DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Viszonylag rövidre fogom most a felszólalásomat, hiszen ez egy olyan, politikai elemeket nélkülöző előterjesztés, amely valóban egyfajta koherenciazavar kiigazítását szolgálja. Tehát én nem fedezem föl azt a politikai hevületet, amit szocialista képviselőtársam itt boncolgatott az előbb, meg egyfajta büntető-, nem tudom, jogpolitikai jogalkotás egyik tárgyának nem tartjuk ezt a törvényjavaslatot.

Kétségkívül a hagyatéki eljárások nagyon fontos, szomorú, de fontos részét képezik a magyar életnek, közel kétszázezer hagyatéki eljárás van egy évben. Sajnos, a halálozási statisztikáink emelkednek, ebből fakadóan ezt a részét az életnek olyan eljárási keretbe kell illeszteni, amely megfelel annak az elvárásnak, hogy minél gyorsabb, minél átláthatóbb és garanciális szempontból minél védettebb rendszerben juthassanak hozzá az örökösök a hagyatékhoz.

Eléggé döbbenetes dolog volt, valljuk be őszintén azért, pláne gyakorló ügyvédként szinte már szégyelltem magam sokszor, hogy jogalkalmazóként egy 1958-as IM-rendelet alapján kellett valóban éveken át, a mai napig is tulajdonképpen eljárni. Tehát ez egy sürgető jogpolitikai feladata volt a mindenkori kormányzatnak, hogy igenis egy új szemléletű és a jogállami szerkezeti struktúrának megfelelő jogszabály szülessen.

Végül is megszületett egy ilyen jogszabály, tehát nekünk önmagában még ezzel a jogszabállyal sincs drámai bajunk, tehát a 2010. évi XXXVIII. törvény tulajdonképpen azért a hagyatéki eljárás kérdéskörét meglehetősen a teljesség igényével és alapvetően jól és helyes jogintézményi megoldásokkal szabályozza, és azokat a jogalkalmazásbeli problémákat is kezelte, amelyeket a közjegyzői kamara, illetve ügyvédi kamara is már régóta jelzett problémaként.

Most pedig tulajdonképpen valóban arról van szó, hogy együtt hoztuk meg azt a döntést, a Jobbik frakciója is támogatta a Ptk. hatályba nem lépéséről szóló törvénymódosítást, figyelemmel arra, hogy sajnálatos módon éppen itt viszont felbukkan egy politikai elem, tehát a helyes mederben futó Ptk. kodifikációs folyamatba tulajdonképpen a Gyurcsány-kormány beletenyerelt, és számos olyan jogintézményt elhelyezett benne, amely azt a kifejezetten jogpolitikailag indokolt, helyes, szakmailag helyes, kézben fogott irányt felborította több jogintézménynél, ezt már hosszan vitattuk, tehát most nem idézném fel a részleteit; de végül is így döntött az Országgyűlés, hogy az új Ptk. nem lép hatályba.

Nagyon remélem, hogy azért ez nem kerül teljesen az íróasztalfiókba, hanem én bízom benne, hogy már folyik gőzerővel tulajdonképpen a revíziós munka. Amúgy a Jobbik-frakció számára sem unszimpatikus kifejezés a revízió, mint tudjuk, tehát ilyen szempontból meg főképp támogatjuk azt, hogy a Ptk. valóban kerüljön most már minél hamarabb vissza a Ház elé. Tehát azért én nagyon bízom benne, hogy nem kell évekig várni, az alkotmányozás munkája zajlik, tudom, nagy kihívások vannak, kormányhivatal, tehát egy nagyon komoly jogalkotási munka folyik, tehát nagyívű munka folyik, amely sokszor azért sajnos nem tökéletes termékeket hoz elénk.

De én bízom benne, hogy a Ptk. revíziója rövidesen elénk kerül, és persze a társadalmi vita is le fog folyni olyan területeken, amelyekben nem folyt le. Tehát nagyon remélem, hogy nem az fog történni, mint ami a Gyurcsány-Bajnai-kormány időszaka alatt, hogy ugyanúgy lényegében saját, házon belüli koncepcionális döntések folytán nyeri el végső formáját az új Ptk., és az majd szintén a szakma - hogy mondjam - megdöbbenésére vagy csodálkozására kerül majd elfogadásra vagy legalábbis előterjesztésre, hanem akkor valóban itt már a szakmai szervezetek széles körű bevonásával történik majd meg a végleges formába hozatala.

Viszont az előttünk fekvő törvényjavaslat tulajdonképpen azt a koherenciazavart teszi rendbe, ami ebből fakad, tehát magyarul abból, hogy ez a hagyatéki eljárási törvény, az új törvény, a 2010. évi XXXVIII. törvény január 1-jén lépett volna hatályba, egyidejűleg lépett volna vele együtt hatályba a Ptk., az új Ptk. hagyatéki anyagi jogi szabályrendszere. Viszont miután kikerült ez a jogalkotási rendszerünkből, a jogrendszerünkből, az új hagyatéki anyagi jogi szabályok, marad a régi Ptk. bevált öröklési jogi szabályainak a rendszere, és ehhez bizony hozzá kellett igazítani. Én ezt szakmailag jól megvalósítottnak látom.

Az új jogintézményeket pedig igazából teljes mértékben támogathatónak érzem, hiszen saját praxisból is tudom mondani, hogy ezek az elaprózott, kis osztatlan közös tulajdonú földek elképesztő arányokban tudnak továbbaprózódni, tehát amikor már, mondjuk, egy egyhuszonnegyed tulajdoni hányadot örököl meg öt leszármazó, akkor az gyakorlatilag egy valóban kezelhetetlen földbirtokstruktúrához vezet. Ez a Földalap létrehozásával és egyéb más koncepciókkal... - a Jobbik ebben azért elég komoly koncepciókkal bír, hogy hogyan lehetne egy egységesített magyar állami kezelésű földalapot olyan gazdák számára használatba kiadni, akikkel végül is a vidék megmaradása biztosítható.

Tehát magyarul: az új jogintézmények támogathatók. A megismételt hagyatéki eljárással kapcsolatos perfeljegyzés is egy fontos űrt pótol, hiszen ez tulajdonképpen eddig egy valóban nagyon mostohán kezelt kérdés volt a póthagyatéki eljárás vagy megismételt hagyatéki eljárás az új rendszerben, és nagyon helyes, hogy ez a mindenki számára hozzáférhető ingatlan-nyilvántartásban így nyomon követhető lesz. Tehát a Jobbik frakciója ilyen indokok alapján támogathatónak látja ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu