DR. NYIKOS LÁSZLÓ, a számvevőszéki és költségvetési bizottság elnöke, az összefoglalt kisebbségi vélemények ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Bevezetésként engedjenek meg egy rövid statisztikai ismertetést annak érdekében, hogy rálátásunk legyen arra, hogy az általam összefoglalandó kisebbségi vélemény hogyan állt össze.

A tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot 18 bizottság vette napirendjére, és valamennyi ajánlotta általános vitára, ahogyan arról itt Ékes képviselőtársam is említést tett. 15 bizottság többségi, 3 egyhangú szavazással döntött. Az ellenzéki pártok közül az MSZP képviselői egy bizottság, a gazdasági bizottság kivételével - amelyben tartózkodtak a szavazástól - egyetértettek a zárszámadás plenáris ülésre való bocsátásával, illetve támogatták annak elfogadását. A Jobbik-frakció képviselői - három bizottság kivételével -, továbbá az LMP elutasító álláspontra helyezkedtek.

Az alkotmányügyi, a honvédelmi, a külügyi és a nemzetbiztonsági bizottságban nem született kisebbségi vélemény. A többi 14 bizottságot tekintve az általános vitára való alkalmasságról az MSZP 1, a Jobbik 14, az LMP 4 bizottságban fogalmazott meg kisebbségi véleményt, amelyekből az én mostani tájékoztatásom áll. Ezekből a statisztikai tényekből következik, hogy a számvevőszéki és költségvetési bizottság által összesített véleményben a Jobbik-frakció álláspontja dominál. Természetesen az LMP, illetve az MSZP kritikai megjegyzéseiről is említést fogok tenni.

Tisztelt Országgyűlés! Ezek után tájékoztatást adok az elutasítás fő szakmai indokairól, a zárszámadás tartalmi problémáiról. A kormány zárszámadásának alapvető problémája az, hogy nem felel meg a számviteli törvény több elvének, de nem felel meg az államháztartási törvény preambulumában deklarált elveknek sem. Konkrétan megemlítem, hogy a világosság általános érvényű számviteli elve azt követeli meg, hogy a zárszámadást áttekinthető, közérthető, megfelelően rendezett formában kell elkészíteni.

A törvényjavaslat és annak az indokolása nem felel meg az úgynevezett transzparenciaelvnek, az átláthatóság elvének, ami az általános költségvetési követelmények egyik legfontosabbika. Az összesen közel 5000 oldalt kitevő beszámoló tengernyi adata nem kellőképpen strukturált, nem kellőképpen súlyozott ahhoz, hogy a kormány számadásáról az Országgyűlés itt érdemi vitát tudjon folytatni.

Az augusztus 27-én benyújtott törvényjavaslat és annak az indokolásai, mellékletei az "itt a piros, hol a piros?" játékra emlékeztetnek helyenként. Legalábbis azokat a képviselőket, akik vették volna a fáradságot, hogy eligazodjanak az óriási számhalmaz, a rengeteg adat, kommentár, táblázat, magyarázat között.

A képviselők rendelkezésére álló, viszonylag rövid idő mellett az is nehezítette az eligazodást, hogy a többség számára hagyományos, papír alapú beszámoló nem állt rendelkezésre, az elektronikus elérhetőségnek pedig a sok előnye mellett tudjuk azért, hogy hátrányai is vannak, különösen egy ilyen hatalmas mennyiségű dokumentumcsomag megismerésekor.

A másik általános érvényű számviteli elv, amit egyébként a hatályban levő számviteli törvény megfogalmaz - igaz, hogy ez a számviteli törvény, mint már szó volt róla, a vállalkozások számvitele, de az érvényessége a gazdálkodó szervekre, az államháztartás gazdálkodó szerveire, a költségvetési szervekre is kiterjed -, nos, az áttekinthetőség, a transzparencia elve mellett, illetve ennek a mellőzése mellett a kormány számadásának másik alapvető gyengesége az, hogy nem érvényesül a valódiság számviteli elve. Ez talán még nagyobb probléma, vagy az az alapvető probléma. Ez azt jelenti ugyanis, hogy minden, a beszámolóban szereplő információnak a valósággal meg kell, meg kellene egyeznie.

A zárszámadás nem ad világos, egyértelmű képet az állam vagyonáról. Domokos elnök úr az expozéjában maga is tett erről említést. Csak elnagyoltan, mozaikokban tájékoztat róla a zárszámadás. Például a 166 oldalas általános indokolása is csupán 10 oldalt szentel az állami vagyonmozgások, az állami vagyon állapotának ismertetésére.

A valódiság elve akkor érvényesülne a zárszámadásban, ha azt leltár támasztaná alá. Ez egy ősrégi számviteli elv, hogy a számvitel mint módszertani tudomány több mint 500 éves, és az akkori archív vagy ősszabályokban is a leltár mint minden számvitel legfontosabb dokumentuma már hangsúlyozást kapott. Ezt a zárszámadást leltár nem garantálja, és a naturálisan és értékben is felvett állami vagyonleltár hiánya miatt a még meglévő, még megmaradt állami vagyon bemutatása a beszámolóban közzétett adatoknak nem a hitelességét bizonyítja, hanem a hiteltelenségét támasztja alá.

Pusztán a bevételi és a kiadási oldal terv-tény adatainak összehasonlítása az, amivel a Számvevőszék elnöke szintén foglalkozott az expozéjában.

(11.10)

Tehát pusztán a bevételi-kiadási adatoknak a minősítésével nem lehet a vagyon év végi állapotát bemutatni, és nem lehet a vagyonváltozást feljegyezni, ismertetni, ami a számvitel legfontosabb feladata, mint említettem.

Az állami vagyon év végi állapotáról a kormánynak többek között azért kellett volna nyilatkoznia, hogy az ország közvéleménye, az adófizető állampolgárok, a választópolgárok is láthassák azt, hogy az államadósságunknak, ami mint tudjuk, horribilis méretű, ennek az államadósságnak mi a fedezete. Az úgynevezett rábízott vagyont illetően például a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Részvénytársaság 2009-ben sem készített pontos és teljes körű vagyonnyilvántartást, vagyonregisztert, ahogy mondjuk a zsargonban. Például az általa közvetlenül kezelt termőföldek vagyonváltozása csak forintban összevontan van kimutatva, ami az Országgyűlés számára nem hordoz használható információkat.

Sokkal több információ kellett volna erről, naturáliákban, részletekben is kimutatni az állami vagyon nagyságát és a változását. Jelentősen sérült - konkrét példát is mondok - a valódiság elve például a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium számviteli nyilvántartásaiban, amint ezt a számvevőszéki jelentés megállapítja. Ezért a tárca pénzügyi beszámolójáról a Számvevőszék elutasító záradékot adott. Kérdés persze, hogy az egész zárszámadás elfogadása vagy elutasítása szempontjából ez a lényeges hiba, hogy tudniillik egy tárcának a pénzügyi beszámolója elutasító záradékot kapott, nos, ez olyan lényeges hiba-e, hogy az egész zárszámadást emiatt el kellene utasítani.

További probléma, hogy a nyolc kötetből álló zárszámadási csomag hatalmas terjedelmű adathalmazában sok a ballaszt, sok az információt nem hordozó, lényegtelennek is mondható adat, ezért nem érvényesül a lényegesség számviteli elve. A mintegy 800 központi költségvetési szerv könyvviteli mérlegadatait - köztük az eszközök értékét például - a zárszámadás összevontan közli, ami gyakorlatilag semmire nem használható, hiszen nincs információtartalma a felhasználó, akár a parlament, akár mások, bankok, adóhivatal és más érdekeltek számára.

A fejezeti kötetekben... - egyet magammal hoztam ezek közül, sajnos az egészet nem tudnám magammal hozni, hiszen nyolc kötet van, aminek az összsúlya 9 kiló, ezeket nem lehet már cipelni magunkkal. Tehát a fejezeti kötetekben az indokolások általában rendkívül hosszúak, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium például 262 oldalas, az Akadémia 172 oldalas szöveges beszámolót készített, ami meglehetősen hosszú. Fontos információk viszont hiányoznak, emiatt például - amint azt a kisebbségi vélemények hangsúlyozzák, és én magam is hangsúlyoztam - az állam vagyoni helyzetét nem lehet áttekinteni.

Tisztelt Országgyűlés! Hangsúlyozom, hogy a lényegességnek a kritériuma: a hatályos törvényeink szerint is és a szakma nemzetközi sztenderdjei szerint is lényeges az az információ, aminek az elhagyása vagy téves feltüntetése a címzettnek, a beszámoló felhasználójának a döntéseit befolyásolja, félreorientálja a döntést hozót; például, ha a zárszámadás elhallgatja, hogy egy nagy csontváz vagy több csontváz maradt a büdzsében, vagy egy vagyonkimutatást netán meghamisítottak, tévesen mutatták ki, vagy az adósságot, az igen magasra duzzadt adósságot nem jól vették számításba, törvénytelen végkielégítéseket utaltak ki s a többi.

Az egyetemes érvényű számviteli elvek szerint a beszámolóban nyilvánosságra hozott adatok, információk használhatóságának, hasznosíthatóságának arányban kell állnia, arányban kell lenni az információk előállítására fordított kiadásokkal. Tehát magyarul mondva: ne kerüljön többe a leves, mint a hús. A zárszámadás összeállítói olyan információk kidolgozására is időt, közpénzeket áldoztak, amelyek nem tekinthetők lényegesnek ahhoz képest, hogy mennyi közkiadással jártak. Ez pazarlás, pazarlás a közpénzekkel. Javára legyen azért mondva a pénzügyi kormányzatnak, hogy csak 60 példányban nyomtatta ki ezt az igen nagy terjedelmű zárszámadási csomagot, és ezáltal legalább tekintettel volt a környezetkímélésre is, hogy 4-5 mázsa papírt fölöslegesen nem használt föl erre a célra.

További probléma végül a zárszámadással az - természetesen sorolhatnám még, de tekintettel kell lennem az időkorlátra -, további problémája a kisebbségi véleményekben a képviselőtársainknak az, hogy mivel a kormány pénzügyi beszámolójának a szerkezete, a fejezetrend és vele a zárszámadás tartalma is egyik időszakról a másikra változik, a különböző időszakok között az összehasonlíthatóság, az egységesség, a következetesség elve nem érvényesíthető vagy igen nehezen érvényesíthető.

Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék jelentésének mellékletei kimutatásokat közölnek azokról a nemzetgazdasági elszámolásokról (Dr. Józsa István: Most kell megállítani.), fejezetigazgatási címekről és fejezeti kezelésű előirányzatokról, amelyeket az Állami Számvevőszék ellenőrzött és minősített. Én most fel fogom olvasni azoknak a fejezeteknek, címeknek, előirányzatoknak a nevét, amelyek az Állami Számvevőszéktől elutasító, illetve korlátozott záradékot kaptak, amelyek tehát a szakma hazai és nemzetközi szabályai szerint nem minősíthetők hitelesnek, nem fogadhatók el. Azt gondolom, nem baj az, ha az ország közvéleménye, az adófizető állampolgárok konkrétan is megismerik, hogy melyek azok a költségvetési szervek, előirányzatok, amelyeknek a beszámolói az Országgyűlés pénzügyi ellenőrző szerve részéről nem voltak elfogadhatók. Ilyen a Közbeszerzések Tanácsa, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezeti kezelésű előirányzat beszámolója. Ezeket a Számvevőszék elutasította, mármint a beszámolót nem tartotta elfogadhatónak.

