SCHEIRING GÁBOR (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzati finanszírozás kapcsán kialakult vitához szeretnék röviden hozzászólni, illetve aztán innen szeretnék visszakanyarodni az Állami Számvevőszék szerepéhez. Meggyőződésem - és a frakciónk meggyőződése - szerint soha nem volt még ekkora szükség arra, hogy az Állami Számvevőszék az Országgyűléssel együttműködve határozottan fellépjen az önkormányzatok átláthatóságának a vizsgálata, illetve az önkormányzati finanszírozási válság kezelése érdekében. Azt látjuk ugyanis, hogy az önkormányzatok eladósodottsága egy hatalmas nagy időzített bomba, ami a magyar gazdaságban ketyeg, amivel nekünk valamit kezdenünk kell.

Mit jelent ez? Becslések szerint ezermilliárd forintot meghaladó összegű az önkormányzati adósság - pontos számot sajnos nem tudunk -, ennek jelentős része kötvényekben van. Az ÁSZ egyik kutatójának a becslése szerint ebből az ezermilliárdból nagyjából 700 milliárd kötvények formájában van - ennek a nagy része svájci frank alapú tartozást jelent -, a Pénzügyminisztérium becslése szerint pedig 500 milliárd körüli ez a tartozás. Tehát azt látjuk, hogy van egy nagyon jelentős adósság, ugyanakkor nincs mellépárosítva egy határozott és erős felügyeleti rendszer, amely képes lenne egyáltalán átlátni ezt az önkormányzati adósságállományt, és javaslatokkal, tanácsokkal segíteni az Országgyűlést és az önkormányzatokat annak érdekében, hogy valahogy kezelni lehessen ezt az adósságállományt.

Visszatérve a vitára: egyfelől el kell ismerni, hogy az elmúlt nyolc év gazdálkodása, illetve az a tendencia, hogy a központi költségvetés hiányát áttolják az önkormányzatokra, velük finanszíroztassák meg a felelőtlen gazdálkodást, ez valóban egy létező tendencia volt. Ugyanakkor, ha fideszes képviselőtársaim felkészült önkormányzati politikusok, akkor nyilván tisztában vannak a fideszes vezetésű önkormányzatok gazdálkodásával is. Ebből az látszik, hogy az elmúlt négy-öt évben volt jó néhány olyan fideszes vezetésű önkormányzat, amelynek az adóssága jelentős mértékben nőtt, ugyanakkor volt olyan fideszes vezetésű önkormányzat is, amelynek az adóssága csökkent. Ha adva van egy egységes központi sokk, vagyis el van zárva a központi finanszírozás csapja, akkor mi a magyarázat arra, hogy az V. kerület Rogán Antal vezetésével vagy Hódmezővásárhely tetemes adósságokat halmoz fel, Debrecen adóssága 2006 óta szintén meredeken nőtt, Szolnok és Békéscsaba 2008 óta stabilizálódott, ugyanakkor a fideszes vezetésű Győr 2006 óta jelentősen csökkenteni tudta az adósságát?

Egyszerűen nem lehet a port elverni az előző MSZP-kormányon, itt sajnos egy másik problémával is szembe kell néznünk. Ez a probléma pedig az, hogy van egy rossz logika, egy rossz ösztönző beépítve a rendszerbe. Itt kell megemlítenem a Békés megyei adósságállományt is, ami szintén jelentős probléma, s Domokos László erről biztos sokkal többet tud, mint én, és remélem, hogy az ÁSZ elnökeként ezt a tudását majd kamatoztatni is fogja. Tehát van egy nagyon rossz ösztönző beépítve a rendszerbe, az önkormányzatok és megyei közgyűlések négy évig működnek, az adósság viszont alapvetően 4-8-12 éves időtávon jelent érdemi problémát. Tehát az így megválasztott politikusok sajnos vissza tudnak élni azzal a helyzettel, hogy adósságra költekeznek, adósságból vásárolnak maguknak népszerűséget, intéznek el beruházásokat, így próbálják meg a pozíciójukat biztosítani, és a Fideszen belül befutott karrierek is arra utalnak, hogy a legfelelőtlenebbül gazdálkodó politikusok meglehetősen jó pozícióban vannak a kormányon, illetve a frakción belül.

Elismervén azt, hogy volt egy tendencia az előző években arra, hogy az önkormányzatok finanszírozási csapjainak elzárásával kezeljék a központi költségvetés helyzetét, ugyanakkor nem lehet elmenni a mellett a tény mellett, hogy az önkormányzati rendszer, illetve az önkormányzati demokrácia alapjai is válságban vannak azáltal, hogy a politikusoknak ösztönzésük van arra, hogy adósságból próbáljanak meg népszerűséget generálni maguknak.

Ebben a helyzetben csak az Állami Számvevőszék és az Országgyűlés közös fellépésével lehet megtalálni a kiutat, ugyanis amire szükség van, az egyrészt - ahogy az előbb is említettem - egy határozottabb ellenőrzés a központ és az Állami Számvevőszék részéről, hogy egyáltalán valós képünk legyen az adósságállományról, mindenekelőtt a kötvényállományról. De arra is szükség van, hogy legyen egy törvényi szabályozás arra nézvést, hogy mennyire adósodhatnak el az önkormányzatok. Nagyon-nagyon fontos, hogy egy bizonyos szint fölé ne léphessenek, ugyanis egy ponton túl kezelhetetlenné válik az adósságállomány, és aztán ki tudja, milyen alkuk formájában a központi kormányzat bizonyos esetekben belép, más esetekben pedig nem lép be, és így sajátos politikai logikák alapján preferálnak majd bizonyos önkormányzatokat, másokat pedig nem.

Szükség van tehát egy kötvényplafonra, ennek a törvényi szabályozására, szükség van arra, hogy az ÁSZ az Országgyűléssel közösen fellépve határozottabb ellenőrzést vezessen be, de a legnagyobb szükség talán arra van, hogy a központi költségvetés és az önkormányzatok gazdálkodása között feszülő ellentétet és rossz viszonyt megpróbáljuk valahogy felszámolni. Remélem, hogy ebben a fideszes képviselők és a kormány majd előre tud lépni, ugyanakkor azt is látom, hogy az átláthatóság, illetve a felelős gazdálkodás irányába tett eddigi lépéseik sajnos nem sok reményre adnak okot. Ezért azt gondolom, az ellenzék részéről továbbra is szükség lesz egy nagyon karakán fellépésre, hogy biztosítva legyen, hogy előrelépjünk, és csökkenjen a feszültség a központi költségvetés és az önkormányzatok között.

Ezt szerettem volna elmondani. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az LMP soraiban.)

Forrás: parlament.hu