NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm szépen a felszólalási lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ne lógjanak a képviselők, erre kívánom most felhívni a figyelmet akkor, amikor egyetlen szóból kikerekítették itt sokan, hogy ez bizonyára az Országgyűlés tekintélyének legnagyobb sérelme.

Megítélésem szerint a tisztelt Ház méltóságát sok minden más veszélyezteti, vagy egyáltalán megkérdőjelezi, hiszen gondoljunk akár az ülésenkénti több száz - jól hallották - házszabálysértésre, amit itt rendszerint szó nélkül hagy a tisztelt kormányoldal vagy akár a levezetők is. És itt most nem konkrét ülésbírálatról van szó, mielőtt még elnök úr megvonná tőlem a szót, és előre is bocsánatot kérek, bocsánat, bocsánat, bocsánat, háromszor is, hogy el tudjam mondani ezeket az általános észrevételeimet, aminek alapján azt gondolom, hogy az Országgyűlés tekintélyét itt bizony nagyon sokan megkérdőjelezik és veszélyeztetik.

Hiszen a Házszabály valóban előírja a képviselők részére a plenáris üléseken, a vitákon való részvételi kötelezettséget, ami alól egyetlen kibúvó csak az lehetne, ha valakinek halaszthatatlan közfeladata van. Ennek ellenére az éjszakába nyúló üléseken, amikor nehéz lenne ilyen feladatra hivatkozni, akkor rendszerint ennyien veszünk részt, mint amit most is lehet látni, hogy önmagában a Jobbik frakciójában többen ülnek, mint az összes többi képviselőcsoportban együttvéve, és megérhetjük ezt is, hogy a kormány már nem is képviselteti magát az Országgyűlés ülésén. Hiszen idáig is eljutottunk az ülésnap végére.

Azt gondolom, hogy szükséges lenne ezért az általunk felvetett tanácskozóképességet, ami a bizottságokban is megvan, bár ott tudjuk, hogy a helyettesítésre is adnak egy lehetőséget, ami szintén nem egy etikus dolog, de legalább ott megvan ez az egyharmados jelenléti kötelezettség... - szükségesnek tartanám ezt a plenáris üléseken is bevezetni.

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a bizottsági üléseket a plenáris ülésekkel egy időben tartják, és nem azért, mert ennek valami rendkívüli indokoltsága lenne, hanem már mintegy menetrendszerű az, hogy egy időben vannak az ülések, hiszen úgyis arra játszanak, hogy úgyse járnak be a képviselők. Ez számunkra, új képviselők számára, akik nem akarjuk az elmúlt húsz év gyakorlatát folytatni, teljességgel elfogadhatatlan.

Tisztán látjuk, hogy ennek elsődleges oka az a bizonyos politikusi álláshalmozás, ami abban nyilvánul meg, hogy az országgyűlési képviselők többsége még betölt mellette polgármesteri, megyei közgyűlési vagy valamilyen önkormányzati tisztséget. Erre azonban benyújtottuk azt a javaslatunkat, amit persze ugyanúgy nem vesznek napirendre, miként egyetlenegy ellenzéki javaslatot sem vettek még napirendre ebben a ciklusban, de természetesen ezzel a gyakorlattal is szeretnénk leszámolni.

Miként azzal is, hogy szünet nélkül, majdnem egész napos üléseket kell tartani. Gondoljunk két héttel ezelőttre, amikor a hétfői ülés kedd hajnali 5-ig tartott, kedden reggel 8-kor már folytatódott az ülés, ami tartott éjfél utánig. Tudom, hiszen akkor is egy napirend utáni, utolsó hozzászólást mondtam, szerdán pedig ismét ülés volt. Azt gondolom, hogy ez az Országgyűlés méltóságát, színvonalas munkáját nemhogy nem segíti elő, de egészen komolyan ellehetetleníti, és ez nyilvánvalóan a kormányoldal által diktált iramnak köszönhető. Hosszasan beszélhetnék még a Házszabályba is ütköző, de leginkább a Ház méltóságát sértő mobiltelefonálásokról, amit annak ellenére, hogy a Házszabály is tilt, egyetlenegyszer sem hallottam még levezető elnöktől figyelmeztetésként, holott már sajnos minisztereknél is előfordul, sőt egészen gyakori szokás.

Említhetném a farmert és egyéb méltatlan öltözeteket az Országgyűlésben, azokat a szeméthegyeket, amit legújabban itt a fideszes képviselők hagynak százszámra itt a padsorokban, elképesztő módon. Vagy akár az alkoholos italok fogyasztását a nemzet templomában, az Országgyűlés épületében, amit talán csak a Jobbik frakciója tilt meg a saját képviselői számára, és nálunk ez természetesen elfogadhatatlan.

Említhetném még azoknak a házszabálybeli kötelezettségeknek a megszegését, amit a konkrét ügyek kapcsán sorozatosan elmondunk, például az előterjesztések indokolási kötelezettségének megszegését. Azonban zárásként engedjék meg, hogy csak arra hívjam fel a figyelmet, hogy talán néhány esetben jobb is, ha nincsenek itt a képviselők, legalábbis akkor, amikor az úgynevezett kétperces technikai szünetnek álcázott elvonulást tartják, de mintegy tíz percen keresztül, mint valami általános iskolában az utolsó óra után, amikor zsibvásárt csinálnak a nemzet templomából. Ez az a méltatlan pillanat, amikor igenis azt kiáltottam, hogy "kufárok, kifelé". Ez az a kijelentés, amiért nem vagyok hajlandó bocsánatot kérni.

Sőt, hogy a nemzet templomából a zsibvásárt alkotókat kikergessék, az elnök úrnak szeretném így az ülés végén szimbolikus ajándékként ezt a hungarikumot, ezt a karikás ostort átadni, hogy kerüljön ki a falára (Derültség, taps a Jobbik soraiban.), az irodájának a falára kikerülve szimbolikusan gondoljon rá, hogy ha szükség van a megfegyelmezésre. Mert sajnos, az a csengő, amit a nyelénél fogva még sohasem láttam egyik levezetőtől sem megrántani és alaposan megkongatni, erre szükség lehet, akkor legalább ez juttassa eszébe. Egyúttal reményünket fejezzük ki, hogy nem rajtunk fog csattanni ez az ostor is.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu