BÖDECS BARNA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt az ajánlás 115. pontjában szereplő módosító indítványra és annak sorsára rátérnék, engedjenek meg egy megjegyzést. Az itt látható problémák miatt jóval szerencsésebb lett volna, hogyha a kormányzat nem a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának, gyorsításának és egyszerűsítésének szabályairól szóló törvény egy részét emelte volna át most újra az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény rovására, hanem ez utóbbi törvényben határozta volna meg egységesen az integrált eljárás szabályrendszerét, és az előbbi gyorsító törvényt pedig úgy, ahogy van, eltörölte volna.

(12.10)

Ez egyben szolgálta volna nemcsak magának az eljárásnak az egyszerűsítését, az egymásra épülés helyett a párhuzamos eljárások kialakítását, ezáltal az egész eljárás rövidebbé tételét, hanem lehetővé tette volna azt is, hogy maga a jogi környezet is egyszerűsödjön és átláthatóbbá váljon. Egyben elkerültük volna vele a Volner képviselő által mondott kétsebességes pályát, ami megint a kicsik kárára valósul meg.

Nos, a 115. ajánláshoz: itt nagyon súlyos dolgot látunk. Az előterjesztés a törvény 75. § (9) bekezdéséhez a következő kiegészítést adja be: "Amennyiben az eljárásban több mint ötven ügyfél vesz részt, az építésügyi és az építés-felügyeleti hatóság akkor tart közmeghallgatást, ha azt a tényállás tisztázása érdekében indokoltnak tartja." Itt a módosító indítványunk arról szólt, hogy fontosnak tartanánk, hogy ilyen nagy számú ügyfél jelenléte esetén igenis érvényesüljön a társadalmi részvétel, és érvényesüljenek a demokratikus alapjogok, és igenis legyen kötelező közmeghallgatást tartani. Persze, ez nem így történt, hiszen a kormányzat, illetőleg utána a parlamenti többség bizottságban jelen lévő tagjai végül ezt a módosító indítványt is indoklás nélkül elutasították.

Miért tartanánk mégis fontosnak, hogy ez a módosítás bekerüljön, és legyen közmeghallgatás? Ugye, az ilyen esetekben, különösen a nagy értékű beruházások esetében a beruházó és az ellenérdekelt felek, ügyfelek, magánszemélyek, civil szervezetek teljesen más súlycsoportban vannak. Adott esetben érveiket, ellenérveiket még társadalmi helyzetük, felkészültségük folytán talán írásba sem tudják megfelelően foglalni, avagy nincs pénzük olyan jogi képviselők foglalkoztatására, akik ezt szakszerűen helyettük írásba foglalnák. A közmeghallgatás intézménye pontosan arra szolgál, hogy ezek az emberek érveiket, meglátásaikat a szakhatóságok képviselőinek tudomására hozzák. Ha az a gyakorlat alakul ki, hogy a szakhatóság gyakorlatilag a benyújtott okmányok alapján ítéli meg egy közmeghallgatás indokoltságát vagy indokolatlanságát, akkor nem a teljes ismeret alapján fog dönteni. Azaz igazából a társadalmi részvételt tudatosan korlátozzuk, ami olyan súlyos utólagos konfliktusokra fog vezetni, ahol a lakossági ellenállás már nem a beruházó, hanem a szakhatóság adott esetben jogerős döntése ellen fog fordulni.

Ez egészül ki a (2) bekezdésben a keresetindításra nyitva álló idő lerövidítésével, ahol szintén javasoljuk a 30 napos időtartam megtartását, egyszerűen azért, mert pontosan ezek az ügyfelek azok az emberek, akiknek pénz hiányában, felkészültség hiányában több időre van szükségük ahhoz, hogy egy sikeres keresetet megfogalmazzanak. Ráadásul ez a 15 napra történő rövidítés szembemegy a más jogszabályokban is az utolsó jogorvoslatnál általánosan elfogadott 30 napos időtartammal.

Kérem, ezt fontolják meg. Sajnos, az előjelek nem jók, mert a szakmai előterjesztéseinket még csak a Ház elé sem engedik, hiszen az egyharmados szavazati arányunk sincs meg.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból.)

Forrás: parlament.hu