DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Nyilván valószínűleg nem fogok nagy csalódás okozni azzal, ha azt mondom, hogy számomra Gyöngyösi Márton általános vitában tett hozzászólása egy olyan mintaértékű hozzászólás volt, amely kapcsán nagyon örülök, hogy ennyien vannak jelen a Fidesz képviselői közül, és sikerült meghallgatniuk ezt a nagyon színvonalas előadást. Ez valóban egy áttekintést adott, a világban uralkodó nemzetközi terrorizmus ellen vívott harc címén zajló világbirodalom-építési folyamatról egy tökéletes látleletet hallottunk. Ebben nagyon jól meghatározta a képviselőtársam azt, hogy bizony mi lehet Magyarország szerepe, van-e, szabad-e bármilyen szerepet vállalnunk abban, hogy ezt a nemzetközi terrorizmus elleni harcot, amelyet 2001. szeptember 11-e óta járatnak csúcsra, és amelynek szellemében nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, hogy 2007-ben, amikor az Amerikai Egyesült Államokban jártam, egy igen magas rangú ENSZ-tisztviselő azt osztotta meg velem, amikor elkezdtem panaszkodni 2006 őszére, hogy mi történt nálunk - kilőtték a szemeket, szörnyű dolgok -, erre megnyugtatott, hogy ne aggódjon, ez semmi, hát képzeljem el, nálunk elfogadták ezt a patriot actet, a hazafiassági törvényt. Eszerint ha az utcán valakire rámutatnak, hogy ő terroristagyanús ember, azonnal megy Guantánamóra, két évre, három évre, négy évre, öt évre, mindenfajta vád, mindenfajta megfelelő védelem nélkül. (Moraj és derültség az LMP soraiból.) Kérem szépen, Magyarországon létrehozták a terrorizmus elleni központot, kinevezték az új vezetőjét, Pintér Sándor teljes körű hatáskört kapott a terrorizmus elleni harc folytatására.

De megkérdezem, hogy vajon egy ilyen típusú harc meghirdetése és az ebben való részvétel nincs-e tökéletes ellentétben azzal az alkotmányos előírással és azzal a történeti alkotmányosságunkból fakadó kötelezettséggel, hogy a honvédelem a haza védelmét kell jelentse.

(18.30)

És én nem a Linder Béla-i utat tartom jónak, amelyre az LMP, úgy látszik, lökné az országot, azaz fogjunk a kezünkbe szegfűt vagy más virágot - nem akarok szegfűt mondani, mert a végén még megsértődnek rajta -, bármilyen más virágot, és ezzel majd győzzük meg a világot arról, hogy tulajdonképpen békésen és nyugodtan meg lehet oldani a világ problémáit. A történelem nem állt meg, Fukuyama, hogy úgy mondjam, eléggé mellényúlt ezzel.

Tehát látnunk kell, hogy az ilyen típusú missziókban való részvétel és ezeknek az elvtelen támogatására vonatkozó javaslat, ami most is előttünk van, világosan megmutatja azt a törésvonalat, ami a nemzeti radikális gondolkodás, a Jobbik Magyarországért értékei között megjelenik, és minden más pártban teljesen markánsan kiütközik ez a különbség. A Jobbik egyébként a programjában is részletesen és alaposan leírta, hogy az ilyen típusú missziókban való részvétel nem szolgálja a haza védelmének ügyét. Nagyon sokszor elhangzik érvként az, hogy itt katonai tapasztalatot szerzünk, és ezzel majd a honvédelmi képességeink növekednek. A NATO-tagságot miért erőltették ránk, egyébként akkor is MSZP-Fidesz közös támogatással és lobbizással? Azért, hogy majd a GDP 2 százalékát fogja elérni a katonai költségvetés, és így a harcképességünk, a nemzetvédelmi képességünk immáron csúcsra járatódik.

Mi történt ehhez képest, elsősorban az elmúlt nyolc évben? Teljeskörűen leépítették a honvédséget. Lényegében odáig züllött a honvédség, hogy már valóban őrző-védő cégek védik a laktanyákat, bár ez most változott meg, hála istennek, tehát a fordulatnak azért van érzékelhető jele. És nagyon jó, hogyha ezeket a jeleket a honvédelem terén észleljük, és nem azokban a missziókban, amelyekben a terrorizmus elleni küzdelem képezi a legfőbb célt.

