SZILÁGYI PÉTER (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Számos kormánypárti képviselő elhagyja a termet. - Az elnök csenget.) Miniszterelnök úr szavaira szeretnék reagálni annyiban, hogy a cseléd szó nem magukat az érintetteket jelzi, hanem azt az állapotot, amibe ez a törvény fogja az érintetteket helyezni. (Taps az LMP frakciójában.)

Most szeretnék áttérni napirend előtti felszólalásomra. Tisztelt Ház! A ciklus május 14-ei kezdete óta a Ház eddig 28 ülésnapon több mint 200 órában tárgyalta a kormány, illetve a kormánypárti képviselők indítványait. Többször ültünk itt pirkadatig, hogy lelkiismeretesen vitassuk meg a javaslatokat. Sajnálatos módon ez nem mondható el a kormánypárti képviselők döntő többségéről, akik csak a szavazáskor tartják fontosnak a kétharmad jelenlétét. (Taps az LMP soraiban.) A legutóbbi alkotmánymódosítás során önök közül 13-an voltak jelen.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány irdatlan tempót diktált a Háznak, annak ellenére, hogy képviselői láthatóan nem érdeklődnek az országgyűlési munka iránt. A tempó még érthető is egy új ciklus kezdetén, ezzel nincs is probléma. A probléma ott van, kedves kormánypárti képviselők, hogy önök nem bírják a saját maguk által diktált tempót. (Szórványos taps az LMP soraiban.) Kapkodnak, ad hoc módon módosítgatják a jogrendszer alapjául szolgáló alkotmányt, azt pillanatnyi káderpolitikájuktól sem kímélve, és eközben hibáznak. Nemhogy az oly sokat emlegetett társadalmi egyeztetésre nincs idejük, még a saját kodifikátoraiknak sem hagynak lehetőséget az alapos előkészületekre, ugyanis az előterjesztések tele voltak jogi és logikai hibákkal.

Engedjék meg, hogy idézzek néhányat! Elsőként nézzük a Btk. módosítását, amelyben a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását kívánták pönalizálni. Az eredeti javaslatban a tényállás hipotézise konjunktív feltételként írta elő mind a nemzetiszocialista, mind a kommunista rendszer bűneinek tagadását ahhoz, hogy a tényállás megvalósuljon. Józan ésszel is belátható lett volna ennek a javaslatnak az abszurditása, amelyre az ellenzék hívta fel a figyelmet, és végül egy kormánypárti módosítóval orvosolták azt. De nézzük a parkolási törvényt, amelynek eredeti szövege szabályozni kívánta a forgalom elől elzárt közterületen való parkolást. Egy pillanatra tekintsünk ki a Parlament falain túlra, és hadd hívjam fel figyelmüket egy, az állami irányítás egyéb jogi eszközeibe tartozó normára, amely, úgy vélem, állatorvosi lova annak, hogy a kormány miként helyezi előtérbe a szimbolikus kérdések argumentálását, a körültekintő jogi előkészítés helyett.

A kormány a Magyar Közlöny 2010. július 1-jei számában megjelent kormányhatározatban ezt mondta ki: "Az Európai Tanács alapokmányának elveire figyelemmel a kormány aggodalommal értesült az Emberi Jogok Európai Bíróságának azon döntéséről, amely megkérdőjelezte Olaszország jogát arra, hogy az állami iskolákban keresztet helyezzen el." Tartalmi szempontból nem kívánok beszélni a határozatban foglaltakról, de véleményem szerint két súlyos jogi hibát is felfedezhetünk benne. A kormány tagja olyan hibát tartalmazó normaszöveget írt alá, és az úgy jelent meg a Magyar Közlönyben, amely ha egy másodéves jogászhallgató szájából hangzik el a vizsgán, azonnali bukást eredményez. (Taps az LMP soraiban.)

Tisztelt Államtitkár Úr! A határozatban kétszer is összekeverték az Európa Tanácsot az Európai Tanáccsal. Na de nézzük a másik hibát! A jogalkotásról szóló törvény szerint a kormányhatározat normatív jellegű jogforrás, amely meghatározott címzetti körre vonatkozóan kötelező erejű magatartásokat szabályoz. A kérdéses kormányhatározat ennek nem felel meg, hiszen sem feladatot, sem működési elvet nem határoz meg, csupán álláspontot fejez ki.

(17.00)

Hogyan előzhetők meg ezek a hibák? Tisztelt Kormány! Ne tekintsék nyűgnek, kijátszandó előírásnak a jogalkotási törvény társadalmi egyeztetésre vonatkozó rendelkezését! Társadalmi vitára szükség van. Önök csak akkor lesznek méltók az ország vezetésére, ha a törvényjavaslatok, az új alkotmány nem egy pártvezér irodájának zárt ajtaja mögött születnek, hanem azt széles körű vitára bocsátják még a benyújtás előtt. Az LMP hisz abban, hogy demokráciára, nem pártokráciára van szükség. Ennek jegyében mi minden egyes, a Ház elé kerülő javaslatot szimpatizánsaink legszélesebb körében megvitatunk, így alakítjuk ki álláspontunkat, hiszen az LMP nem egy vagy tizenhat emberből áll, hanem több százezer ember bizalma van mögöttünk.

Végezetül engedjenek meg egy megjegyzést. A parlamenti vitákban kifejtett ellenzéki észrevételekre önök rendszeresen replikáznak azzal, hogy az előző kormány sem volt különb. A jegyzőkönyv tanúsága szerint az "elmúlt nyolc év" kifejezés eddig 262-szer hangzott el a plenáris ülésen, míg a "következő négy év" szófordulat mindössze 19-szer, s ennek fele LMP-s képviselők szájából.

Hölgyeim és Uraim! Hagyják abba a múltba révedést, mutassák meg, hogy önök képesek a jövőbe tekintő, az ország érdekét szolgáló, alaposan előkészített jogalkotásra! Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

Forrás: parlament.hu