ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én is ugyanehhez a vitaszakaszhoz szeretnék hozzászólni és Szili Katalin képviselő asszony hozzászólásához. Jómagam is a nyilvánosság mellett vagyok, hisz azt hiszem, pont a környezetvédelem területén elsődleges maga a nyilvánosság.

Két dolgot szeretnék az előterjesztéssel, a törvénytervezettel kapcsolatban elmondani. Jelenleg a Balaton-felvidéken folynak a vízminőség-javító beruházások, vastalanítók, lehetne sorolni. Van olyan projekt, ami most már idestova hat hónapja nem tud előremozdulni, és azt hiszem, a települések ivóvizének, az ivóvíz minőségének a kérdése elsődleges feladat.

De mondok erre egy eklatáns példát, egy teljesen más típusú példát. Általában a településvezetőktől és a település politikusaitól függ, hogy egy település központjába bele akarnak-e mindent gyömöszölni, vagy pedig hagyják a saját természeti értékeiket megóvva tágassá tenni egy települést, vagy adott esetben annak a miliőjét úgy megteremteni, hogy az emberek ott tényleg valóban jól érezzék magukat. Én erre mondok egy nagyon jó példát. Nemrég az egyik településen helyi természeti értékek védelmét felrúgták, mert a városközpontban egy tóra, egy tó környékére bevásárlóközpontot akarnak telepíteni. Sőt, mi több, ez odáig ment, hogy majdnem az államtitkár is el lett mozdítva a helyéről ennek a beruházásnak az érdekében. Itt tehát elsődlegesen a település politikusainak, akik általában településrendezéssel is foglalkoznak, és a jegyzőnek van hatalmas feladata.

Van tehát egy hatósági eljárás - visszakérdeznék Szili Katalin képviselő asszonynál, hogy bármelyik hatósági kemény, szigorú feltételek ebben a kérdésben, ebben a törvényben változnak-e. A hatósági eljárási előírások változnak-e ezzel? Nem változnak. A hatóság feladatai ismertek. Magyarországon, úgy érzem, a legszigorúbbak az Európai Unióhoz képest főleg a környezetvédelmi hatósági rendszernek a kérdései. A kérdés az, hogy betartják-e, betartatják-e. Vagy van-e olyan helyi politika, amely fel tudja rúgni vagy adott esetben olyan törvénytelenségre tudja késztetni a helyi hatósági szerveket, amit adott esetben törvénytelennek lehet minősíteni vagy nevezni? Ugye, ez a nagy kérdés, hogy partner-e a helyi hatóság.

Végső soron maga az önkormányzat adja ki az építési engedélyt, a használatbavételi engedélyt is maga az önkormányzat adja ki. Tehát meg lehet akadályozni egy beruházást? Minden további nélkül meg lehet. Ha egy település nem kíván egy beruházást, akkor minden további nélkül ott az eszköze, hogy azt a beruházást ne engedélyezze.

Én úgy érzem, hogy a gyorsított eljárásnál maga a rendszer nem változik; nagy összegnél, állami beruházásoknál, kiemelt beruházásoknál hozta meg az előző kormány ezt a törvényt. Itt tulajdonképpen az ár nagyságrendje lett lecsökkentve arra a mértékre, hogy adott esetben több beruházás is élvezze a gyorsított eljárású hatósági engedélyek kérdését. Nagyon jól tudjuk, hogy vannak hatósági engedélyek, amelyek egy idő után majdhogynem le is járnak. Mire a végére ér egy normális, környezetvédelmi szempontból is fontos beruházás, mondjuk, egy termelőüzemnek egy település környékére történő telepítése, addigra lehet, hogy elmegy a kedve magának a befektetőnek, beruházónak. Annak ellenére, hogy nagyon fontos lenne az adott település számára, de azt mondja, hogy ilyen miliőben, ilyen körülmények között ő nem kívánja ezt a tortúrát végigcsinálni, mert itt tulajdonképpen nem az előrehaladást próbálják előmozdítani, hanem az akadályok döntő többségét úgy keresztbe rakni vagy számára úgy biztosítani, hogy egyszerűen elmegy a kedve a beruházástól.

Tehát valóban figyelembe kell vennünk, és nagyon komolyan mérlegelni azt, hogy Magyarországon a törvényeinket be tudjuk-e tartani vagy be tudjuk-e tartatni. Vannak-e kiskapuk a törvényeken vagy nincsenek kiskapuk a törvényeken? Vannak-e személyek, akik alkalmasak arra, hogy a törvényeket áthágják? Ugye, ezek a nagy kérdések.

(12.50)

Az elmúlt időszak különböző vélt, valós és azt hiszem, a sok médiában szereplő különböző törvénytelen beruházások indítási lehetősége, azt hiszem, mindannyiunk számára sokkoló hatással bírt. De elsődlegesen mindig azt mondom, hogy egy településnek saját magának kell úgy sáfárkodni a települési környezetével, hogy az valóban az állampolgárok számára a legmegnyugtatóbb és a legjobb színvonalat tudja biztosítani, és ha egy településen nem kívánt egy beruházás, akkor azt igenis valóban akadályozzák meg. Tehát ne legyen törvényszerű az, hogy idejön a befektető, és akkor azt mondja, hogy ide akarok építeni egy bevásárlóközpontot, és akkor onnantól fogva az egész hatósági rendszer arra fog rámenni, hogy az ő kedvét akarják kiszolgálni.

Én erre szerettem volna felhívni a figyelmet és tényleg arra, hogy a vízminőség-javító beruházásoknál is a hatósági eljárás 5-6 hónapot vesz igénybe. Egyszerűen képtelenség, amikor nagyon jól tudjuk, hogy az ivóvízminőség romlásából milyen egészségkárosodások alakulhatnak ki. Azt hiszem, szembe kell állítani ezeket a dolgokat egymással.

Köszönöm a figyelmüket.

Forrás: parlament.hu