JÁVOR BENEDEK (LMP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Nagyon örülök, hogy mégsem teljesen hiábavaló egy ilyen törvénytervezetnek a vitája, például nagyon gyümölcsöző beszélgetést tudunk folytatni a fenntartható fejlődés mibenlétéről, de egyben Seszták képviselő urat is szeretném biztosítani arról, hogy magáról a törvényről fogok az elkövetkezendőkben beszélni, és ezzel kapcsolatos álláspontomat kifejteni.

Azt elmondtam már a fenntartható fejlődés bizottság kisebbségi véleményének ismertetése során, hogy több aggályos pontot látunk a törvénytervezet kapcsán. Vannak a törvényalkotási sietség miatt olyan rendezetlen területek, mint például, hogy a Natura 2000-es területek engedélyezési eljárásában bizonyos pontok ellentmondásosak az integrált engedélyezés költségküszöbével kapcsolatban. A környezeti szempontok érvényesítését illetően is felmerültek aggályok.

Amivel viszont most elsősorban foglalkozni szeretnék, az egy másik terület, amelyik szintén nagyon szorosan kapcsolódik a fenntartható fejlődés fogalmához, és ez a társadalmi részvételnek, az állampolgári aktivitásnak a kérdése. Nemcsak a környezeti fenntarthatóság, a környezeti rendszerek védelme a része egy szélesebb értelemben vett fenntartható fejlődésnek, hanem az is, hogy a társadalom vajon milyen mértékben tud aktívan bekapcsolódni, részt venni a róla szóló döntések meghozatalában.

Szatmáry képviselő úr elmondta, hogy ez a törvényjavaslat a helyi gazdaság támogatásával talán nincs ellentétben a fenntarthatóság elveivel. Én ezzel maximálisan egyetértek, valóban, a helyi gazdaság, a helyi gazdálkodók előnybe hozása része a fenntartható fejlődésnek, és ebben az értelemben ez a törvény valóban nem ellenkezik ezzel, azonban a társadalmi részvétel tekintetében nagyon súlyos aggályokra ad okot.

Hargitai képviselő úr azt mondta, hogy itt az ideje, hogy véget vessünk a gazemberrendszernek, fölszámoljuk azt a gazemberrendszert, ami az elmúlt években létrejött Magyarországon. Én azt gondolom, ha ma nemcsak abban gondolkodunk, hogy egy előző kormányzat által elkövetett bűnökön bosszút álljunk vagy ezeket számon kérjük - ami természetesen egy kívánatos cél -, hanem abban, hogy rendszerszinten szüntessük meg ezek megismétlődésének a lehetőségét, akkor nem csupán olyan intézkedésekre van szükség, amelyek visszamenőleg vizsgálják ezeket a döntéseket és lépéseket, hanem egy olyan jogszabályi környezet kialakítására van szükség, amely lehetővé teszi, hogy ezek a későbbiekben ne következhessenek be újra. Ennek az ellenőrzésnek, az átláthatóságnak a kulcsa pedig éppen a társadalmi részvétel, az átláthatóság, az információnyilvánosság, a társadalom rálátása a döntéshozatalra, a jogalkotásra és a helyi döntésekre egyaránt.

A mostani törvényjavaslat ezzel szemben jelentősen szűkíti a társadalmi részvétel lehetőségeit. Már korábban, megint csak a bizottsági kisebbségi vélemény ismertetésében elmondtam, hogy a három legfontosabb terület, ahol ezt a problémát felbukkanni látjuk, egyrészt a keresetindítás lerövidítése 15 napra, a közmeghallgatás opcionálissá tétele még abban az esetben is, hogyha sok, 50 fő fölötti ügyfél vesz részt az eljárásban, illetve a 90 millió forint érték fölötti beruházások esetén automatizmusként a nemzetgazdasági szempontból megkülönböztetett beruházásokról szóló törvénytervezet rendelkezéseinek az alkalmazása.

Kedves Képviselőtársaim! Hadd említsek néhány olyan beruházást az elmúlt években, amelyek az Ngtv., tehát a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások hatálya alá került kormányrendelet alapján, és amely emiatt egy egyszerűsített, kevésbé átlátható engedélyezés során került engedélyezésre. A sukorói King City beruházás, az óbudai Hajógyári-szigeti Álomsziget-projekt, a sávolyi Balatonring-motorversenypálya. Vajon ki vitázik azzal, hogy hasznos lett volna, hogyha ezeknek a beruházásoknak a során a társadalmi részvétel, az átláthatóság jobban érvényesül a ténylegesen megvalósultnál, ha a korábbi szakaszban látszik, hogy milyen gazemberkedések készülnek ezek körül a beruházások körül, hogyha hamarabb van információja a nyilvánosságnak, a közvéleménynek, a döntéshozóknak arról, hogy ezek a beruházások milyen módon kerülnek engedélyezésre?

A kormány a nemzeti együttműködésről beszél a társadalom képbe hozása érdekében; az erről szóló nyilatkozat kifüggesztését is elrendelte. Én azt gondolom, hogy ha jóindulatúan viszonyulok ehhez, akkor ezzel az együttműködéssel némiképpen koherenciazavarban van az átláthatóság, a társadalmi részvétel ilyen módon való csökkentése, és nem pedig képmutatásban, hogyha rosszindulatú akarok lenni.

Matolcsy miniszter úr arról beszélt, hogy le kell bontani az akadályokat, és ebben egyetértünk, a gazdaságot feleslegesen korlátozó akadályokat le kell bontani.

(12.50)

Meggyőződésünk azonban, hogy a társadalom, az emberek bevonása a döntéshozásba nem akadály, amit le kell bontani, nem ez a gátja Magyarország kibontakozásának.

Szlovákia a választásokat követően a közelmúltban egy széles körű nyilvánosságnövelő programot indított el az információk nyilvánosságára, a társadalmi részvételre vonatkozóan. A kormány a gazdasági intézkedéscsomag egyik fontos elemeként jelöli meg az egykulcsos adó bevezetését, amivel a Lehet Más a Politika frakciója egyébként szociális igazságossági szempontok miatt nem ért egyet, de ha már a kormány a szlovák példát tartja szem előtt, akkor azt javasoljuk, hogy a nyilvánosságra vonatkozó szlovák kezdeményezéseket is tanulmányozzák. Nagyon reméljük, hogy nem éppen fordított módon válogatnak a szlovák példák közül, mint ahogy azt mi kívánatosnak tartjuk.

Tehát mi javasolnánk ezeknek a nyilvánosságot szűkítő, társadalmi részvételt gátló pontoknak a törlését a törvénymódosító csomagból.

Köszönöm a szót. (Szórványos taps az LMP padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu