SCHEIRING GÁBOR (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A lakáshitelezés helyzete minden túlzás nélkül hasonlítható az időzített bombához. Egy olyan problémahalmazzal nézünk szembe, amelynek nemzetgazdasági súlyához és jelentőségéhez kevés más téma fogható. Családok százezreinek okoz gondot a magas törlesztőrészletek fizetése.

A Költségvetési Tanács elemzését két közelmúltban publikált szakmai anyag is követte, amelyek egybehangzóan a jelenlegi állapotok fenntarthatatlanságát igazolják. A Magyar Nemzeti Bank által publikált hitelezési felmérés elismeri, hogy a bankok nyitottak a problémás hitelek átütemezésére, ugyanakkor azt is leszögezi, hogy ez az egyre több adóson már nem segít. A 2010 júliusában végzett kérdőíves kutatás megállapítja, hogy az idei második negyedévben tovább nőtt az átstrukturált hitelek aránya. A vállalati szegmensben 3,5 százalékról 4,5 százalékra, míg a háztartási szegmensben 5,2 százalékról 6,1 százalékra növekedett.

Mindemellett növekedett szintén a sikertelen átütemezések részaránya is. A háztartási ügyfelek az első negyedévi 20 százalék helyett immár 25 százalékos arányban estek fizetési késedelembe. Ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy az átmeneti könnyítések után újra megugró törlesztőrészleteket az ügyfelek nem tudják kifizetni, lévén, jövedelmi helyzetük nem javult.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete hasonlóan aggasztó trendekről számolt be. A késedelemben lévő jelzáloghitelek száma március végére 258 ezerre nőtt. Mindeközben az első negyedévben 7440 lakóingatlant adtak át végrehajtásra vagy egyéb eljárásba, és 3947 lakóingatlanhoz tartozó követelést értékesítettek.

A közintézmények által publikált adatokból egyértelművé válik, hogy az ország egy időzített bombán ül. A 90 napon túl nem teljesítő hitelállomány 1200-1300 milliárd forint, amelynek több mint egyharmada mindössze 100 ezer háztartásra jut. Ebben a helyzetben ugyan üdvözlendőek, de még átmeneti megoldásnak is alig tekinthetőek a pénzintézetek által adott ad hoc kedvezmények. Bár a devizahitelezésen extraprofitot realizáló bankok nyitottsága a kialakult helyzet megoldására örvendetes, a hosszú távú problémákat az időleges kamat-visszatérítések vagy árfolyamkedvezmények nyilvánvalóan nem tudják megoldani. A nélkülözhetetlen banki önkorlátozás mellett így különösen nagy szerep hárul a kormányra és az Országgyűlésre, valamint az olyan fogyasztóvédelmi és ellenőrző intézményekre, mint a PSZÁF.

A helyzet súlyosságát fölismerve a Lehet Más a Politika augusztus folyamán írásbeli kérdéssel fordult Matolcsy Györgyhöz, amelyben azt kérdeztük, hogy támogatja-e a kormány a bankok erőfölénnyel való visszaélésének korlátozását. Már ekkor javasoltuk továbbá, hogy helyezzük törvényen kívül az ügyfelek számára kedvezőtlen, egyoldalú szerződésmódosításokat. Szeptember 7-én kaptuk meg a miniszter úr válaszát, amelyben október közepéig türelmet kért, elutasította egy vizsgálóbizottság létrehozatalát, és világossá tette azt is, hogy - idézem - "a pénzügyi vállalkozások számára lehetőséget kell biztosítani bizonyos esetekben a szerződés módosítására".

Az egyoldalú szerződésmódosítás tilalmától való egyértelmű elhatárolódással szemben nagy meglepetésünkre Szász Károly másnap egy szögesen ellentétes álláspontot fogalmazott meg. A PSZÁF vezetője egy jogszabály megalkotását kezdeményezte többek között az egyoldalú szerződésmódosítás tilalmáról. Megint eltelt egy nap, és immár a Rogán-Kósa-féle 8 pont vette át ezt a javaslatunkat, amelyet hetek óta követelt nemcsak az LMP, hanem a hitelkárosultak is.

A teljes kormányzati zűrzavarral szemben tehát az LMP már nyár elején előállt a javaslataival, amelyeket a kormány akkor lesöpört, majd mégis átvett. Miért várta meg ezzel a helyes irányú javaslattal a Fidesz az október közepét, miért nem támogatta a javaslatunkat egy, a pénzügyi szabályozással kapcsolatos vizsgálóbizottság felállítására, amely az ötletbörze helyett szakértői véleményekre alapozva s az érintettek bevonásával tehetne javaslatot egy hosszú távon is kiszámítható pénzügyi reformra? Hónapokat vártak, és most tüzet oltanak.

Ezzel együtt üdvözöljük a törvénycsomag pontjainak többségét, és fontosnak tartjuk elmondani, hogy a Bankszövetséggel ellentétben mi azt tartjuk a polgári jogi szerződések terén nonszensznek, hogy a bankok egyoldalú kockázatvállalást hoztak létre kétoldalú szerződéssel, és azt egyoldalúan módosíthatják, ha nekik hátrányos. Sajnos azonban még így sem hoztak meg minden olyan lépést, ami legalább az átmeneti helyzet javításához szükséges lenne.

Tisztelt Képviselőtársaim! 2011. április 15-én robbanhat a devizahitelezési bomba. Ezzel a törvényjavaslattal, amellyel most szembenézünk, nem lehet hatástalanítani. Ezért a következő kiegészítéseket javasoljuk. A végrehajtói jutalékot, amely most 10 százalékos, csökkentsük le maximum 5 százalékra. A kilakoltatási moratórium 2011. április 15-ei lejártával a devizában felvett lakáshitelekkel rendelkező banki ügyfelek várhatóan tömegesen kényszerülnek elhagyni otthonukat. Ennek elsődleges oka az, hogy bár a kilakoltatások felfüggesztésre kerültek, tartozásuk a moratórium időszaka alatt is jelentős mértékben nőtt. E növekedés egyik legfontosabb eleme a jelenleg 5 millió forintot meg nem haladó összeg esetére 10 százalékos behajtási jutalék. Ez egy, a valós költségekkel nem indokolható hatósági díjszabás, amely indokolatlan mértékben hozza nehéz helyzetbe az adósokat, és jogszabályi úton betonozza be a végrehajtó cégek extraprofitját.

Mindezekre tekintettel annak ellenére is célszerű és a hitelesek védelmében elkerülhetetlen alacsonyabb jutalékmaximum meghatározása, hogy a jutalékmértékeket jelenleg miniszteri rendeleti szintű jogszabály, a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló IM-rendelet tartalmazza. Ez irányú módosító javaslatunkat egyébként a mai nap során már be is terjesztettük.

Javasoljuk továbbá az árverezések lehetővé tételét, miközben a kilakoltatási moratóriumot fenntartjuk. Jelenleg kilakoltatási és árverezési moratórium van egyszerre, így még azok sem tudják eladni a házukat, akik ezt szeretnék, és ezzel adósságot törleszthetnének, így a hitelük tovább nő.

(21.00)

Természetesen ehhez hozzájárul még a kormány 194/2010-es rendelete is a moratóriummal kapcsolatban. Az árverési hirdetmények kifüggesztésének megakadályozása szintén előmozdítja azt, hogy az idő múlásával a hitel felemészti az ingatlan aktuális értékét. Ezt a rendeletet azonnali hatállyal szükséges módosítani. A pénzintézetek a magas késedelmi kamatokkal manipulálják a tartozások mértékét a saját piaci érdekeik szerint.

Az értékesebb ingatlanoknál húzzák az időt az ügyintézésben, megvárják, amíg a tartozás felemészti az ingatlan értékét, hozzákalkulálják még a végrehajtási eljárás során felgyülemlett költségeket, és csak ezután lépnek. Van olyan eset, ahol csaknem másfél év nem fizetés után se mondják fel a szerződéseket, vannak esetek, amikor viszont nem sokat teketóriáznak. A magas késedelmi kamatokkal gyakorlatilag egy jövőbeli nyereséget próbálnak realizálni, hogy az ingatlan eladása után még további bevételekre tegyenek szert. Az egyébként is padlón lévő ügyfelek az ingatlanok elvesztése után akár életük végéig adósrabszolgák maradhatnak, és az újrakezdés lehetősége és elveszik számukra. Ezt a problémát már több alkalommal felvetettük, és eljuttattuk a döntéshozók irányába. A tiszta lappal történő indulás javaslata a jövő évben rendkívüli módon elősegítené a felelős hitelezés banki magatartását, feleslegessé téve olyan kormányzati intézkedéseket, mint a devizahitelek megtiltása, valamint az eladósodottság mértékét szabályozó rendelkezések.

Harmadrészt pedig támogatjuk továbbá a jegyzői díjak korlátozását. Egyelőre sajnos ez nincs benne az önök által beterjesztett javaslatban, de bízunk benne, hogy hamarosan belekerül ez a korlátozás, hogy a hitelszerződés módosításához szabott díj társuljon, azaz a szerződésmódosításokkal kapcsolatos közjegyzői költségek átalánydíjak legyenek, amivel érdemben csökkenteni lehetne a hitelezés felvevőre háruló költségeit. Erre vonatkozóan szintén megfogalmaztunk egy módosítót, hátha ezzel is újabb tevékenységre serkentjük a kormányoldalt.

A legfőbb gond azonban az, hogy jelenleg alig működik a lakáspiac, pedig az érdeklődés nagy. Ezért mindent meg kell tenni a lakáspiac realitásoknak megfelelő újrarendezése érdekében. Ha ezeket nem teszik meg, és nincs hosszú távú stratégia, akkor 2011. április 15-én robbanhat a devizahitelezési bomba. Javasoljuk tehát a kormánynak, hogy ne álljon itt meg, mert az időzített bomba tovább ketyeg. A pénzügyi szektor átfogó újraszabályozása szintén nem megkerülhető. Sajnálattal tapasztaltuk, hogy a spekuláció ellen a szavak szintjén indított háborúkat nem követték tettek, és nem támogatták a spekulációs adó előkészítésére vonatkozó javaslatunkat. Ezzel együtt a Lehet Más a Politika kész a kormánnyal és az érintett felekkel egyeztetve konstruktívan részt venni a munka folytatásában.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az LMP soraiból.)

Forrás: parlament.hu