DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt nagyon örülök, hogy feltette a kérdést, mert úgy gondolom, pár napja ez a közvéleményt is részletesen foglalkoztatja.

Itt két különböző számítási módszerről van szó, de mind a kettőnek ugyanaz a végső üzenete, hogy az elmúlt költségvetési évben a kormány alultervezte a bevételeket, túltervezte a kiadásokat, ebből következően a hiány sokkal nagyobb, mint a tervezet. A zárszámadás pénzforgalmi szemléletben működik az adott évben való kiadások, bevételek egyenlegeként. Egyébként utalnék rá, hogy az elfogadott költségvetési törvény szerint az államháztartás hiánya pénzforgalmi szemléletben a GDP 2,8 százaléka, ez lett 3,9 százalék. Ez az, ami a parlament előtt fekszik, a zárszámadás.

Az Európai Unió számára egyébként és a maastrichti kritériumok kiszámításához is eredményszemléletű költségvetéssel számolunk, amibe - szó szerint idézem - "minden olyan kiadás és bevétel is beleszámít az adott év költségvetésében, amelynek elszámolása, tényleges utalványozása esetleg már az előző vagy a rá következő évben történik". Nagyon jól tudjuk például az uniós fejlesztéseknél is, hogy maga a fejlesztés megtörténik egy évben, de a kifizetés csak jóval később, vagy éppen korábban is. Itt is ez történt. Tavaly beruházások - részben önkormányzati, részben pedig állami beruházások -, többletberuházások jöttek létre, amelyek aztán az eredményszemléletű költségvetési hiányt is megdobták. De változatlan tény, hogy az eredményszemléletű hiány, amelyet az akkori kormány 2,6 százalékban állapított meg, 4,4 százalékra emelkedett, vagyis a kormány nem tudta teljesíteni ebben a tekintetben sem a stabil és kiszámítható költségvetést. (Taps a Fidesz soraiból.)

Forrás: parlament.hu