Nagyon ajánlom egyébként mindenkinek, ha mélyebben akarja megismerni ezt a témát, van egy kiváló internetes oldal, a katpol.blog.hu, ahol nagyon részletes elemzéseket lehet olvasni Stanley McChrystal tábornok esete kapcsán arról, hogy tulajdonképpen mi zajlott az elmúlt kilenc évben Afganisztánban, mi volt az alapvető célkitűzés, amiért odament az Egyesült Államok és a NATO. Az volt a cél, hogy az al-Kaidát felszámolják, és Oszama bin Ladent kézre kerítsék. Ez a küldetés, finoman szólva, nem járt sikerrel, és Stanley McChrystal tábornok még azt is elmondja - azon túl, hogy kirúgták, amiért bírálni merte az amerikai politikusokat ezen tarthatatlan cél kipréselése miatt -, leírt egy 66 oldalas jelentést, és ebben nem kevesebbet állított, mintsem azt, hogy ez a háború gyakorlatilag megnyerhetetlen. Egy megnyerhetetlen háborúban vagyunk ott.

És most szeretnék egy nagyon autentikus idézetet felhozni az okok, a lehetséges okok felfedése körében. A fidesz.hu oldalon vagyok, jelentem, és ott egy következő MTI-hírt találok: "Afganisztán ásványkincsei stabilitást hozhatnak. A közelmúltban felfedezett, rendkívül értékes afgán ásványkincs az amerikai kormányzat szerint megalapozhatja az amerikai erőfeszítéseket, hogy stabil államot hozzanak létre az ázsiai országban." Most figyeljenek jól, képviselőtársaim: "Közel 1000 milliárd dollár értékű ásványkészletet tártak fel amerikai szakemberek Afganisztában, egyebek között réz-, kobalt-, arany- és lítiumlelőhelyeket fedeztek fel. Ennek köszönhetően Afganisztánból a szakértők szerint bányaipari nagyhatalom lehet. Politikai kommentátorok szerint a feltárás a háborúban fordulópont lehet. Lehetőséget teremt az Egyesült Államoknak arra, hogy jövőképet kínáljanak az afgánoknak." Záródik végül is a külügyi szóvivő nyilatkozata, azt mondja: hát bizony ennek a bányavidéknek a feltárása évekig eltarthat, mire megteremtik a kitermeléshez szükséges infrastruktúrát. És most figyeljünk, most jön a legfontosabb rész: "nem utolsósorban az ásványi kincsek lelőhelyei olyan területen fekszenek, ahol az iszlámista felkelők is aktívak".

Én azt gondolom, nem kell nagyon messze mennyi, ez egy hiteles forrás volt, gondolom, képviselőtársaim nem vitatják. Ez az MTI híre, amely a fidesz.hu oldalon is megtalálható. Én nagyon remélem, hogy a Fidesz katonapolitikai szakértői is felfedezték ezt a cikket, ismerik a tényeket, és nagyon jól tudják, hogy e mögött a nemzetközi terrorizmus elleni hadművelet mögött két nagy stratégiai célt valósít meg, én úgy gondolom, az Amerikai Egyesült Államok és a mellette álló szövetségesek, amelyek között sajnos még Magyarország is ott van, megint csak egy olyan kompországként, egy olyan kénytelen csatlósként, amiből, megint csak azt gondolom, hogy semmi jó nem fog származni. Az egyik stratégiai cél ezeknek az ásványkincseknek a megszerzése, a közel-keleti egyéb nyersanyagok megszerzése: Irakban az olaj, Afganisztánban az ásványi kincsek.

A másik: a terrorizmus elleni háború címén az emberi jogok lényegében ötletszerűen, tetszés szerint felfüggeszthetőek olyan személyekkel, szervezetekkel szemben, akik ezzel a világbirodalom-építési folyamattal szembehelyezkednek, szembemennek, és a nemzeti érdekeket, a nemzeti önrendelkezést, a nemzeti megmaradás elvét kívánják szolgálni. És legyen ez akár az Egyesült Államokban, legyen ez akár az Egyesült Királyságban, vagy akár Magyarországon is. Itt is sikerült már terrorista ügyet kreálni, ez a Gyurcsány-Bajnai-korszak egyik hozadéka, a Budaházy György és társai elleni eljárás, amelyben szintén terroristának bélyegeznek olyan embereket, akik harcoltak, küzdöttek, és egyelőre semmilyen módon nem bizonyították azt rájuk, hogy ők ezt erőszakkal, meg nem engedhető módon tették. Budaházy Györggyel szemben az elmúlt nyolc évben 13 szabálysértési és büntetőeljárást indítottak. Egyre radikalizálódott az eszközrendszer, amit vele szemben alkalmazott a hatalom, és úgy látszik, végre megtalálták azt a bűvszót, azt a megoldást, amellyel őt egyrészt le lehet választani és meg lehet bélyegezni, ugyanakkor szinte a bizonyosság szintjére jutottak abban, hogy ha ezt a bíróság elé tálalják, akkor majd sok-sok évre kivonják a forgalomból. De ez nem egy egyedi eset! Tucatszámra, ezerszámra vannak ilyen esetek.

Olvastam egy kimutatást a Patriot Act jogi tapasztalatairól, hogy az Egyesült Államokban milyen statisztikai mutatókat figyeltek meg az ilyen, úgynevezett terrorista jellegű büntetőeljárások miatt. Körülbelül 90 százalékos felmentéssel végződtek ezek az ügyek, de ezt megelőzte egy jó 3-4-5 éves, olyan meghurcolás, amelybe az érintettek beleroppantak.

Én azt gondolom, hogy ha a Honvédelmi Minisztérium felelősen és komolyan veszi a feladatát - és én nagyon bízom benne, Hende Csaba személyében látok erre garanciát -, akkor ne asszisztáljon ehhez a folyamathoz, és igenis legyen harcosa annak, hogy a nemzetvédelem, a honvédelem igenis szigorúan jelentse azt, hogy a határaink védelmére fókuszáljunk, erőinket fejlesszük föl. A Jobbik katonai programjában ott van pontosan egy olyan forgatókönyv, hogyan kellene a rendszeresített fegyvernemeket felfejleszteni, hogyan lehetne a lövészdandárainkat felfejleszteni, a harckocsierőinket fejleszteni, hogyan kellene egy önkéntes tartalékos parancsnoki állományt, a magyar nemzeti gárdát, a területvédő erőket felfejleszteni, amihez a Jobbik már régóta kínálja a maga támogatását.

Ezzel szemben, úgy gondolom, igenis nemet kell mondani ezekre a külföldi missziókra, mert itt az egyébként sajnos csonkított országunk határainak a védelmére alkalmas katonai ismereteket, úgy gondolom, nem lehet hatékonyan szerezni, hiszen egy ilyen típusú újjáépítő misszióban vagy konvojokat kísérgető katonaként egyfajta őrző-védő szerepben, én úgy gondolom, semmilyen harci értékű tapasztalatot nem lehet szerezni, legfeljebb katonákat lehet veszíteni, hiszen eddig már négy hősi halottja van Magyarországnak, ha jól tudom, ez alatt a négyéves missziós időszak alatt.

Először orvoscsoport kiküldésével kezdődött, aztán folytatódott a béke helyreállításával mint úgymond ígérettel, most pedig már keményen harcászati hadműveletekben való részvétel. Nemsokára már azon kapjuk magunkat, hogy még azt a maradék három harckocsit is kivezénylik Afganisztánba, hogy úgymond tegyen rendet.

És milyen szemforgató az amerikai politika, hiszen Gyöngyösi Márton valóban elmondta, hogy '83-ban Reagan szerint még hős szabadságharcosok voltak az afgánok, most pedig nem kevesebbet mond, mondjuk, Bush 2002-es beszédét olvasom, amelyben azt mondja, hogy: bizony mi az afgán népnek el kell vigyük a demokráciát, meg kell szabadítani őket a táliboktól, és az új, fejlett demokrácia útjára kell őket vinni. De hát miért kell az afgánokat hamburgerzabáló emberekké átgyúrni? Miért kell egy olyan idegen rendszert, rezsimet rájuk kényszeríteni, amelyből nem kérnek? Elmondta Gyöngyösi Márton, hogy egy különleges, valóban sokarcú nép, nagyon bonyolult helyzet van. Semmi keresnivalónk nincs ott!

Elmondom még egy nemzetközi szervezetben szerzett tapasztalatomat. A Nyugat-európai Unió már egy viszonylag halódófélben lévő biztonságpolitikai kormányközi szervezet, amelybe még a Magyar Országgyűlés is küld képviselőket, szerény személyem is részt vesz ebben a munkában. Múlt héten volt egy újabb bizottsági ülés Brüsszelben, ahol továbbra is az a téma, mint a NATO-ban is, hogy nem az a probléma, hogy ezek a katonai műveletek, amelyekben Európa, a saját érdekeit is sértve részt vesz, már régóta fenyegetik Európa biztonságát, hanem az a probléma, hogy nem értik meg az európai emberek, hogy az ő érdeküket is szolgálja ez a missziósorozat. Egy teljesen torz, a lovon fordítva ülés esetével állunk szemben, hiszen határozott meggyőződésem és nagyon sok ottani képviselőtársam is helyt adott ennek, a brit konzervatívok vagy holland képviselők is, hogy bizony Európa érdekét kifejezetten az fenyegeti, az ilyen, nagyon is szabadságszerető, nagyon is konok és elkötelezett népek kapcsán, amelyek függetlenül szeretnének élni és az önrendelkezésüket megvédik mindenáron, kifejezetten kockázati tényező az, ha mi ott vagyunk.

(18.40)

S még ha ilyen minimális létszámmal is, de azt hiszem, hogy a most már közel 300 fős kontingens, amivel részt veszünk, és ez folyamatosan emelkedik, folyamatosan költségvetési terheket ad, ez bizony kockázatnak teszi ki a magyar Országházat, kockázatnak teszi ki Magyarországot. Hiszen bárhol, bármilyen formában... Meg is kaptuk a fenyegetést, emlékszünk! Megkaptuk a táliboktól a konkrét, Magyarországnak címzett fenyegetést: amennyiben nem vonjuk ki erőinket Afganisztánból, ezt követően várhatóak olyan jellegű akciók, amelyek ellen úgymond mi harcolunk, de valójában ezek addig nem fognak megszűnni, amíg egyetlenegy harcra fogható tálib lesz. Friss hírként most hallottuk, hogy az USA kiadta a riasztást, hogy Európában várhatók újabb terrorcselekmények. Ez a terrorista fegyver egy olyan sokélű fegyver, amelyet, azt gondolom, a nemzeti önrendelkezésért harcot folytató nemzetek ellen használnak, világbirodalom-építés céljából, a nyersanyagkincs lenyúlása céljából, és ebben semmilyen formában nem szabad részt vennünk, ehhez asszisztálnunk.

Tehát az a kérésem, csatlakozva Gyöngyösi Márton képviselőtársam javaslatához, hogy ezt a határozati javaslatot ne támogassa az Országház, egyúttal haladéktalanul kérje fel a kormányt arra, hogy külföldön lévő csapatainkat hívja haza. Hiszen 1848 követelései között is elsőként szerepelt, hogy magyar katona külföldön ne állomásozzon, hanem katonáinkat hívják haza, és ne szereljük le a katonáinkat, ahogy Lindner Béla tette, és ennek eredményeképpen Trianon csonkolását megkaptuk, védtelenül maradtak területeink, hanem bizony szereljük fel magunkat. Legyünk képesek arra, hogy egy erős hadsereggel, ha kell, adjunk nyomatékot annak a követelésnek, hogy jár a nemzeti önrendelkezés székely testvéreinknek, elszakított felvidéki testvéreinknek, kárpátaljai testvéreinknek és a délvidéki magyaroknak, mert bizony róluk alig esik szó. És bizony nekünk itt, a magyar Országházban róluk, értük kellene tennünk minél többet. (Taps a Jobbik frakciójában.)

Forrás: parlament.hu