OSZTOLYKÁN ÁGNES, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönjük a szót. Elnézést itt a késlekedésért, csak képviselőtársammal más sorrendben egyeztünk meg, de mindegy, mondom én.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt örömünket szeretnénk kifejezni, hogy egy újabb oktatásügyet érintő kérdés került a Ház plénuma elé. Az LMP továbbra is azon az állásponton van, hogy az oktatási rendszer megújítása, az ebben rejlő esélyteremtés a legfontosabb nemzeti ügy. Örömünket fejezzük ki azért is, mert ezen javaslat afelé mutat, hogy a Fidesz akár pluszforrásokat is hajlandó biztosítani az iskolák számára, így nyilván remélhetjük azt, hogy a pénzhiány nem fogja akadályozni az oktatási rendszerben meglévő egyenlőtlenségeket sem. Ennek szellemében örömmel és bizakodva várjuk a jövő évi költségvetést.

Tisztelt Ház! Ami a javaslat érdemi részét illeti, a gondolat nemes és önmagában támogatható. Először is támogatni kívánjuk ezen határozati javaslatot, illetve annak azon pontjait, amelyek a már meglévő programok jó és rossz tapasztalataira építenek. Ilyenekről beszélt Pokorni Zoltán a "Határtalanul" program esetében és a "Julianus testvériskola" program keretében. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ezen határozati javaslatból alakuló szabályozás ezen programok tanulságai alapján alakuljon tovább.

Jó ez a javaslat, mert ha a mai fiatalok jobban megismerik a határon túli magyar közösségeket, akkor árnyaltabb képet fognak tudni alkotni Erdélyről és Romániáról, a Felvidékről és Szlovákiáról, a Délvidékről és Szerbiáról, Kárpátaljáról és Ukrajnáról; árnyaltabbat, mint amit a politikusok eddig kínáltak nekik.

A határon túli magyarság sokarcú: székelyek és partiumiak, unitáriusok, katolikusok és ateisták, magyar ajkú cigányok, sváb-magyar kettős identitású bánátiak, Esztergomba, Győrbe ingázó csallóközi munkások, beregszászi tornatanárok, kolozsvári, szabadkai és kassai polgárok, '45-ösök, '48-asok és '56-osok, vegyes házasságban születettek. Reméljük, hogy az iskolai emléknapok és a magyarok háza ezt a sokszínűséget is fogja tükrözni.

Van egy mondat a határozati javaslat indokolásában, amellyel maradéktalanul egyet tudunk érteni: a magyarság házának nem a múlton búsongó, elsősorban sebeinket mutogató, fájdalmas intézménynek kell lennie, mert így nem lesz vonzó sem a diákok, sem a szintén célközösségként számba veendő külföldiek számára. Ha a magyarság háza létrejön, akkor ne mementó legyen, hanem kritikai gondolkodásra késztető, kapcsolatépítést segítő, nyitott intézmény, ahol a diákok ismeretekkel, kérdésekkel és élményekkel egyaránt gazdagodhatnak. Pozitívum az is, hogy az indokolás kimondja: a nemzeti összetartozás napja a felnövekvő nemzedék mellett a szülők, a tágabb környezet figyelmét is ráirányítja évente egyszer a Magyarország határain kívül a világban élő mintegy 3-3,5 millió magyarra. Ezzel a Fidesz azt mutatja nekünk, hogy szembe tud nézni azzal a fájdalmas ténnyel, hogy a 15 milliós magyarság már nem 15 milliós. Ha az emléknap az iskolákban és a tanulmányi kirándulások során is hasonló szellemben, a tények és a tartalmas emberi kapcsolatok, nem pedig az ábrándozás és a viszálykodás jegyében zajlik majd, akkor örömmel tudjuk támogatni ezen kezdeményezést.

Tisztelt Ház! El kell mondanom az aggályainkat is, amelyek, szeretném hangsúlyozni, nem ellenérvek, hanem aggályok. Először is: fontosnak tartjuk a rítusokat, de tisztában kell lennünk a pedagógiai folyamatok valódi természetével, időigényével, az életkori sajátosságokkal. Nem szabad azt gondolnunk, hogy fontos társadalmi problémák nevelési vetületeit egy-egy újabb emléknap megoldja, hiszen fontos a traumák kibeszélése, illetve az, hogy a gyermekeink valós képet kapjanak a nemzetproblémákról.

Másodszor: a kormány, reméljük, nem követi el megint azt a hibát, hogy nem egyeztet sem a határon túli magyarok képviselőivel, sem a pedagógusok szakmai szervezeteivel. Erre vonatkozóan az LMP módosító javaslatot adott be.

Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos beszélnem arról, hogy vannak más, eddig sem annyira komolyan vett, mondhatni, elsikkadó témák is, amelyekkel a közoktatásban véleményünk szerint foglalkozni kellene. Befejezésképpen szeretném ezekre röviden felhívni a figyelmüket.

A Nemzeti alaptanterv szerint a közoktatás keretei között a tanulóknak képet kell alkotniuk a határokon belüli magyar társadalom nemzetiségi, etnikai, vallási sokszínűségéről, az itt élő történelmi kisebbségekről, svábokról, szlovákokról, románokról, kultúrájukról, léthelyzetükről, beleértve ebbe a magyarországi romákat, azok különböző közösségeit.

Fontos, hogy a Magyarországon belül érzékelhető megannyi súlyos belső bajt se tévesszük szem elől. Amilyen nemes cél a határon kívül rekedtekkel való összetartozás-tudat erősítése, legalább olyan fontos az országunk határain belül élők közötti szolidaritás és összetartozás erősítése. Ebben szintén szerepet vállalhatnak az iskolák, a különféle ifjúsági szervezetek. Testvérkapcsolatokat lehetne létesíteni gazdag és szegény települések iskolái között is, a szolidaritásnak a társadalmi rétegződés határain is át kellene ívelnie.

Végezetül el szeretném mondani azt, hogy véleményünk szerint a nemzeti összetartozás napja úgy nyeri el értelmét, hogy a saját hazájukat is ismerő, más társadalmi csoportokkal szolidáris diákok vesznek részt rajta. Kérjük, hogy a nemzeti összetartozás napján, a magyarok házának létrehozatala mellett, ezen általam felvetett célokat is igyekezzenek a jövőben támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

Forrás: parlament.hu