Korlátozott minősítést kapott - azt jelenti a korlátozott minősítés, hogy csontok vannak a beszámolóban, hogy ilyen divatosan fejezzem ki magamat -: ilyen a lakástámogatások elszámolása, ilyen az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek elszámolása, az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások elszámolása. Ilyen a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság, a Miniszterelnökség fejezeti kezelésű előirányzat, mint már említettem, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium központi igazgatóságának a beszámolója, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fejezeti kezelésű előirányzata, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium központi igazgatásának a beszámolója, az uniós fejlesztések fejezeti kezelésű előirányzata, az Egészségügyi Minisztérium központi igazgatásának pénzügyi beszámolója.

Megtalálhatók az Állami Számvevőszék jelentésének a mellékletei között azok az intézmények, amelyeknek a pénzügyi beszámolóit a minisztériumok belső ellenőrzési egységei minősítették. Majd a hozzászólásomban említést fogok tenni arról, hogy szakmai szempontból az a megoldás, amit az államháztartási törvény megenged, illetve lehetővé tesz az Állami Számvevőszék számára, hogy tudniillik, albérletbe adja ki a független ellenőrzést, az szakmai szempontból teljes mértékben elfogadhatatlan.

(11.20)

Különösképpen akkor - emlékeztetek arra, amit Domokos elnök úr nemrégen mondott -, ha az Állami Számvevőszék az angol számvevőszék vagy az angolszász gyakorlat hazai meghonosításával úgymond adekvát módon dolgozik. Nos, az angoloknál ilyen megoldás nincs. Amikor erről volt szerencsém konzultálni angol szakértőkkel, illetve kollégákkal, akkor úgy tettek, hogy "oh dear".

Tehát ezek után a belső ellenőrzés által elutasító záradékot kapott költségvetési szervek előirányzatainak a listáját ismertetem: Honvédelmi Minisztérium Fejlesztési és Logikai Ügynökség, Honvédelmi Minisztérium és a Logisztikai Ügynökség újfent - kettő van belőle, az egyik csapat, a másik központi -, Magyar Honvédség Logisztikai Ellátó Központ, Magyar Honvédség Radó György Honvéd Egészségügyi Központ, Magyar Honvédség Radó György Honvéd Egészségügyi Központ csapat, Iparművészeti Múzeum, Országos Sportegészségügyi Intézet.

A belső ellenőrző egységek által is korlátozott minősítést kapott szervezetek listája is érdekes, ugyanis gondoljunk bele, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha egy belső ellenőrző szervezet ad korlátozott elutasító minősítést egy intézményről, amely intézménynek az a főnöke, felügyelő állami vezetője, aki egyébként a belső ellenőrnek is a vezetője, munkáltatója, nos, lehet-e akkor független ez a belső ellenőrzés, illetve nekem a teljes tiszteletem azok iránt a belső ellenőrzési auditorok iránt, akik ezek ismeretében is leírták azt, hogy az adott területen az adott költségvetési szervek pénzügyi beszámolója nem fogadható el. Korlátozott minősítéseket kapott a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet, a Honvédelmi Minisztérium Infrastrukturális Ügynöksége, a Magyar Honvédség támogató dandárja, budapesti csapat, a Nemzeti Közlekedési Hatóság, az Országos Mentőszolgálat, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt a listát most itt befejezem, de csak azért fejezem be, mert körülbelül 800 központi költségvetési beszámoló közül az állami számvevőszéki és a minisztériumi ellenőrző szervek együttesen 52+59 beszámolót ellenőriztek. Ha többet ellenőriztek volna, esetleg hétszer-nyolcszor ennyi intézményt említhetnék meg, és akkor itt lennénk még délután nem tudom, meddig. Ezek után felteszi az ember a kérdést, hogy hát hogy lehet akkor ez az egész beszámoló, az egész zárszámadás, az egész költségvetési pénzügyi beszámoló elfogadható.

Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék zárszámadásról szóló jelentése nem ad elegendő támogatást a képviselőknek ahhoz, hogy felelős politikai döntést hozhassanak a kormány 2009. évi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos, az államháztartás viteléért viselt felelőssége alóli felmentésről. A pénzügyi ellenőrzés általánosan elfogadott szakmai szabályait, sztenderdjeit figyelmen kívül hagyva az Állami Számvevőszék nem nyilatkozik, nem adott minősítő véleményt, összesített minősített véleményt a zárszámadás egészéről, arról, hogy a vizsgálatai alapján végül is elfogadásra ajánlja az Országgyűlésnek a zárszámadást, vagy elutasítást javasol. Nem tudjuk meg azt sem, hogy maradtak-e csontvázak, és ha igen, mennyi csontváz maradt a 2009. évi elszámolásokban, tehát hogy lényeges hibák maradtak-e benne, amely lényeges hibák nem feltétlenül csalások. Ezek lehetnek véletlen hibák, szakmai tévedések.

A magyar jogszabályok többnyire sajnos nem annyira egyértelműek, hogy ne értelmezhetné a beszámoló készítője másként az adott gazdasági eseményt, mint mondjuk, a Számvevőszék vagy a törvényalkotó, ezért lehetnek olyan hibák, amelyek véletlenül maradtak benne a zárszámadásban. Ezeket fel kellett volna tárni, és ha sok lényeges hiba van, akkor lehetett vagy kellett volna adni egy minősítő véleményt. Azok után, hogy az Állami Számvevőszék 2009-ben elkötelezte magát az úgynevezett angolszász westminster típusú számvevőszéki ellenőrzés iránt és ennek érdekében, hogy ezt a módszert, felfogást, ezt a koncepciót idehaza meghonosítsa, annak idején jelentős európai uniós támogatást kapott, és ezt még megtoldotta egy további együttműködési szerződéssel. Nos, ehhez képest, hogy 11 éve folyik ez a folyamat, vagy hogy igen lassan halad ez a folyamat, szerények azok az eredmények, amelyeket e téren a Számvevőszék fel tud mutatni.

Én a költségvetési bizottsági vitában a Számvevőszék elnökétől megkérdeztem, hogy mikorra gondolja azt, hogy ezt a fajta végső minősítést úgymond képes a Számvevőszék megadni. Azt a választ kaptam, hogy soká, még soká. "Hosszú az út" - egészen pontosan így fogalmazott. Nos, addig viszont meg kell elégednünk, ha megelégszünk azzal, hogy a képviselők arra lesznek kárhoztatva, hogy vagy félretolják az egész csomagot, mondván, hogy ebben nem lehet eligazodni, mert sajnos nem lehet, vagy rábízzák magukat a politikai alapállásukra, szimpátiájukra, saját hitükre, nem tudom, mire, de egzakt minősítést nem kapnak egyelőre az egész zárszámadásról. Természetesen tiszteletre méltó ez az 52+59 minősítés, amiről itt a Számvevőszék jelentése szól, de mint említettem, 800 körüli a tömege a költségvetési beszámolóknak.

Azt gondolom, a nemzetközi ellenőrzési sztenderdeknek megfelelően is most már a hazaikat is mondhatom, hiszen a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által gondozott magyar nemzeti könyvvizsgálati sztenderdek rendelkezésre állnak, és ennek a jelzője "magyar nemzeti". Tehát ez nem azt jelenti, hogy a Számvevőszék ezeket nem használhatná. Gondolom, használja is a maga módján. Ezeknek a sztenderdeknek, illetve a számvevőszékek nemzetközi szervezetének, az INTOSAI-nak a sztenderdjei alapján nem mondott egy végső minősítő véleményt, mellesleg a Számvevőszék szakmai kézikönyvében, az INTOSAI-sztenderdeket olvashatja bárki, kint van a Számvevőszék honlapján, tehát lehet szembesíteni, hogy mit kommunikál a Számvevőszék kifelé, hogy tudniillik megfelel az ellenőrzése az INTOSAI-tól átvett nemzetközi sztenderdeknek, miközben ezt a minősítést még nem tudja megadni - csak hogy az elnök urat idézzem: hosszú még az út, amíg eddig eljutunk.

Hozzáteszem a korrektség kedvéért, hogy az Állami Számvevőszéket semmiféle jogszabály erre nem kötelezi. A Számvevőszék nem sért törvényt, amikor ezt nem teszi meg. A törvény annyira elavult, 1989-es születésű, és még az egykori pártállami parlament alkotta meg, az egyedüli törvény az Európai Unióban, amelyről elmondható, hogy az Európai Unió új tagországainak a számvevőszéki törvényei közül egyedül ez a legrégebbi. Tehát a Számvevőszék jogilag tulajdonképpen nem marasztalható el. Szakmailag viszont ezeket a kritikákat el kell mondani, mert a szakmafejlődés halad, mi pedig sajnos helyben toporgunk, hosszú-hosszú évek óta.

Az ÁSZ magára hagyta a képviselőket ebben az értelemben tehát, miközben 750 oldalnyi olvasnivalóval járult hozzá ehhez a 4800 oldalhoz. Kérem szépen, valljuk be férfiasan, hogy ennyi adat, információ megemésztéséhez nincs fizikailag időben lehetősége, még annak sincs, aki egyébként ezzel foglalkozik; én az átlagosnál talán többet. Kérem szépen, ebben a Házban nem polihisztorok ülnek, hanem politikusok, tehát nem várható el az, hogy saját maga igazodjon el ebben a tengernyi adathalmazban.

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül megemlítem, hogy az Állami Számvevőszék számára törvény írja elő, jelesül a helyi önkormányzatokról szóló törvény írja elő azok gazdálkodásának az ellenőrzését.

(11.30)

Azt gondolom, hogy ez a legkritikusabb pontja a számvevőszéki ellenőrzésnek; húsz éve nem tud mit kezdeni a Számvevőszék ezzel a feladattal. A tavalyi beszámolójában még az szerepelt, hogy összesen körülbelül száz - 117 az én számolásom szerint - olyan önkormányzat volt, ahová valamilyen ellenőrzési céllal a Számvevőszék eljutott. Ezek számáról most nem ad számot, megemlíti viszont azt; a tavalyi évre vonatkozóan a jelentés konkrét adatokat nem tartalmaz, de közli a jelentés, hogy az Államkincstár szerepének növekedése kapcsán az ÁSZ fokozatosan csökkentette ezen ellenőrzéseit, amelyeknek a száma eddig se volt valami óriási, hiszen 3200 önkormányzat működik az országban.

Tisztelt Országgyűlés! Mint az összefoglaló elején említettem, a Jobbikon kívül az MSZP és az LMP képviselői is megfogalmaztak kisebbségi véleményt. A szocialista frakció a gazdasági és informatikai bizottságban tartózkodott a szavazástól, a többi bizottságban támogatta a zárszámadás parlament elé bocsátását. Ugyanakkor nem kívánt csatlakozni ahhoz az érveléshez, amit a kormányoldal a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát támogató szavazatai ellenére kifejtett.

Az LMP képviselői, mint említettem, négy bizottságban fogalmaztak meg kisebbségi véleményeket. Hangsúlyozták, hogy többek között formai hibák is jellemzik a zárszámadási dokumentumokat - nincs tartalomjegyzék, s a többi. Ennél fontosabb, hogy az LMP rámutatott arra, hogy az államháztartásról szóló törvény előírja a kormány számára azt, hogy azokat a közvetett támogatásokat, adóelengedéseket, adókedvezményeket tartalmazó kimutatásokat is közölje, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot.

Nagyon helyesen mutat rá az LMP arra, hogy a külföldi gépjárművek adójának elengedéséről, a honvédelem részére nyújtott adókedvezményekről, helyi adókedvezményekről, garanciavállalásokról, s a többi, nincs tájékoztatás a parlament számára.

Tisztelt Országgyűlés! Igyekeztem bemutatni azokat a súlyos szakmai hiányosságokat, amelyek miatt a Jobbik frakciója és az LMP-frakció képviselőinek a többsége véleménye szerint a tavalyi évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló, a zárszámadás alkalmatlan arra, hogy ez a plenáris ülés arról érdemi, szakmai vitát tudjon folytatni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu