DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy költségvetés és annak zárszámadása kapcsán úgy gondolom, hitelesen csak úgy lehet vizsgálni azokat a paramétereket, amelyekről beszélni kell, hogy az ember kénytelen vizsgálni azt a gazdasági-politikai környezetet, amelyben az született, és amelyben azt megvalósítani igyekeztek. Én jelen felszólalásomban most nem szeretnék ismételten ezekre a kérdésekre rávilágítani, hisz az előző felszólalások alapvetően részleteiben is foglalkoztak ezzel.

Én csupán azokra a kérdésekre szeretnék egy kicsit odafigyelni, más megvilágítást adni, amelyek a 2009. évi költségvetés tervezése és végrehajtása során olyan kiszámíthatatlanságokat vagy éppenséggel bizalmatlanságokat váltottak ki az ország lakosságából, amelyek mind a mai napig meghatározóak a hétköznapjainkban. A GDP a prognosztizált 1 százalékos visszaesés helyett 6,3 százalék.

(14.50)

Ahogyan hallhattuk az államtitkár úr expozéjában vagy éppenséggel több felszólalásban, nem az a probléma, hogy ez bekövetkezett - ez egy óriási nagy probléma -, hanem az, hogy a tervezés során hogyan jutottunk el végül is ehhez az előre igazából nem is becsült értékhez, hogy példátlan volt az a folyamat, amelynek eredményeképpen a megelőző időszakban háromszor is nekifutottunk a hiánynak, mire végül negyedszerre úgy nagyjából körvonalazódott az a végleges, a valóságnak megfelelő 6,3 százalék, amely végül is a 2009. évet jellemezte. Az, hogy ez a hiány, ez a 750 milliárd forint meghatározó volt, ez 70 milliárddal volt több, azaz 10 százalékkal haladta meg a módosított előirányzat összegét. Ez azért volt különösen nagy - úgy gondolom, ezt kell nyomatékkal aláhúzni -, mert a hiány összegét a kormányzati zárolás, az 500 milliárdot meghaladó maradványtartási kötelezettség előírása után tudták csak így biztosítani.

Ha ezeket is mint reálisan hiányt növelő tényezőket vesszük figyelembe, akkor tessék szíves lenni elgondolkodni, mennyi lett volna a hiány valóságos értéke, és nem beszélek arról, hogy ez pontosan mit jelentett abban a bizalomvesztési környezetben, amelyik azóta is meghatározó az országban, hiszen a zárolási és maradványtartási kötelezettséggel érintettek számára a várt bevételek elmaradása kiszámíthatatlan, tervezhetetlen jövőkép kialakulása mellett komoly anyagi nehézségeket és elkeseredettséget eredményeztek. A zárolások miatt többek között nem fizették ki a pályázati pénzek egy meghatározó hányadát.

Csak példát mondok: szerencsétlen kisvállalkozások tömege ment tönkre amiatt, hogy a pályázati pénzeket, főleg az energiatakarékossági pályázatok pénzeiből nemhogy a tavalyit, de sok esetben még a tavalyelőttit sem kapták meg, áthidaló hitelekhez kellett jutniuk, ha egyáltalán jutottak, az első sort már itt kisöpörték, ha hozzájutottak, akkor pedig magától értetődően nem volt olyan bevétel, amelyik az áthidaló hiteleket és azoknak a kamatait fedezni tudta volna. Sőt, úgy gondolom, nagyon sok esetben a munkanélküliség növeléséhez áttételekben járultak hozzá, hiszen a mozgáskorlátozottak támogatására felhasználható pénzek sem jutottak el, és olyan nehézségek támadtak ezen a téren, amelyek a hétköznapjaik megélését nem biztosították. Például a mozgáskorlátozottak gépkocsivásárlására beállított 1,6 milliárd forint kétharmada sem jutott el a valóságban a tárgyév végéig hozzájuk.

A hiány jelentős részben az adóbevételek 416 milliárdos elmaradása miatt jött létre. Úgy gondolom, az állampolgároktól nem várható el megértés az adóbevételek dilettáns túltervezésével kapcsolatban. Különösen igaz ez, és ez nagyon fontos, hiszen az ÁSZ megelőző véleményében számos esetben jelezte, hogy túltervezettnek véli ezeket a forrásokat, ezek teljesülése nem következhet be. Ahogyan az államtitkár úr felvezetőjében, az expozéjában szintén nyomatékosodott az, hogy mindezzel párhuzamosan az elmúlt öt évben az adóhátralékok állománya alapvetően olyan mértékben nőtt meg, két és félszeresére nőtt, ami példátlan, és ennek a nyomasztó terhei is nagymértékben fékezték vagy rontották az emberek hétköznapjainak megélését.

Ezzel kapcsolatban, ha zárójelben is, de meg kell említenem, hogy voltak területek, amelyek pontosan ennek következtében - idézőjelben - nőttek, fejlődtek, például a csőd- és a felszámolási eljárások vonatkozásában Magyarország kiemelkedő, előkelő helyet foglal el, természetesen az előkelőt idézőjelben mondom, hiszen az Európai Unió utolsó helyén állunk e nagyon fontos, gazdaságot minősítő jelzőszám vonatkozásában. Az utánunk következő ország - a nevét itt most hadd ne említsem - jellemzője is pont a felén áll a magyarországi csőd- és felszámolási eljárások számának.

Az adóbevételek elmaradása mögött felsejlik a 10 százalékot meghaladó munkanélküliség és a több mint 2 százalékos reálcsökkenés is, és mondhatnám úgy, hogy a rosszra forduló emberi sorsok tömkelege. Nem is ez a 10 százalék, ami igazából itt olyan nyomasztó tényszám, hanem ha azt vesszük, az a szám, hogy először fordult elő Magyarországon a szocialista ipar 1991. évi összeomlását követően, hogy 3 millió 800 ezer alá csökkent a foglalkoztatottak száma, vagy még egy plasztikusabb és nagyon jellemző számot említek: 600 ezer fölé nőtt az álláskeresők száma. Ez két olyan kritikus szám, amelyik újkori történetünkben példa nélküli, és azt hiszem, ha valami elgondolkodtató, akkor ezen el kell gondolkodni. Sajnos, ennek az építési törmeléknek - hogy klasszikusokat említsek - az eltakarítása az új kormányra marad. Azt hiszem, nem lehet válasz erre, hogy sajnos téves volt az elemzés és téves volt a tervezés, és nemsokára jobb lesz, mert ez a "nemsokára jobb lesz" rengetegbe fog kerülni erkölcsileg és anyagilag egyaránt.

A csőd- és felszámolási eljárások számán túl szinte kizárólag csak a bruttó államadósság növekedett, és a GDP 80 százalékát elérve és meghaladva ez a 19 ezer milliárd forint olyan nagyságú adósságállomány, amelyik az elkövetkező három év törlesztési adatait is figyelembe véve, amelyet itt több felszólalótól is hallhattunk, tulajdonképpen a gazdaság növekedésének az egyik igazi fékezőereje, az ezen való túllépés az egész lakosság szempontjából rendkívüli nagy áldozatokat követel.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha így folytatódnának a trendek, az állam adósságállományának összetétele lassan megegyezne a lakosságéval, viszont tudjuk, hogy ebben sajnálatos módon szintén egy rossz gazdaságpolitika és monetáris politika eredményeképpen a devizában történő eladósodás volt a meghatározó.

Keresztény politikusként hadd mondjak még valamit, mert azt mondtam, hogy szinte kizárólag csak a bruttó adósságállomány növekedett. Én úgy gondolom, hogy sajnos növekedett más is, mert például ebben az országban növekedett az abortuszok száma, és ami példátlan, az elmúlt költségvetésben növekedett az abortuszok támogatására fordítható pénzösszeg, amelyik, úgy gondolom, megrázó erejű, hiszen, ha valami, akkor ez a fajta - ahogyan fogalmazni szokták - modern népirtás az, amelyik odavezetett, hogy a magyar élő lakosság száma, úgy is mondhatnám, már a 10 milliós lelki küszöb, a lélektani küszöb alá esett vissza, és ez szörnyű. Úgy gondolom, sokan fogalmaznak úgy, hogy ez igazából nemzetellenes politika. Ha ehhez még hozzáteszem azt, hogy pontosan ezzel párhuzamosan az elmúlt időszakban a Nagycsaládosok Országos Egyesületének a támogatása pedig a nullával egyenértékűvé vált, akkor úgy gondolom, minden szónál, minden kritikánál jobban minősíti ez az elmúlt évek gazdaság- és társadalompolitikáját, amelyik végül is odavezetett, hogy ott vagyunk, ahol vagyunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! A zárszámadáshoz fűzött állami számvevőszéki jelentés sok és súlyos, az állampolgárok mindennapjait hátrányosan érintő problémát tárt fel. Úgy gondolom, a lakosságot különösen érzékenyen érinti az Egészségbiztosítási Alap döbbenetes, a tervezettet 17-szeresen meghaladó hiánya, amelyik megingatja az emberek számára nélkülözhetetlen, "ha beteg leszek, meggyógyítanak" lehetőséget, és valóban félelmet ültetnek el az emberek szívébe, lelkébe. Úgy gondolom, a kormány egyik legnagyobb kihívása, ezen hogyan, miképpen tud - főleg az európai uniós költségvetési hiány számításának tükrében - majd túllépni.

Az ÁSZ azt is megállapította, hogy a nemzetgazdasági elszámolások kiadási és bevételi előirányzatainak teljesítési adatai túlnyomórészt megbízhatóak. Kivételt jelentenek az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások, valamint a lakástámogatások.

(15.00)

Az állami vagyonnal, pontosabban annak elpazarlásával kapcsolatosan, azt hiszem, nemcsak az Állami Számvevőszéknek, hanem a magyar társadalomnak is vannak jogos kérdései. A Malév, a Bábolnai Ménesbirtok ügye vagy a Posta, a MÁV, az MTV székházának ügye olyan kérdések, amelyek még feltárásra várnak. Hiszem, hogy a tények feltárása és a felelősség megállapítása az állampolgárok igazságba vetett bizalmát visszaállítja vagy legalábbis segíti visszaállítani.

A világ sikeres országai az elmúlt időszakban is, a gazdasági nehézségek idején is gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő programok mellett döntöttek. Úgy gondolom, hogy a fordulat akkor következett be, amikor az új kormány is a zászlajára pontosan ugyanezek megteremtését tűzte.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez jelenheti csak a gazdasági válságból való kivezetés útját. Az Állami Számvevőszék zárszámadással kapcsolatos jelentéseiben vannak bizonyos, évről évre visszatérő elemek az átláthatósággal és a megbízhatósággal kapcsolatban. Ezek az elmúlt években sajnos süket fülekre találtak, hiszen érdemileg ezen a téren nem történt változás. Ezért most nyomatékkal kell kiemelni, hogy a zárszámadási törvényjavaslat többkötetes dokumentuma nem biztosítja az átláthatóságot, illetve az egyes gazdasági évek közötti összevethetőséget, ami viszont a bázisok szempontjából és a bázisra való vetítés szempontjából alapvető lenne. Enélkül alapos, mélyreható tervezőmunkát nem lehet végezni. Itt vetődik föl, hogy mennyire szükség is lenne valóban egy önálló tervező intézményre, ami nagymértékben könnyítené a dolgok számba vételét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy költségvetési év szimbolikus elteltével minden képviselőnek értékelnie kell az elmúlt évet. Természetes, hogy ezt szinte mindenki egyfajta politikai szempontból végzi el, de bízom benne, hogy a legfontosabb tanulságokat, amelyek itt, ebben a vitában is elhangoznak, valamennyien le fogjuk vonni. A zárszámadás elsősorban nem arról szól, hogy egy gazdaságpolitikát vagy egy társadalompolitikát értékeljünk, hanem arról, hogy az elfogadott költségvetés végrehajtása megtörtént-e, és a hibákat, elmarasztalásokat, elmaradásokat hogyan lehet megváltoztatni. De magától értetődően, ahogy az elején említettem, ez nem választható el a társadalmi-politikai környezettől, ilyen értelemben nem választható el a társadalmi-gazdasági folyamatoktól, attól, hogy egy kormány, egy parlament milyen környezetet teremtett.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezekre tekintettel, az Állami Számvevőszék kifejezésével élve korlátozott minősítéssel ugyan, de a Kereszténydemokrata Néppárt nevében a benyújtott törvényjavaslat elfogadását támogatjuk. Bízunk benne, hogy ez a zárszámadás tényleg egy korszakot véglegesen lezáró, a szó szoros értelmében véve is zárszámadás lesz.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Forrás: parlament.hu