BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2002-ben egy hatékonyan működő, korszerű, európai mintára szervezett állami sportigazgatási rendszert, az Ifjúsági és Sportminisztériumot hagyta örökül a szocialista-szabad demokrata koalíciónak a polgári kormány. Olyan sikeres programokat hagyott örökül az ISM egykor, mint a sportlétesítmény-fejlesztési pályázati rendszer vagy éppen a szabadidősport fejlesztését célzó, széles skálájú programok tömege. Az élutánpótlás-nevelés területén létrehozta a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézetet, amely sikeres utánpótlási programokat indított el. A labdarúgás terén indított Bozsik-program például európai szakmai szinteken is kiemelkedő elismerést váltott ki. A Bozsik-program sikereként értékelhetjük a magyar U20-as labdarúgó-válogatott tavaly megszerzett világbajnoki bronzérmét is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mi történt 2002 óta? Az eredetileg tervezett 38 stadion felújítását tartalmazó programból csupán 18 stadion rekonstrukciója valósulhatott meg, mivel a korábbi kormány leállította a program megvalósítását. Azóta eltelt két kormányzati ciklus, ám legnagyobb sajnálatomra nem tudok egyetlen ezekhez fogható sportcélú kormányzati beruházásról sem szót ejteni, ami az elmúlt nyolc évet érintené.

Amiben viszont a korábbi kormány élenjárt, az a sport állami igazgatásának állandó átszervezési láza. Ebben a mélypontot kétségkívül a 2003-2004-es évek jelentették Gyurcsány Ferenc sportminiszteri, majd miniszterelnöki ámokfutásával. 2004-ben az alig négyéves sporttörvényt teljesen átdolgoztatta, romboló hatását a mai napig érzik a sport köztestületei, valamint a sportági szakszövetségek. Gyurcsány kezdeményezésére egy újabb, légüres térben lebegő, magatehetetlen közigazgatási vízfej jött létre Nemzeti Sporttanács néven. A tisztább, átláthatóbb állami sportfinanszírozás megteremtésének jelszavával politikai okokból ellehetetlenítették a versenysportban meghatározó szerepet betöltő Magyar Olimpiai Bizottságot. Az ex-sportminiszter ígéretével szemben az állami támogatás mértéke nemhogy nem közelített a GDP 1 százalékához, hanem 2002-höz képest 2010-re nemcsak reálértéken, hanem nominálisan is jelentősen csökkent.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! 2002-ben a sportcélú állami támogatás mértéke 28,2 milliárd forint volt, jelenleg alig több mint 16 milliárd forintot tesz ki. Azt gondolom, ezekhez az adatokhoz nem szükséges különösebb magyarázatot fűzni. A hányatott évek után 2010 reményeink szerint újra egy sikeres időszak kezdetét jelentheti a hazai sportéletben. A nemzeti együttműködés kormánya deklarálta a sport jelentőségét, nevesítette a kormányprogramban is. Nemzeti ügynek, stratégiailag kiemelt ágazatnak tekinti a magyar sportot.

Az ágazat tekintélyének visszaállításaként értékeljük azt, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának sportpolitikai államtitkársága újra államtitkári rangra emelte a sport kormányzati irányítását, egyenrangú partnerként kezelve ezzel az oktatás, az egészségügy, valamint a szociális és kulturális ágazat irányításával. Azért tartom fontosnak mindezt hangsúlyozni, mert az elmúlt évek kormányzati kudarcaként élhettük meg az ágazati együttműködés teljes hiányát.

A nemzeti együttműködés kormánya a versenysport, az utánpótlás-nevelés támogatásán túl kiemelt feladatának tartja a szabadidősport és a diáksport ügyeinek kezelését, valamint az iskolai testnevelés kérdésének újraszabályozását is. Olyan komplex, történelmi jelentőségű támogatási rendszer bevezetése várható, amely áttörést jelent a magyar sport fejlődése terén. Létrejöhet a nemzeti sportgazdaság, tiszta, átlátható viszonyok jönnek létre a sportvállalkozásokban, amelynek köszönhetően a magántőke bevonása jelentős mértékben megnő a következő évek során.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Áttörésre van szükség, mert gyermekeink egészségi állapota egyre rosszabb. Ma az iskoláskorú gyermekek fele túlsúlyos, mindössze 6 százalékuk sportol versenyszerűen, kétharmaduk kizárólag az iskolai foglalkozásokon mozog egyáltalában. Magyarország sereghajtó az Európai Unióban a lakosság rendszeres testmozgásának tekintetében, a társadalom alig egytizede sportol rendszeresen, míg Európa egyes országaiban ez az arány meghaladja a 30 százalékot is. A magyar sportág hagyományai, az olimpiák több mint százéves története során elért fantasztikus eredményeink és az a tény, hogy az elmúlt évtized nehézségei ellenére még ma is a világ tíz legeredményesebb nemzete között vagyunk, arra kötelez bennünket, hogy azonnali intézkedéseket foganatosítsunk, és tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a sport újra a nemzetstratégia része legyen. Ehhez kérem a nemzeti együttműködés kormányának és parlamenti képviselőtársaimnak a támogatását.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu