NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mindegyik módosító javaslat támogatandó álláspontunk szerint. Különösen az, amelyben a holokauszt kutathatóságára teszünk javaslatot, hiszen a jelenlegi országgyűlési határozati javaslatnak a címében is benne van, hogy az igazság megismeréséhez való jogok egyes kérdéseinek felülvizsgálatáról szól, és bár általánosságban megfogalmazza a határozati javaslat 1. pontjának vége, hogy a tudományos kutatás szabadságához való joggal is foglalkozni kellene, azonban itt fontosnak tartjuk beszúrni azt a zárójeles megjegyzést, hogy beleértve a holokauszt kutatását is.

Azért fontos ez ugyanúgy zárójelesen, mint a fölötte lévő sorokban két másik esetben is eredetileg is benne van a zárójeles értelmezés, magyarázás, részletezés, mert a jelenleg hatályos Btk. szerint is, amivel sajnos a kormányoldal és az MSZP is tudjuk, hogy egyetért, a holokausztot mintegy kiemelik minden más történelmi ismeret, történés közül, és míg Isten létét nem tilos tagadni és sok minden mást sem, történelmi eseményeket, addig a holokauszt létét vagy a számát is tiltani tartották szükségesnek.

Mivel azonban az alkotmányban végül is komoly harc hatására azért a véleménynyilvánítás szabadsága úgy néz ki, hogy egyelőre bent maradhat, megítélésünk szerint ez egy alkotmányellenes rendelkezés is - majd meglátjuk, az Alkotmánybíróság hány éven belül tudja az erre vonatkozó kifogásunkat elbírálni. De addig is szükségesnek tartjuk, mivel itt egy ellentmondás mindenképpen, hogy egyfelől tilos a holokauszttal foglalkozni, annak számait megkérdőjelezni, másfelől viszont felmerül itt a javaslatban is a kutatás szabadságához való jog. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy kimondjuk azt, hogy kutatható legyen a holokauszt mint történelmi esemény is. Hogy aztán annak az eredményét szükségesnek tartják-e titkosítani, zárolni, ha esetleg nem olyan megállapításra jutnak, mint a hivatalos doktrínák, az már egy külön felvetés, külön kérdés. Itt jelenleg csak a tudományos kutatás szabadságához való jogról van szó, és ennek részeként javasoljuk mi, Pörzse Sándor és Szilágyi György képviselőtársammal egyetemben beemelni ezt a néhány szavas precíz bővítést.

Elhangzott már a bizottsági vitában, hogy miért szükséges ez, hát beleérthető. Beleérthető lenne, de közben a Btk.-ban mégis büntetni rendelik; nehogy valamelyik történész kutatása során elbizonytalanodjon, hogy egyáltalán joga van-e kutatni ilyen bizonyos területeket, tegyük egyértelművé. Tehát ha ott fontosnak tartották ezt külön kiemelni, azt gondolom, ez a néhányszavas bővítés elfér ebben az esetben is.

A többi pontról csak egészen röviden. A 2. pontban Schiffer András javasolt egy precízebb jogi megfogalmazást. Ezt javasoltam én, hogy akkor ezt vegyük át következetesen, ne csak az első helyen javítsuk ki, hanem javítsuk ki az ötödik sorban is. Tehát a "személyiségi jogok" helyett a precízebb "személyhez fűződő jogok" megfogalmazást használjuk, erről szól az első javaslat, amit az ajánlásban láthatnak, immár bizottsági módosító javaslatként, hiszen az egész bizottság támogatta ezt a módosító javaslatomat, ami Schiffer András javaslatán alapszik.

A 3. pontban jelzett javaslatról már beszéltem bővebben.

A negyedikről pedig az előttem szóló Schiffer András beszélt bővebben, de ez is megérdemel valóban néhány szót. Sőt, ha nem nyújtja be előttünk ezt Schiffer András, akkor mi magunk is benyújtottuk volna. De kellően precíz a megfogalmazás. Majd a nagy vita arról lesz, hogy ezeket az állambiztonsági iratokat, az ügynöklistákat hogyan kellene pontosan feltárni. Itt a határozati javaslatban csak egy irányelv van, hogy kell ezzel a kérdéssel foglalkozni, hogy emeljük napirendre; ha már itt az Országgyűlésben ebben a ciklusban eddig egyetlenegy ellenzéki javaslat sem kerülhetett napirendre, legalább ilyen módosító javaslatokkal betoldva engedtessék meg, hogy valamire ráirányítsuk a figyelmet.

Nagyon fontosnak tartjuk, és az elmúlt húsz év egyik legkomolyabb elmaradása az igazság megismeréséhez való jog, ami most a jelen határozati javaslat címében is benne van. Ebbe egyértelműen beletartozik az állambiztonsági múlt feltárása és az iratok nyilvánosságra hozatala. Egyre kevesebbeket érint, ahogy halnak meg az egykori felelősök, mi mégis szükségesnek tartjuk - jobb későn, mint soha - ezeknek az ügyeknek a feltárását, ami igen, reményeink szerint akár az elszámoltatáshoz is elvezetne. Minimum állítsuk pellengérre ezeket a személyeket, legyen szó egy Biszku Béláról, amit sajnos nem támogatott a kormányoldal, de legyen szó akármilyen ügynökmúltról, szükségesnek tartjuk ezek feltárását, tudva azt, hogy nyilvánvalóan a tartó tiszteknek, az állami vezetőknek nagyobb a felelősségük, mint az esetleg zsarolt ügynököknek. De ennek le fog folyni nyilvánvalóan a társadalmi vitája, hogyha odajutunk.

Az 5. pont pedig szükségesnek tartja, szintén LMP-s javaslatra, a személyhez fűződő jogok precízebb megfogalmazását, kategorizálását. Ezt azért tartjuk mi is szükségesnek, mert ha már a határozati javaslat ilyen megengedő, mint ahogy fogalmaz, hogy a személyiségi jogokra hivatkozva ne legyen minden esetben kizárható a történelmünk szempontjából kiemelkedően fontos történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala, tehát ha azt mondja, hogy ne legyen minden esetben kizárható, tehát egy kiskaput nyit már most, amikor elvileg az igazság megismeréséhez való jogról (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) beszélünk, akkor fontosnak tartjuk ezt a pontot beemelni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu