DR. TARNAI RICHÁRD (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Manapság elég sok helyen elég sok szó esik a devizahitelesek problémáiról, hiszen - azt gondolom - itt a Házban ülő valamennyi képviselőnek van olyan barátja, rokona, ismerőse, vagy talán ő maga, aki érintett ebben az ügyben. És nemcsak a devizahitelesek, hanem a forint alapú hitelesek is különböző problémákkal küzdenek.

(9.40)

De nem tudom elfelejteni azt a pár évvel ezelőtti élményemet, amikor az egész város ki volt plakátolva, hirdették a különböző bankok kedvezőbbnél kedvezőbb deviza alapú hiteleiket, és ehhez hallgatólagos vagy nem annyira hallgatólagos állami támogatás is társult. Noha az akkori vezetés, az akkori MSZP-s kormányzat pontosan tudta az ország gazdasági állapotát, és pontosan tudta, hogy meddig nyújtózkodhatnánk, azonban erre nem hívta fel az állampolgárok figyelmét, és ezért volt az, hogy nagyon sokan nagyon nagy mértékben eladósodtak Magyarországon devizában. Ezt a helyzetet örököltük tehát.

Mit tett a jelenlegi, Fidesz-KDNP-s kormányzat ennek a helyzetnek az orvoslására? Először is közvetlenül a kormányváltás után egy tűzoltó feladatot kellett végrehajtani. Ez azt jelentette, hogy a kilakoltatási moratóriumot meghosszabbítottuk, tehát azok a legszerencsétlenebb sorsú emberek, akik már közvetlenül a kilakoltatás előtt álltak, ettől megmenekültek. Tehát az első volt a tűzoltó feladat végrehajtása.

Második lépésként az új problémák létrejöttét kellett megakadályozni, ezért megszüntettük a deviza alapú jelzálog-hitelezést, hogy újabb problémák már ne jöhessenek létre. Annak a sok embernek a problémájával kapcsolatban pedig, akik még ugyan nem kilakoltatás előtt állnak közvetlenül, de nem tudnak fizetni, vagy pedig nehézségeik vannak a törlesztőrészletek tekintetében, az ő részükre álltunk most elő azzal a javaslattal, amit nyolc pontnak hívunk, és amivel szeretnénk a devizahiteleseket megsegíteni.

Itt két pont van különösen, amire szeretnék kitérni, és szerintem talán ez a két legfontosabb része a javaslatnak, bár mindegyiket jónak tartjuk, és hozzáteszem, az egyeztetések már a héten megkezdődtek, minden oldal, mind a hitelkárosultak képviselőivel, mind pedig a bankok, bankszövetségek, hitelintézetek részéről, és ezek után kerül majd benyújtásra és elfogadásra a velük egyeztetett javaslat.

Az egyik pont a nyolc pont közül a középárfolyam kötelezettségét írná elő. Bizonyára mindnyájan ismerjük azt a szituációt, amikor külföldre utazunk, és mondjuk, 100 eurót vásárolunk. Ezt manapság olyan 280 forintos árfolyamon, tehát durván 28 ezer forintért tudjuk megtenni. Ha ezt az összeget, ezt a 100 eurót nem költjük el külföldön, hanem hazahozzuk, és visszaváltjuk ugyanennél a pénzintézetnél akár ugyanezt a papírdarabot, tehát a 100 euróst, ebben az esetben mintegy 22 ezer forintot fogunk csak visszakapni. Tehát van egy durván 6000 forintos különbözet. Ugyanígy működik a hitelek kihelyezése esetén is. A banknak van egy valutakereskedelemből fakadó haszna, extrahaszna, extraprofitja, emellett van még a kamat, és emellett van még a kezelési költség, és ez a három tétel alkotja a bank nyereségét.

Most mi azt mondjuk és azt javasoljuk önöknek elfogadásra, hogy ezt a legelsőt, tehát úgymond extraprofitot egy kicsit mérsékeljük a bankoknál, és mondjuk azt, hogy igen, mivel a hitelfelvevők nehéz helyzetben vannak, ezzel a bankok is segítsék meg őket, ezt az extrahasznukat egy kicsit vegyük vissza. Ugyanis ha például 10 millió forintos lakáshitelt vett föl valaki, akkor durván 12 millió forintot kell visszafizetni, ha a kamatokat és kezelési költségeket nem, csupán az előbb említett első tételt emeljük ki.

De legalább ilyen fontos intézkedésnek tartom azt a javaslatunkat, hogy a lakás piaci áránál ne kérhessenek többet a bankok. Itt is egy példát szeretnék elmondani. Ha valaki egy 15 millió forintot érő lakást birtokolt, és arra vett föl hitelt, mondjuk, 11 millió forintos hitelt fölvett, akkor esetleg munkajövedelemmel rendelkezett, most pedig elvesztette az állását - sajnos elég sokan vannak az országban, akik így jártak -, ennek a lakásnak az értéke most, mondjuk, 14 millió forint. Ehhez képest a bank nem a 14 millió forintot fogja visszakövetelni tőle, hanem mondjuk, 16 millió forintot, hiszen az előbb említett módon a valutakereskedelemből fakadó hasznot is érvényesíteni akarja. Mi erre azt mondjuk, hogy nem, hanem a lakás aktuális piaci értéke kell legyen a 100 százalék, az legyen a maximum, amit egyébként követelhet a bank az ügyféltől. Azt gondolom, így is megvan a banknak a tisztességes haszna.

Még több praktikus pontja van ennek a javaslatnak, az önkényes kamatemelés megtiltásától kezdve egészen az extra büntetőkamatok kiszabásának a tilalmáig. Azt gondolom, hogy az egyeztetések során véglegesedni fognak ezek a javaslatok, és szavazhatunk majd hamarosan itt az ország házában róla. Én azt kérem, hogy egyértelműen az ügyfelek, az emberek mellé és ne bankok mellé álljunk, hiszen akik befektetési célzattal vettek föl hitelt vagy második, harmadik lakásra vették fel a hitelt, rájuk nem fognak vonatkozni ezek a kedvezmények. Én azt gondolom, hogy az egység (Az elnök csenget.) és az összefogás példája lehet ez is.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu