BÖDECS BARNA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy egy személyes vonatkozással kezdjem a felszólalásom. Az elmúlt 72 órát egy vidéki súlyponti kórház neurológiai osztályán töltöttem egy családtagom betegsége miatt. Itt szembesültem az önök törvényjavaslatával, mivel a kórházi tartózkodás miatt nem volt alkalmam azt korábban olvasni. A szomszédos ágyon egy idős nénit ápolt két hozzátartozója, és a férfi - miután meghallotta, hogy országgyűlési képviselő vagyok - megkérdezte tőlem, hogy nem szégyellem-e magam ezért a törvényjavaslatért. Tőle tájékozódtam arról, hogy miről is szól ez a törvényjavaslat.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ez az úr megkérdezte tőlem - miközben próbálták tornásztatni a béna édesanyát -, tényleg ez-e az ország legfontosabb problémája akkor, amikor ebben a kórházban negyven súlyos betegre két ápolónő jut, és ebben a kórházban az ügyleletes orvos két osztályt lát el, tehát neki nem negyven, hanem hetven betege van, amelynek következtében az orvosi ellátás az ügyeletes orvos részéről betegenként napi öt percre korlátozódik. Az a beteg maradhat meg, annak van túlélési esélye, akinek a hozzátartozói ott vannak az ágy mellett, és megteszik azokat a dolgokat, amikre a személyzetnek se ereje, se ideje nincs.

Ezért nem értem azt, hogy amikor rendkívüli ülésszakot tartunk az ország gazdasági, társadalmi, szociális állapota miatt, akkor nem olyan törvényjavaslatok jönnek a Ház elé, amikkel ilyen helyzetben tényleg foglalkozni kellene.

(19.00)

Nem értem a problémát azért sem, mert áttanulmányozva a jelenleg hatályos törvényt, mindazok a dolgok, amikről önök beszélnek, hogy a köztársasági elnök uraknak, volt köztársasági elnököknek méltó lehetőséget kell biztosítani részben juttatások, részben olyan közjogi lehetőségek terén, amivel az ország hírnevét öregbíthetik, a jelenlegi törvényben is megfelelően és magas szinten szabályozottak. Megkapják a kiemelt, térítésmentes egészségügyi ellátást, megkapják ugyanazt a tiszteletdíjat, amit az aktív köztársasági elnökök megkapnak, haláluk esetén még az özvegyek is megkapják a juttatást jó ideig. Megkapják a lakást, megkapják a hivatali idejük feléig a gépkocsihasználatot évi 30 ezer kilométer terjedelemben, hozzá a sofőrt a rendőrségtől, megkapják a kétfős titkárságot szintén a hivatali idejük legalább feléig terjedő további időszakban.

Jelen törvényjavaslat néhány részletkérdést szabályoz, néhány jogosultságot kiterjeszt. Kiterjeszti a lakással kapcsolatos jogosultságokat a lakásfenntartási költségekre, gyakorlatilag korlátlan idejűvé teszi a gépkocsihasználatot, és törli ezt a 30 ezer kilométeres határt. Elnézést kérek, miért kellene több mint 30 ezer kilométer - és a titkárságot életük végéig?

Úgy gondolom, hogy azok a juttatások, amik már a jelenleg meglévő törvényben megvannak, egyrészt kellő anyagi alapot biztosítanak ahhoz, hogy ezek az emberek, tiszteletre méltó személyiségek ezeket a közfeladataikat el tudják látni. Nem értem azt, hogy miért kell néhány apró módosítás miatt pont egy rendkívüli nyári ülésszakon ezt beterjeszteni. Természetesen indokolt lehet ilyen juttatásokat, ilyen szabályozást áttekinteni. De óhatatlanul felmerül az emberben az a kétely, hogy ez pont egy konkrét időponthoz, a jelenlegi köztársaságielnök-választáshoz és a most leköszönő köztársasági elnök távozásának időpontjához van kötve. Azaz felsejlik egyfajta politikai alku, egyfajta kárpótlás, egyfajta ellentételezés gyanúja, és ez a közvéleményt adott esetben - mint ahogy velem történt - rendkívüli mértékben irritálja.

Tehát úgy gondolom, ezért a csekély változtatásért, ami végül is Magyarország szempontjából és az érintettek szempontjából rendkívül szűk kört érintve igazából gyökeres változást nem tartalmaz, szerintem kár volt beterjeszteni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu