BÖDECS BARNA (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A fenntartható fejlődés bizottsága ma 9 órakor tudta megtárgyalni a vitaszakasz ezen részéhez kapcsolódó módosító indítványokat. Itt szeretném elmondani elsődlegesen, hogy nem igaz az a megközelítés, hogy az ellenzéki javaslatokat érdemben megtárgyalnák, megvitatnák. A bizottsági ülésen 27 módosító indítvány került napirendre, ebből egy kormányzati javaslatra, egy Rogán Antal úr kezdeményezésére, 25 pedig az MSZP, a Jobbik és az LMP képviselőcsoport valamely tagjának kezdeményezésére beadott módosító indítvány volt. Talán nem okozok nagy meglepetést azzal, hogy a 27-ből a kormány és Rogán Antal úr javaslata nyert támogatást. Ez két indítvány. A 25 ellenzéki módosító indítványt pedig leszavazták egyöntetűen.

Pedig ez a 25 indítvány részben még csak nem is tartalmi módosítást jelentett volna, hanem pusztán olyan jó szándékú pontosításokat, amelyek a törvény szövegét egyértelműbbé, a törvényt olvasó számára érthetővé tették volna, vagy adott esetben fogalmazási, nyelvtani hibákat javított volna ki. De nem ezekkel szeretnék foglalkozni, hanem azon érdemi indítványok közül kettővel, amelyeket szintén elutasítottak, viszont igen lényeges kérdésekre vonatkoznak.

A beruházások felgyorsítása kapcsán a kormányzat olyan megoldást választott, hogy az előző parlamenti ciklus alatt meghozott, egyébként számos visszaélésre vezetett, nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások integrált engedélyezési eljárásával kapcsolatos jogszabály érvényességét kiterjeszti a 90 millió forint építményértékű ipari és szolgáltatási rendeltetésű létesítményekre is, ha ezek megvalósulásuk után legalább 15 főt foglalkoztatnak.

Ezzel kapcsolatban voltak törlésre irányuló módosító indítványok, mind a Jobbik-frakcióból, Hegedűs Lorántné képviselőtársam, mind az LMP-frakcióból, Jávor Benedek bizottsági elnök úr részéről, egyszerűen két megfontolásból. Egy: teljesen mondvacsináltnak és teljes mértékben érthetetlennek tartja a bizottság kisebbsége, hogy miért pont 90 millió forintnál és miért pont 15 főnél húzzák meg ezt az értékhatárt. Erre az előterjesztő képviselője, államtitkár úr lényegében azt a választ tudta adni, hogy körülbelül ez az az értékhatár, ami mellett az ügyszámot még kezelni tudja a felálló szakhatóság. Ennyire vannak felkészülve.

(11.50)

Úgy gondoljuk, hogy a jogalkotásban nem föltétlenül az adminisztratív hivatali háttér kapacitása vagy felkészültsége kellene hogy meghatározó legyen, hanem az a gazdasági vagy társadalmi cél, amit meg kívánunk valósítani, és azt az ügyintézői, illetve szakapparátusi kapacitást, amely ezt kiszolgálja, ahhoz kell igazítani, ami a társadalmi igény és ami a társadalmi elvárás. Magyarán szólva, hogyha a szakhatóságok felkészültsége, kapacitása nem elégséges, akkor lehet, hogy egy adott jogszabály bevezetésére valamilyen ütemezést kell adni, de mégsem az adott szakhatósághoz kellene igazítani a jogalkotást.

A másik nagyon súlyos aggály, amit kisebbségi véleményként megfogalmaztunk, az az volt, hogy ez az értékhatár kizárja azokat a kisebb vállalkozásokat, sőt hátrányban részesíti, amelyek nem érik el ezt a 90 milliós értékhatárt. Tehát adott esetben sokkal helyesebb lett volna értékhatár nélkül megadni a lehetőséget, különös tekintettel arra, hogy ezen vállalkozások egy része nem is tud élni ezzel a megoldással, de legalább meg kellett volna nyitni a lehetőséget, és nem kellett volna őket ilyen értelmében diszkriminálni.

Itt ez a 113. ponttal kapcsolatban volt, ugyanez van a 125-ösben is megfogalmazva. Most itt félbehagyom, hiszen lejár a időm, viszont fogok kérni még egy hozzászólási lehetőséget egy másik pont tekintetében.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu