SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az ajánlás 1., 13., 15., 20., 5., 6., 17., 24. és 34. pontjához szeretnék nagyon röviden hozzászólni. És elöljáróban annyit, hogy tegnap - vagyis hát ma hajnalig - folyt itt a vita, és úgy érzem, hogy konstruktív és építő jellegű vita volt itt a Házban a hajnali órákban. Ezt szerintem az is alátámasztja, hogy elfogadták a javaslataink egy bizonyos részét, és elfogadott a kormánypárt módosító javaslatokat is, ami azt is mutatja egyben, hogy a sport egy olyan területe lehet az országnak és akár itt az országgyűlési munkának is, aminél a szakmai kérdések fölül tudnak emelkedni a politikai kérdéseken és esetleg a politikai nézeteltéréseken.

És akkor konkrétan először azokról a módosító javaslatainkról, amelyeket elfogadtak a bizottságok, és amelyeket remélem, hogy a tisztelt Ház is meg fog szavazni. Az első az olimpiai járadék kérdését szabályozza. Szabályozza végül is, remélem, hogy közrejátszott a tegnapi személyes lobbi is, amit mondtam államtitkár úrnak, hogy ezt a kérdést rendezni kellene, hiszen - ezt most csak viccesen mondtam, hogy lobbi - ezek az emberek, akik olimpiát nyertek, és annyi örömet szereztek nekünk és olyan sok dicsőséget a magyar nemzetnek, megérdemlik, hogy bekerüljenek, ne is belekerüljenek, hanem visszakerüljenek abba a körbe, amit 2007-ben szüntettek meg. És örülök neki, ha ezt megszavazzák, és vissza fognak kerülni az őket megillető kedvezményezetti körbe.

A másik módosító javaslat, amit elfogadtak a bizottságok, azt pedig a kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatosan nyújtottuk be. Ez azt jelenti, hogy azt szeretnénk, hogy kapcsolt vállalkozások a költségvetés bevételeinek védelme, valamint az adóelkerülés megakadályozása miatt egymásnak ne utalhassanak, vagyis hát ne tüntethessenek el pénzt. Én azt mondom, azért jó, hogy elfogadták ezt a javaslatot, hiszen ez ennek a törvénynek a tisztaságát próbálja mutatni, hogy törekedjünk arra, hogy zárjuk le azokat a kiskapukat, amiket esetleg mások megpróbálhatnának kihasználni; bár mindenkiről feltételezzük azt, hogy nem próbál visszaélni az olyan jellegű törvényekkel, amelyek egyébként a fejlődésüket szolgálják.

Volt még egyetlenegy javaslat, amit ugyan kapcsolódó módosítóként benyújtottam, és remélem, hogy el fogják fogadni, ez végül is egy technikai jellegű módosítás lenne, egy "vagy" szócskát hagyunk ki, de ezzel a technikai jellegű módosítással egyben tartalmi módosítása is született a törvénynek, hiszen ennek az egy szónak az elhagyásával egyértelművé válik a törvénytervezet értelmezése, és eldönthetik a támogatottak saját maguk, hogy a támogatás összegét hol használják fel.

(19.10)

Tehát azt mondom, hogy ezek voltak azok a módosítók, amiket úgy néz ki, hogy elfogadtak. Egyetlenegy olyan módosító volt, ami még nyitva van, és szerintem nagyon-nagyon fontos lenne, hogy erre a későbbiek folyamán tényleg visszatérjünk; azt az információt kaptam, hogy ebben a formájában nem tudja elfogadni a bizottság, de minisztériumi egyeztetés után talán bekerülhet ehhez a törvénytervezethez majd a későbbiek folyamán.

Ez pedig arról szólna, hogy ezeket a kedvezményeket olyan cégek vehessék igénybe, akiknek a többségi tulajdonosai magyar állampolgárok, vagyis magyar cégekről legyen szó. Ki szeretnénk zárni az off-shore cégeket ebből a kedvezményezetti körből. Szerintem ez mindenképpen üdvös lenne, hogy ingatlanspekulációkra ne kerüljön sor, off-shore cégek ne kerülhessenek be ebbe a körbe. Remélem, hogy a minisztériumban meg fogják találni azt a megfelelő megoldást, amivel ki tudjuk szűrni ennek is a lehetőségét.

Ami számomra talán kudarcnak minősül, az az, hogy nem fogadták el, nem sikerült a látvány-csapatsportágakon kívül szélesebb körben kiterjesztenünk a kedvezményezettek körét, hiszen mi javasoltuk azt, hogy a magyarországi sportszövetségek és tagjai definíciót alkalmazzuk, ami a sportról szóló 2004. évi I. törvény által meghatározott sportköztestületek irányítása alá tartozó sportszövetségeket vagy tagjaikat jelentette volna. Szerettük volna ezt a kedvezményezetti kört kiszélesíteni, hogy ne csak a látványsportágak legyenek. Reméljük, hogy a későbbiek folyamán valamikor erre mód nyílik, hogy minél több sportágat vonjunk be ebbe a körbe.

Itt meg szeretném azt is jegyezni, hogy Balczó képviselőtársam, aki akadályoztatás miatt most nem tud felszólalni, kért meg, hogy az ő módosító javaslatát is elmondjam, hiszen ő egy kisebb körben kérte a kedvezményezetti kör szélesítését, és szerintem nagyon alaposan meg is indokolta, hiszen ő az alapozó sportágak részére kérte - három sportág részére, atlétika, úszás és a torna részére - a kedvezményezetti kör kiszélesítését.

Véleményem szerint ez méltányolható lett volna, hiszen ezek a sportágak azon kívül, hogy alapozó sportágak, nagyon nagy szerepet játszanak a természetes mozgások megfelelő elsajátításában és a javarészt fiatalkorban kialakuló és kialakítható mozgáskoordinációban és a többi sportágra való felkészítésben. Én tehát azt mondom, hogy kérem esetleg, hogy fontolják meg, hogy ezzel a három sportággal kiegészítsük a kedvezményezetti kört.

Ami még nem került elfogadásra, és itt szeretnék még beszélni a kedvezményezetti kör kiszélesítésénél egyetlenegy dologról, hogy mi is támogatnánk a dr. Varga László, Pál Béla, Horváth András és Varga Zoltán képviselő urak által benyújtott T/573/26. számú módosító javaslatot, hiszen ez nem szól másról, mint arról, hogy a sportiskolákon kívül az iskolai sportkörök is bekerüljenek ebbe a rendszerbe. Ez azért lenne jó, mert én azt mondom, hogy az iskolai sportkörök lehetnek az alapjai annak, hogy megszerettessük a gyermekekkel a testnevelést, megszerettessük a mozgást, mi tehát ezt a javaslatot mindenképpen támogatnánk.

Ami még javaslataink között szerepelt, és azt mondom, hogy megfontolandó lenne, és ajánlom a kormánypárti képviselők figyelmébe, hogy a 15 éves moratóriumot hosszabbítsuk meg 25 évre. Ennek több olyan pozitív hatása is lehetne, ami megint csak arra szolgálna, hogy a kiskapukat próbáljuk meg lezárni, hiszen ma egy hosszú távú ingatlanbefektetésnél a 15 év egy elfogadott megtérülési időszak lehet. Főleg akkor lehet elfogadott megtérülési időszak, ha azt figyelembe vesszük, hogy ha egy adott területet veszünk, azt az adott területet építési telekként vásárolja meg valaki, és mondjuk, ez 100 egységbe kerül, akkor ha ugyanezt a területet sportcélú ingatlanként próbáljuk meg eladni neki, hogy vásárolja meg, akkor az körülbelül 20 egységbe fog neki kerülni, mert ennyi az értéke, ennyi a piaci érték. Ha valaki 15 évre vállalja ezt, és 15 év után 20 egységért vett meg egy ingatlant, nem biztos, hogy ezt az ingatlant 15 év után ő sportcélra fogja a továbbiakban is használni. Tehát indokolt lenne a 25 évre való kiterjesztése.

Ráadásul van egy másik módosító javaslat is, mert ehhez kapcsolódik az, hogy amennyiben a 15 éves moratóriumot sem tartja be, és ha valaki megvesz egy területet 20 egységért 100 egység helyett, és úgy dönt, hogy nem tartja be a 15 éves moratóriumot, olyan helyzetbe tudja hozni akár az önkormányzatokat vagy akár államot, amivel esetleg rá tudja kényszeríteni - főleg ha egy főútvonal mellett van, ha otthagyja romhalmazként és gazosan ezt az épületet -, hogy átminősítsék. Ha egy ilyet megcsinál valaki, és a 15 éves moratóriumot nem tartja be, akkor csak a következő szankció van benne ebben a törvényben: ki kell fizetnie az illetéket, mert illetékmentességet élvez erre a területre, plusz ki kell fizetni neki egy kamatot, ami erre az időszakra vonatkozik.

Ez mit jelent? Ha 100 egység értékű területet megszerzett 20 egységért, és plusz kifizeti az illetéket meg a kamatokat, akkor ott tart, hogy mondjuk, egy 100 egységnyi területet harmincvalahány egységért vett meg. Ez megéri mindenkinek. Mi tehát ezért javasoltuk azt, hogy ha valaki nem tartja be ezt a 15 éves moratóriumot, akkor szabjunk ki rá egy nagyobb büntetést, és azért javasoltuk a 98 százalékot, mert a kormánypárti képviselők ezt a 98 százalékot szeretik az adóvonzatában és a különböző... - nagyon helyesen egyébként, ezzel szintén nem viccelődni akartam; nagyon helyesen megadóztatják azokat a pluszjövedelmeket, amik felháborították a magyar társadalmat. Azt javasoltuk tehát, hogy ha valaki a 15 éves moratóriumot nem tartja be, akkor az akkori forgalmi érték 98 százalékát legyen köteles befizetni az államnak büntetésként. Ezzel teljes mértékben ki tudnánk azt zárni, hogy ingatlanspekulációs céllal valaki sportcélú ingatlant megvásároljon, hiszen már nem érné meg neki, mert ebben az esetben, ha nem tartja be ezt a 15 éves moratóriumot, akkor már a 100 egységnyi terület neki körülbelül 120 egységbe kerülne, tehát mindjárt nem lenne annyira vonzó.

Kérem, hogy ezeket tényleg fontolják meg, mert ezzel szintén kiskapukat zárhatunk le, és az lenne a cél, hogy ha ugyan szűk körben is, de elkezdjünk a sport problémáival foglalkozni. Remélem, hogy amint ígérték a kormánypárti képviselők, ez valóban csak az első lépés lesz a sport problémáinak és a sportfinanszírozásnak a megoldására. Ha így lesz, és kívánom, hogy így legyen, akkor ezekben a törekvéseikben a Jobbik támogatni fogja önöket, mint ahogy ezt a törvényt is támogatni fogjuk a szavazás alkalmával.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik és a Fidesz padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu