KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az országgyűlési választáson a magyar emberek egy új rendszer, mégpedig a nemzeti együttműködés rendszerének létrehozásáról döntöttek két hónappal ezelőtt. Márpedig az emberek akarata kötelező érvényű a kormányra és ránk, az Országgyűlésre is. (Folyamatos közbeszólások az MSZP soraiból.)

(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Mi, az Országgyűlés több mint kétharmados többségét adó képviselők ennek megfelelően tettük a dolgunkat eddig is, és annak ellenére, hogy folyamatosan kiabálnak MSZP-s képviselőink, tesszük a jövőben is. Vagyis az emberek akaratának megfelelően felépítjük a nemzeti együttműködés rendszerét, ennek alapján már döntöttünk, mint ahogy azt önök is végigkísérhették, a politikai és a kormányzati rendszer átalakításáról. Mint ahogy láthatták, mindössze nyolc minisztérium jött létre, megfeleztük a parlamenti, illetve az önkormányzati képviselők létszámát, valamint eleget tettünk egy régi erkölcsi kötelességnek, a kettős állampolgárságról szóló törvényt is elfogadtattuk az Országgyűléssel.

Itt az ideje tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy folytassuk a legsürgetőbb nemzeti ügyeink megvalósítását, vagyis a magyar gazdaság talpra állítását és a szociális biztonság megteremtését.

A kormány első gazdasági akcióterve ennek megfelelően jelentős adócsökkentést, az adórendszer radikális egyszerűsítését és a vállalkozások adóterheinek régen látott mértékű csökkentését javasolja nekünk, vagyis az Országgyűlésnek.

A vállalati nyereségadó csökkentése egy régen várt adócsökkentés, amely elsősorban a nemzetgazdaság lelkét adó kis- és középvállalkozások terheit fogja jelentősen csökkenteni, mint ahogyan a beruházások engedélyezésének egyszerűsítése és tíz adófajta eltörlése is a vállalkozásokat agyonnyomó szocialista időszakban kiépített bürokrácia elleni harc rendkívül fontos lépései.

Az első akcióterv világossá teszi azt is, hogy a gazdaságnak is alapegységeként fogadjuk el a családot, ezért egyenes ági öröklés esetében az államnak sem illeték-, sem pedig adóbeszedés érdekében ott semmi keresnivalója nincsen.

Mint ahogyan az adórendszeren kívüli kereset bevezetésével elismerjük mindazon erőfeszítéseit azoknak, akik adózott jövedelmükből adnak munkát más embereknek.

Most engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy a második fejezethez, a magánszemély egyes jövedelmének különadójáról, illetve itt a bérplafonról, amit már több képviselőtársunk is említett, egy-két szót szóljak.

Az Országgyűlés határozott szándéka és a kormánynak is határozott szándéka, hogy a társadalmi elvárásoknak megfelelve a jelenlegi rendkívül nehéz gazdasági helyzetben korlátozza egyes pénzügyi szerveknél - gazdasági bizottság lévén ezekről a pénzügyi szervekről lehet elsősorban ennél a törvénynél beszélni -, így az MNB vezetőinek és tisztségviselőinek a fizetését. A törvényjavaslat által érintettek jövedelmét oly módon határozná meg a törvény, hogy azt a tárgyévet megelőző évi nemzetgazdasági átlagos bruttó keresethez köti, amely 2009-ben 2 millió forintot tenne ki. Itt hangsúlyoznám, hogy a bruttó átlagkeresetről van szó, s nem pedig a Szekeres Imre által említett minimálbérről. Érdemes talán többet tanulmányozni a beterjesztett törvényeket. Javaslom ezúton is figyelmébe Szekeres miniszter úrnak.

A törvénytervezet célja, hogy egy transzparens, világos eljárás keretében kerüljön meghatározásra az érintett kör jövedelme. Ennek igazodnia kell a társadalmi elvárásokhoz, a nemzetgazdaság teljesítőképességéhez és az átlagos jövedelmi viszonyokhoz. Egyúttal nyilván nem szakadhat el irreálisan az európai jegybanki jövedelmi szintektől sem.

Ha a jegybankot nézzük, illetve a jegybankelnök jövedelmét adott gazdaság átlagos bruttó nemzetgazdasági béreihez viszonyítjuk, akkor az állapítható meg, hogy az Európai Központi Bank elnöke a német átlagbérek 9-szeresét kereste 2009-ben, míg az illető ország éves bruttó nemzetgazdasági átlagbéreihez viszonyítva Ben Bernanke, a FED kormányzótanácsának elnöke a 4,5-szeresét, a cseh jegybankelnök a 16-szorosát, a magyar jegybankelnök pedig, akár hiszik, akár nem, a 41-szeresét kereste meg tavaly.

Az elmúlt években, évtizedekben a közszféra egyes területein, illetve egyes munkakörökben sokszor nem átlátható módon irreálisan magas fizetések alakultak ki. (Dr. Józsa István közbeszól.) Bizonyára ezzel Józsa képviselőtársam is egyetért, hiszen folyamatosan hallom a hozzászólásait. Ezek kezelésére ugyan történt már kísérlet, de megoldást mindezidáig nem sikerült komolyan elérni. A kormány szándéka ezért, hogy a társadalmi elvárásoknak megfelelve korlátozza a pénzügyi szervezeteknél a fizetéseket, így az MNB-nél és a PSZÁF-nál is a vezetők tisztségviseléseit korlátozni kell.

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a fizetések igazságosabbá tétele érdekében az első kormányzati gazdasági akcióterv részeként havi bruttó 2 millió forintban állapítaná meg azt a fizetési plafont, amely oly módon rendszerezné, illetve szabályozná a fizetéseket, hogy a havi fizetés mértékét a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos keresetének tízszeresében maximalizálja. Mindezt szem előtt tartja a közpénzek takarékos felhasználását, a társadalmi igazságosság és a tisztességes bér elvét, és korlátozza morális szempontból a megkérdőjelezhető kifizetéseket.

A fizetési plafon bevezetése egyebek mellett az állami vezetőket, a kormányhivatalok, központi hivatalok vezetőit, a közalkalmazotti szféra - idézőjelesen - menedzser vezetőit, az önkormányzatoknál eltérő illetménnyel rendelkező köztisztviselőket, a politikai főtanácsadókat és a politikai tanácsadókat, az igazságügyi alkalmazottakat, a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket és az előadó-művészeti szerveket érinti. Nem többet, nem kevesebbet.

A fizetési plafonra vonatkozó szabályokat a törvényjavaslat hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokban is alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a törvény hatálya alá tartozó jogviszonyban álló munkabérek, illetve illetmények összege meghaladja a jogállási törvényekben meghatározott fizetési plafont, annak mértékében a törvény hatálybalépésével egyidejűleg, a törvény erejénél fogva a fizetést csökkenteni kell. A fizetési plafon bevezetése tehát hozzájárul a társadalmi igazságosság megvalósításához és egy új morális szemléletváltáshoz. Bizonyára sokaknak ez egy új időszakot fog jelenteni.

Az akcióterv 18. pontjának végrehajtásaként a kormány javaslata alapján a különadó-fizetési kötelezettség a közszférában a köztulajdonban álló gazdasági társaságoknál munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott magánszemélyre terjed ki; ez az ominózus 98 százalékos adóról szól. A különadót az előzőekben említett jogviszonyok megszűnésével összefüggésben kifizetett egyes juttatásoknak, azaz 60 napra számított rendszeres járandóságot meghaladó része után kell majd kifizetni. Fontos kiemelni a különböző botrányokat. Az elmúlt időszakban a BKV százmilliós kifizetése volt talán a legérdekfeszítőbb, ahol nemes egyszerűséggel egy brutálisan nagy és erkölcsileg felfoghatatlan módon kifizetett prémiumot, illetve lelépési díjat állapítottak meg. A különadót 60 nappal később kell értelem szerint vagy azzal számított rendszeres járandóság alapján kell majd kifizetni.

A rendszeres járandóság alatt érteni kell mindazokat a juttatásokat, amelyek a magánszemélyt a jogviszony megszűnéséig, e jogviszonyra tekintettel jogszabállyal vagy szerződés alapján a legutolsó besorolás szerint meghatározott időközönként vagy a tartós megbízás teljes időtartamára illetik meg. Ilyen például a bér, a munkadíj, illetve a tiszteletdíj. De idetartozik természetesen a munka törvénykönyve szerint - és itt felhívom LMP-s képviselőtársaim figyelmét - a titoktartási díj is. Ezt kifogásolták többször, hogy az nem tartozik ide. De idetartozik.

Nem számít adóköteles bevételnek viszont a jogviszony megszűnésének évére járó szabadság megváltása, a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom, a felmentési időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó részére fizetendő átlagkereset összege, valamint a szerződéses katonáknál a leszerelési segély.

Nem minősül különadóalapnak a 60 napra számított rendszeres járandóságot meghaladó rész, ha a 2 millió forintot nem haladja meg. A különadó-fizetés a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegét meg nem haladó részéből a 2 millió forint fölötti részre viszont vonatkozik. A különadó mértéke 98 százalék, ezt a kifizetéskor a kifizető köteles levonni, majd bevallani és megfizetni. A kifizetésről a magánszemély számára igazolást kell kiállítani. Amennyiben a különadó levonását a kifizető elmulasztotta, azt magánszemélyként kell pótolnia.

(13.40)

A különadó hatálya alá tartozó összeg nem minősül járulékalapnak, de a juttatónak a különadóalap után 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. A különadót a magánszemélynek személyi jövedelemadó-bevallásában elkülönített módon be kell vallania, de a magánszemély összes jövedelmét az adóévben az összeg hozzáadásával kell megállapítania. A társadalom igazságérzetének növelése érdekében a különadó a 2010 első félévében és a 2010. január 1-je után kifizetett, a törvény hatálya alá tartozó jövedelmeket is terheli.

Bízom benne, hogy talán egy teljesebb képet tudtunk ezzel a különadóval és a bérek plafonjával itt eszközölni. Kérem, támogassák képviselőtársaim a törvény elfogadását. Úgy gondoljuk, hogy hosszabb távon egy átláthatóbb, rendszerezettebb és talán igazságosabb törvényt, illetve helyzetet tudunk ezáltal teremteni.

Köszönöm, hogy megtiszteltek. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu