meg, és az előterjesztés szerint egy kifejezett, nevesített fordulatot kapott az, hogy: feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel szabálysértésének tárgyi bizonyítási eszközeinek felkutatása és biztosítása. Tehát itt most már szintén egyértelmű, hogy a lex gárda törvényről van szó, a negyedik számúról sajnos, már legalábbis a negyedik számú ilyen jogszabályról, mert már három született, ebből egy törvény volt, másik kettő pedig kormányrendelet.

Bizony itt is ugyanez a logika figyelhető meg, hogy kifejezetten szelektíven, fókuszálva erre a szervezetre, erre a jobb sorsra érdemes szervezetre, illetve a vele szimpatizáló és ilyen szellemben, gárdista szellemben tevékenykedő emberekről szól. Mert lássuk be, azért a mostani jogalkalmazás tendenciái már rég nem arról szólnak, hogy itt az eredetileg gárdaruhában lévő emberek masíroznak cigánysorokon, és őket kellene úgymond megakadályozni ebben, hanem gárdista szellemű emberek különböző öltözetben, különböző helyszíneken megjelennek, és kifejezik összetartozásukat, kifejezik a szolidaritásukat a közbiztonsági válsághelyzet hátrányaitól szenvedő emberek felé.

Tehát ez az előterjesztés azt szolgálja, hogy ezt a fajta, egyébként abszolút a jogalkotási törvény szellemével is ellenkező gyakorlatot szüntessük meg, hogy kifejezetten egy konkrét szervezettel szemben alkotunk jogszabályokat, és ez egészen leszüremlik jelen esetben például a magánlakásba való bebocsátására vagy belépésére a rendőrségnek is, kifejezetten kapna egy ilyen önálló felhatalmazást.

(21.10)

Tehát éppen ezért ezt a 38. számú előterjesztést, úgy gondolom, ha a jogállami elveket tiszteletben tartja a kormánytöbbség, akkor fogja támogatni, azaz megakadályozza azt, hogy a feloszlatott szervezet tevékenységében való részvétel kapcsán a hálószobába vagy a gyerekszobába törjenek be, kutakodjanak.

A múltkori felszólalásomat nem tudtam befejezni abban a részben, hogy bizony megint csak azt kell mondani, az elmúlt 8 év egyik nagyon gyászos, káros következménye, hogy tipikusan megfigyelhető volt, hogy házkutatások során, egyébként a házkutatási céllal teljesen össze nem férő módon kezdtek vizsgálódni. Annál a fiatalembernél, akit mondjuk, a Hunnia csoporttal hoztak, egyébként több esetben tévesen, összefüggésbe, elkezdték nézni a könyvespolcot, hogy ott milyen könyvek vannak. És kezdték lefoglalni, mondjuk, a Wass Albert-köteteket. Ilyen tendenciák honosodtak meg sajnos. Úgyhogy mondom államtitkár úrnak, hogy ezt a gyakorlatot drámai gyorsasággal meg kell szüntetni. Sőt foglaltak le Magyar Sziget karszalagot, vagy foglaltak le Kárpátia együttestől származó CD-t, amely úgymond azt fejezte ki, hogy milyen elkötelezettsége van az illetőnek, de az égegyadta világon semmi összefüggésben nem állt azzal, hogy az adott cselekményhez szükséges bizonyítási eszközt megtalálják-e, vagy sem.

Mondhatnám az ennél mókásabb eseteket is, a liszt lefoglalását a konyhában, ami mintegy robbanóanyag alapanyagaként került először az álarcos terroristaellenes kommandó hatókörébe. Nagyon jó lenne tehát, ha a jogalkalmazásban is nagyon kemény változások történnének, de legalább azt ne tegyék meg, hogy ezt a fajta jogtipró szemléletet továbbviszik a jogalkotásban.

És itt van egy nagyon érdekes javaslat, az ajánlás 34. pontjában szerepel, a rendőrségi törvény módosítása, amely a belügyminiszter hatáskörét módosítja. Ezzel szemben én benyújtottam egy módosító javaslatot. Mert mi ez a módosítási irány? Ez nem más, mintsem az, hogy kifejezetten közvetlenül a belügyminiszter hatáskörébe utalja a terrorfenyegetettséggel összefüggő feladatokat és a terrorcselekmények felszámolásáról szóló feladatot.

Az előterjesztésem arról szól, hogy Magyarországon egyébként nem léteznek terrorcselekmények, csupán koncepciós eljárások során a nyomozó hatóságok vizionálják a terrorizmust. A küzdelem fő harcosává most az országos rendőrvezető helyett a belügyminisztert kívánják megtenni. Szegénynek úgyis annyi feladata és hatásköre van, az építésügytől kezdve annyi minden. Miért terheljük meg ezzel a feladattal? Egyébként is vannak szakosított szervek, a Nemzeti Nyomozó Iroda egy gyönyörű, terrorizmus és extrémizmus nevű főosztállyal rendelkezik, hadd végezzék ők ezt a kutatást a nem létező terroristákkal szemben.

Egyébként a javaslatnak nagyon rossz üzenete van. Ez az üzenet a jogállamiságot fenyegető üzenetet hordozza. Ugyanis 2001. szeptember 11. után a világ számos fejlettnek mondott országának a terrorizmus elleni harc a különböző világnézetű, a világot irányító korporációk látható és kevésbé látható, nem kormányzati csoportok uralmát megkérdőjelező, és jellemzően nemzeti érdekeket védelmező személyekkel, szervezetekkel szemben egyfajta jogkorlátozó csodafegyver, a terrorizmus elleni harc fegyvere. És erre példa a Hunnia csoport tagjaival szemben folyó eljárás is, ahol a tisztességes eljárás szabályait súlyosan megszegve jártak el, szereztek be bizonyítékokat vagy kreáltak bizonyítékokat, és bizony a nemzetközi jog szerint is politikai fogoly státusnak megfelelő státusban vannak azok a fogva tartottak, Budaházy György és társa, akik immár egy éve előzetes letartóztatásban vannak.

Tehát azt gondolom, hogy a belügyminiszter feladatkörében a közbiztonsággal és a közrenddel kapcsolatos feladatokat kell meghagyni, és ennek a feladatkörnek sem tud megfelelni egyelőre, hiszen láthattuk, hogy pontosan mi történt az elmúlt vasárnap. Tehát ne terheljük túl a belügyminisztert, inkább végezze el a dolgát a közbiztonság teljes körű helyreállítása körében, de ne ott keresse a közbiztonságot fenyegető személyeket, ahol nem kell. Ezt a munkát pedig végezzék azok, akiknek ez a szakirányú feladata.

Köszönöm. (Taps a Jobbik frakciójában.)

Forrás: parlament.hu