DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A hozzászólásomban igyekeztem néhány provokatív kérdést is föltenni, és abban bíztam, hogy a fideszes képviselőtársaim majd erre reagálnak, de ezt még nem tették meg. (Dr. Kocsi Máté iratokat lenget dr. Lamperth Mónika felé.) Képviselő úr nyugtató mozdulatokat tesz nekem. Roppant nyugodt vagyok, csak azt gondolom a parlamenti vitáról, hogy vannak olyan kérdések, amelyeket itt meg kell beszélni. Ezért ülünk itt, ez a parlamenti vita funkciója. Ebből az egyik kérdés az volt, amire szeretném újra ráirányítani a figyelmet, hogy ez egy lakmuszpapír. Megpróbálják megmérni a társadalom tűréshatárát, és utána, ha úgy látják, hogy nem rezonál elég erősen, akkor esetleg kiterjeszthetik másokra is.

Az aggodalmat e tekintetben erősítette az is, hogy az expozéban Lázár képviselő úr, aki halaszthatatlan közfeladatai ellátása miatt csak rövid ideig tartózkodott az ülésteremben, azt mondta, hogy most oké, 3 év, mert közben a Fidesz-frakció meggyőzte saját magát arról, hogy nem 5 év kell legyen, hanem 3 év - egyelőre. És utána nem fejezte be ezt a mondatot. Ha már ilyen kutyafuttában módosítanak alkotmányt, legalább azzal tiszteljék meg az Országgyűlést, hogy mondják meg, mit jelent ez az egyelőre. Most 3 év, aztán ha halad az idő előre, és Borkai Zsolt belecsúszik az 5 éves stallumba, akkor újra visszaállítják 5 évre? Vagy mit jelent ez az egyelőre? Legyenek szívesek elmondani!

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu