VOLNER JÁNOS (Jobbik): Igen, elnök úr, nagyon köszönöm, normál időkeretes hozzászólást szeretnék tenni az ajánlások 1. és 13. pontjával kapcsolatban, amelyek a közbeszerzési rendszer átlátható működését garantálnák.

Régóta ismert elve a közbeszerzéseknek a világon mindenütt, hogy az átláthatóság a korrupció elleni harc egyik legjobb fegyvere ezen a területen, ezért is tartanánk azt fontosnak, hogy egy olyan egységes informatikai rendszer kerüljön kidolgozásra, amely szoftveres szűrés lehetőségét is biztosítja a nyilvánosság vagy az ez iránt érdeklődő szakértők és társadalmi szervezetek számára. Ez azért is különösen fontos, mert előírja ugyan a törvény azt, hogy elektronikusan nyilvánosságra kell hozni ezeket az adatokat, de ezek az adatok egyrészt helyileg szétforgácsoltan találhatóak, nincsenek egységes adatbázisba rendezve, és megjegyzem, nagyon hasonlóan a kormány által benyújtott előterjesztésekhez, sokszor szoftveres szűrésre alkalmatlanok, mert jpg-fájlban, azaz képi formátumban vannak megjelenítve az ezzel kapcsolatos adatok.

Többször is szóvá tettük már azt, hogy miért nem gondoskodik a kormányzat arról, hogy külön cégnevekre, akár magánszemélyek neveire rá lehessen keresni. Külön meg kellene vizsgálni egyes cégek intézményi működését, és akkor kibújnának azok a jelenleg még zsákban levő rejtett tartalmak, amelyek arra engednének következtetni, hogy egyes állami intézmények köré valóságos kapcsolati háló szerveződött informatikai és egyéb cégekből. Jellemzően ezek a cégek piacgazdasági körülmények között egyébként működésképtelen módon végzik a tevékenységüket, kifejezetten annak köszönhető a létezésük, hogy a jelenlegi közbeszerzési rendszer tevékenységét felhasználva, ennek kiskapuinak kihasználásával, magas árréssel, jelentős extraprofitot realizálva végzik a tevékenységüket.

Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy az éves szinten 1600-1700 milliárd forint közötti összeget érintő közbeszerzési rendszer rendelkezéseit a szükséges módon módosítsuk, lehetőség szerint a kis- és középvállalkozókat juttassuk ennek során lehetőséghez, és adminisztratív eszközökkel - akár a nyugat-európai országok saját cégek támogatását szolgáló szabályozását lemásolva - alakítsuk ki a magyar jogrendszer lehetőségeit, és ilyen módon adminisztratív eszközökkel próbáljuk kizárni azokat a gazdasági társaságokat a közbeszerzést elnyerők köréből, amelyek jelenleg százmilliárdokat kapnak a magyar közbeszerzési rendszerből.

És itt csak szeretném fölhívni képviselőtársam figyelmét arra, hogy Fellegi úr nemzeti fejlesztési miniszterként azt az ambiciózus célt fogalmazta meg korábban, hogy szeretnék a jelenlegi 60 százalékos értéket, amelyet a multinacionális cégek, illetve a nagyvállalatok, a 200 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató cégek nyernek el, a közbeszerzések rendszeréből ezt a 60 százalékot szeretnék 50 százalékra redukálni. Ezt gyakorlatilag Fellegi úr a minőség forradalmaként ünnepelte a saját előterjesztésében. Mi azt látjuk, hogy 10 százalékos elmozdulás önmagában még roppant kevés, finoman szólva sem nevezném ambiciózus kormányzati célnak, hiszen ha a nyugat-európai országok gyakorlatát vesszük alapul, akkor azt láthatjuk, hogy ezt az arányt gyakorlatilag teljes egészében meg kellene fordítani, legalább kétszer-háromszor ekkora elmozdulás lenne szükséges a közbeszerzések rendszerében.

Végül, de nem utolsósorban, ha szeretnénk megnézni azt, hogy a közbeszerzésekhez kapcsolódó korrupció miként változott az elmúlt években, akkor ajánlom képviselőtársaim figyelmébe a Transparency International aktuálisan is elérhető kimutatásait. A Transparency International az a cég, az a nemzetközi szervezet, amely a korrupció elterjedtségét, nagyságát szerte a világon számos országban méri és vizsgálja. Nagyon tanulságos az idősorainak a tanulmányozása. 2001-ben az előző, az első Orbán-kormány utolsó kormányzati évében a korrupciós index nagysága, ezt 1-10-es skálán mérik, minél magasabb ez az érték, annál jobb, tehát a korrupciós index nagysága 2001-ben, az utolsó Orbán-kormányzati teljes évben 5,3 pontos volt. Érdekes módon akkor, ha a szocialisták utolsó kormányzati évét megnézzük, azaz a tavalyi, 2009-es évet, akkor azt láthatjuk, hogy 5,1 ponton állt a korrupciós index.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én az 5,3 és az 5,1 pontban, mivel egy 1-10-es skálán értékelte a Transparency International a korrupció nagyságát, érdemi különbséget nem látok. Sajnos azt láthatjuk, hogy a mókus is csak egy patkány, de jobb a sajtója; nem történt egyéb gyakorlatilag, mint hogy megfeledkeztünk arról, hogy az egyik fél is ugyanolyan ludas ebben a dologban, mint a másik, és ezek a módosítások, amelyeket a Jobbik-frakció javasolt, azok alkalmasak lettek volna arra, hogy ezeket a lyukakat betömködjük. Nyilván nem a véletlen műve az, hogy ezeket szinte egytől-egyig leszavazta a kormánykoalíció.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu