LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Képviselő Úr! Én a pofátlanság szót parlamentben nem alkalmaznám, de azt a szót, hogy arcátlanság, szeretném. Egy ponton ugyanis még szocialista képviselőtársam mondandójával is vitám van, ő, mondjuk így, arcátlanságnak nevezi a végkielégítési plafon visszamenőleges érvényesítését. Nos, nekem ez nagyon tetszik! Vitatkozom vele. Csak menjünk vissza még régebbre! Miért csak az idei év elejétől? Miért nem, mondjuk, 2002-től? Esküszöm, be is adok egy ilyen módosító indítványt! (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Adjál!)

Nemcsak azért, mert a valóban vérlázítóan magas végkielégítések a BKV-nál, a debreceni és más önkormányzatoknál nem idén, hanem tavaly kerültek kifizetésre, hanem azért, mert néhány számmal szeretném indokolni a 2002-es kiterjesztés jogosultságát. Magyar Fejlesztési Bank vezetője: 130 millió. Akkor önök szerint ez nem volt jó erkölcsbe ütköző? PSZÁF vezetője: közel 100 millió. Önök szerint nem volt jó erkölcsbe ütköző? (Lamperth Mónika: Így van! És most visszaül a székbe!) Sőt, ha ne adj' isten, az urak már elköltötték volna a pénzt, most gyorsan visszarakják őket.

(12.00)

De hogy ne csak nagykutyákról beszéljek: Nyugdíjbiztosítási Felügyelet - három év munka után 28 millió.

És van egy szörnyű hírem - ha itt lógna a nyilatkozat, el se merném mondani, csak szemlesütve -: attól félek, Orbán Viktor miniszterelnök úr jó erkölcsöt sértett 2002-ben, mert akárhogy nézem, a szabályok szerint a neki egyébként jogszerűen járó végkielégítés magasabb volt annál, mint amit önök most erkölcstelennek neveznek.

Önök szerint viszont erkölcstelen az iskolaigazgató-helyettes, akinek ötvenen felül húsz év munka után 12 havi végkielégítés járt eddig, és ez már az átlagfizetés esetén is meghaladja a 2 milliót. Ő önök szerint jó erkölcsbe ütközött (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), a 130 milliós káderük nem.

Tudják, mi ütközik jó erkölcsbe? Ez a javaslat. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu