DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt már rengeteg hozzászólás elhangzott, úgyhogy azért nagyon nem szeretném megismételni, és nem húzom el az időt az időkeret végéig, igyekszem rövidebb lenni.

Nagy-nagy élvezettel hallgattam végig itt, vagy másfél órával ezelőtt Lázár János frakcióvezető úr történelmi felvezetőjét, hogy miért is van szükség erre az alkotmánymódosításra, és akkor az ember szeme előtt úgy leperegnek ezek a történelmi események. Első olvasatra és az indokolás alapján azt is gondolná az ember, hogy hú, ez tényleg egy jó javaslat, támogatni is kellene. Ez a felszín, ez az ember első gondolata, először ez fogalmazódik meg. Aztán ahogy elkezdi emésztgetni a gondolatot, a felvetést, akkor az embernek eszébe jutnak olyan problémák, amelyek ebben az esetben felvetődnek, és elgondolkodik, valóban szabad-e támogatnunk ezt az alkotmánymódosítást, ezt a törvényjavaslatot.

Ha megnézzük, mi az indoka annak, hogy ez a törvényjavaslat, ez az alkotmánymódosítási javaslat most idekerült, akkor azt mondom, a Fidesz-KDNP-t, illetve az előterjesztőket valahol a jó szándék vezérli. A jó szándék vezérli, mert mit láttunk - és itt utalnék a Lázár János frakcióvezető úr által elmondott történelmi bevezetőre -, azt valóban láttuk, hogy Magyarországon valami nagyon nincsen rendben.

Hiába beszélünk arról, hogy volt egy állítólagos rendszerváltás vagy rendszerváltozás ez előtt 20-21 esztendővel, de ez valahogyan mégsem ment végbe ebben az országban. Igazándiból az 1990-es években, 1989-ben valahogyan kinyílt a lelkünk, és azt gondoltuk, hogy itt Magyarországon megváltozik a társadalom, megváltozik a politika, ezzel együtt minden megváltozik ebben az országban, és valahogyan jó irányba megyünk el. Azután 2006. szeptember 18-án - ha jól emlékszem a dátumra - kaptunk ebben egy óriási nagy pofont, amikor is a Gyurcsány-kormány igyekezett visszaütni az emberek eszébe azt, hogy gyerekek, még nem nőttünk ki a kommunizmus, a szocializmus korszakából, itt nincs társadalmi, nincs politikai változás, ugyanaz a rendszer van, amely volt a Kádár-rendszerben vagy a Rákosi-rendszerben, amikor a politika tökéletesen kézi vezérléssel fogja irányítani a végrehajtói hatalmat, kézi vezérléssel irányítja a rendőrséget, és néhány esetben még rosszabb dolog is előfordulhatott volna, ha továbbgyűrűznek az események.

Ha ezt nézzük, akkor megértem azt, valóban szükség van a változásra, hiszen azt gondolom, Magyarországon az emberek nagyon nagy többsége demokratikus értékrendet képvisel, nem úgy, mint az ezt megelőző két kormány tette, amelyek azért erre egyáltalán nem voltak tekintettel, de az embereknek megvan a demokrácia iránt érzett vágyuk. Ennek része, az egyik legalapvetőbb része az, hogy az emberek azt érezhessék, hogy a politika nem direkt irányítja a rendőrséget, nem direkt irányítja a titkosszolgálatokat, nem direkt irányítja a honvédséget, tehát nem a politika, hanem a megfelelő garanciális népképviselet által irányítottak ezek a szervezetek, nem pedig a politika vagy adott esetben a miniszterelnök, a kormány kézi vezérlése által működik.

Sajnos azt láttuk, hogy folyamatosan, éveken keresztül a rendőrség a munkája során nem a törvényeknek volt alárendelve, hanem a politikai iránynak volt alárendelve. S ha ezt a történelmi előzményt nézzük végig, akkor azt mondjuk, nagyon helyes, ha a jelenlegi kormánypárt vagy a parlamentben bárki azt mondja, ami nagyon helyes, és már ma is hallottam a Szocialista Párt padsoraiból azt a kifejezést, hogy nagyon helyes, hogy a politika nem irányíthatja a rendőrség munkáját, ugyanúgy nem irányíthatja a honvédséget. Ezt elvileg ők is elismerik, de sajnos nem ezt tapasztaltuk a Gyurcsány-kormány működése idején.

Bennem megvolt az a félelem, hogy ha Magyarországon kialakul egy rendszer abban, hogy éveken keresztül ez a politikai iránymutatás érvényesül, akkor sajnos egy újabb hatalomnak, egy újabb hatalomra kerülő kormánynak is érdekében fog állni az, hogy ezt a kézi vezérlést, ezt a politikai irányú vezérlést a rendőrség tekintetében, a honvédség tekintetében, a nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében továbbra is fenntartsa, hiszen ez minden esetben a hatalom központosítását, a hatalom koncentrációját, a hatalom egy kézben való tartását szolgálja, azaz legkevésbé nem szolgálja a demokráciát. Sajnos az ember gyarló, és ez alapján bármikor származhatnak, keletkezhetnek benne olyan gondolatok, hogy ha már ez egy kialakult gyakorlat, akkor én is tovább fogom folytatni. Nagyon félek attól, hogy ez az intézkedés, ami most idekerült a parlament elé alkotmánymódosítás formájában, csak egy látszatintézkedés lenne, hiszen úgy látom, hogy jelen pillanatban az előterjesztők egy abszolút fordított megoldást találtak ki, ami nem azt szolgálja, ami a célja lenne, amit végre akarnak hajtani.

Eddig azt tapasztaltuk, hogy a politikusok vagy egy politikus irányította a rendőrséget kézi vezérléssel, és ez bizony probléma. Most mi történik? Azt akarja, hogy egy rendőr ne irányíthassa a politikát, tehát ha egy volt rendőr kerül be a Magyar Országgyűlésbe, ő ne befolyásolhassa a politikát vagy ne befolyásolhassa a rendőrséget. De nem ez a megoldás. Én azt látom, ez egy fordított megoldás, és ez a folyamat nem vezet jó irányba. Éppen ezért van az, amit elkezdtem a legelején, hogy első ránézésre ez egy jó gondolat, mert amikor végignézzük azt - és számtalan hozzászólótól hallottam itt a mai napon is -, hogy azok, akik többletjogokkal rendelkeznek egy társadalomban, tehát arra is fel vannak jogosítva, hogy fegyveres kényszerítő eszközzel hassanak oda, hogy valami történjen vagy ne történjen, azoknak valamilyen szinten nyilván többletjogaik vannak, hogy azok az emberek ne kerüljenek olyan helyzetbe, hogy befolyásolják a politikát a parlamentben.

Erre vonatkozóan csatlakozom ahhoz - azt hiszem, Balla Gergő képviselőtársam hívta fel a figyelmet rá -, hogy az alkotmány jelenleg is a 40/B. § (4) bekezdésében ezt már tartalmazza, és önmagában ez elegendő. Schiffer frakcióvezető úr is kifejtette itt a hozzászólásában azt, hogy nem azt kellene néznünk, hány évig kellene ezt a bizonyos védelmet, vagyis az alkotmányos jogok alapvető megvonását biztosítani bizonyos állampolgárokkal szemben, hanem arról lehet tárgyalni, hogy valóban, addig, amíg aktív, hivatásos állományban vannak a tisztek, akkor végezhetnek-e politikai tevékenységet vagy nem végezhetnek, tehát ez valóban jogos, azonban az már nem, hogy utána mennyi ideig történik ez.

Ha már itt tartunk, hogy mennyi ideig, majdnem mindenki szóba hozta ezt a három évet, öt évet. Megmondom őszintén, engem is megdöbbenéssel töltött el, amikor az alkotmányügyi bizottsági ülésen éppen Lamperth Mónika képviselőtársam hívta fel az előterjesztő figyelmét arra, hogy tudomása szerint van olyan fideszes, aki ebbe beleesik, így már nem fog tudni indulni a választásokon, és akkor, utána került sor arra, hogy akkor lehet, hogy beadunk egy módosító javaslatot. Tényleg döbbenetes, amikor azt látjuk, hogy egyik nap öt év, mert addig tartja szükségesnek az előterjesztő, a következő nap már csak három év, és tényleg, valóban semmivel nincs megindokolva, hogy miért. Ha ilyen alapon nézzük, akkor talán azt is mérlegelhetnénk, hogy akkor a nulla év lesz a jó megoldás, mert ha egy nap alatt már két évet csökkent ez a kihordási idő, akkor három nap alatt, a negyedik napon ez már a nullára is lecsökkenhet, mivel valóban semmi indokát nem adta az előterjesztő annak, hogy miért kell leszállítani. Sajnos nekem is az a benyomásom, hogy ebben az esetben kizárólagosan az egyéni érdek szolgálja az alkotmánymódosítást, nem pedig a közös társadalmi érdek.

(17.30)

De ha már a közös társadalmi érdeknél járunk, akkor szintén elgondolkodtató, hogy valóban kiknek az érdeke ez az alkotmánymódosítás. Illetve én nagyon kíváncsi lennék arra, hogy megkérdezték-e azokat, akiket személyében érint ez a változás, meg lettek-e kérdezve a rendőrtisztek, meg lettek-e kérdezve katonatisztek, a nemzetbiztonsági szolgálat tisztjei arra vonatkozóan, hogy nekik mi a véleményük arról, hogy megvonják tőlük azt a jogot, a passzív választójogot három évig vagy adott esetben öt évig az előző tervezet szerint.

Azt gondolom, illetve az előterjesztésből egyértelműen az látszik, hogy nem lettek megkérdezve erről azok, akiket leginkább érint, és azért egy elég széles réteg mindazok a rendőrök és katonák, akik hivatásos állomány tagjai, és a nemzetbiztonságiak is egy elég széles réteg.

Még egy nagyon fontos dolog, végigolvasom az indokolást, itt mindenki szemezgetett belőle. De az indokolásban szerepelt az is - és pontosan idézem -, hogy az államhatalmi ágak elválasztásának biztosítása érdekében születik meg ez a törvény, ez az alkotmánymódosítás. Én is elgondolkodtam azon, hogy ha ilyen módon akarjuk elválasztani a hatalmi ágakat, akkor bizony a következő lépés az lesz, hogy a bírák sem indulhatnak majd bizonyos évekig a választásokon, aztán majd a végrehajtói hatalom, akik minisztériumokban dolgoztak, mert azok is tudnak hatni valahol a politikára, akik köztisztviselők voltak, és ezt a kört szélesíthetjük nagyon széles rétegre. Hiszen ha az államhatalmi ágakat ilyen módon próbáljuk meg szétválasztani, akkor nagyon-nagyon nagy zsákutcába fogunk kerülni, vagy pedig olyan szélesre nyitjuk, hogy gyakorlatilag kirekeszthetünk - és itt hallottunk egy szót, pontosan a "kirekesztés" szót hallottuk, ami talán nekem is eszembe jutott rögtön az első olvasatra, hogy bizony itt egy alkotmányos alapjogból rekesztjük ki a társadalomnak egy részét. Ráadásul úgy, hogy ő már nem tölti be a hivatásos állomány tagjaként azt a funkciót, amit eddig betöltött, hanem utána is három évig tulajdonképpen ki van rekesztve a politikai közélet egy bizonyos részéből.

Bizony ugyanígy egyetértettem Szilágyi György képviselőtársammal, aki ezt még sokkal súlyosabban fogalmazta meg, némi iróniát belevive abba, hogy kvázi ez bizony azt is jelenti, hogy a közügyek gyakorlásának az egyik részétől ezek az emberek el vannak tiltva. A társadalom megítélésében bizony egy nagyon negatív dolog a közügyektől való eltiltás, nem véletlenül kell alkalmazni a súlyos bűncselekményeknél mellékbüntetésként a közügyektől való eltiltást.

Mindezek alapján a Jobbik Magyarországért Mozgalom nem tudja támogatni az alkotmánymódosításnak ezt a jelenleg benyújtott variációját, és mi ezzel kapcsolatosan biztosan nemmel fogunk szavazni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu