DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon helyes az, hogy az expozéban az államtitkár úr és a Fidesz vezérszónoka is azt a kérdést tette fel először, hogy szükség van-e most alkotmánymódosításra vagy sem. Nagyon helyes, mert azt gondolom, hogy ez az első megvizsgálandó kérdés. A mostani alkotmánymódosítást, annak ellenére, hogy Varga képviselőtársam azzal a kifejezéssel élt, hogy nyilvánvalóan szükséges, egyáltalán nem nyilvánvaló és egyáltalán nem szükséges.

Ha már volt arra itt lehetőség, hogy a képviselőtársaim egy kicsit messzebbre tekintettek vagy szélesebbre nyitották a kaput, mint ez a konkrét alkotmánymódosítás, akkor én is szeretnék reagálni arra, hogy általában az új alkotmány megalkotásának van-e valamilyen kényszere vagy sem.

Azt gondolom - és ugyancsak azért, mert itt elhangzott, hogy ezt a sztálinista alkotmányt meg kell változtatni -, hogy ez egy erősen cáfolható álláspont. A Magyar Szocialista Párt álláspontja szerint a mostani alkotmány, a most hatályos alkotmány megfelel a demokrácia követelményeinek, és betöltötte azt a funkciót, ami a legfontosabb funkciója az alkotmánynak, hogy a demokratikus intézményrendszer működni tudjon. Mert jóllehet valóban az alkotmány törvényszámozása régi, de ennek a tartalma a rendszerváltás után többszöri módosítással teljes mértékben átalakult. Tehát ez egy demokratikus alkotmány, amelynek alapján egy többpárti demokrácia tud működni Magyarországon.

Ami miatt mégis azt mondjuk, hogy az MSZP részt vesz az új alkotmány előkészítésének a folyamatában, az az, hogy egy modern alkotmány kellékeit szélesebben is meghatározva, mi is látunk változtatási szükségletet és lehetőséget néhány területen. De nem azért, mint ami itt elhangzott, hogy ez egy sztálinista alkotmány lenne, hanem azért, mert például a szociális jogok megjelenítése az alkotmányban, a közpénzügyekre vonatkozó szabályozás az alkotmányban, és egyéb olyan kérdések szabályozása az alkotmányban, amelyek a mai alkotmányban hiányosan vagy más módon vannak, mint ahogyan azt érdemes lenne újra szabályozni, ezért partnerek vagyunk egy új alkotmány kialakításában.

De szeretnénk elkerülni azt a látszatot is, hogy erre azért van szükség, mert itt ma egy sztálinista alkotmány alapján működünk. Ez nem így van, képviselő úr. Ennek az alkotmánynak már csak a címe maradt meg, és egyébként egy teljesen átalakított alkotmányról beszélünk.

Hogy szükség van-e most erre az új alkotmányra, vagy erre a mostani módosításra? Azért nincs szükség, mert egyáltalán ezek a szabályozási tárgykörök, amiről ez az alkotmánymódosítás szól, egyik sem olyan, amiben bármilyen halaszthatatlan kényszer lenne a magyar demokrácia működése szempontjából. A Fidesz hatalomkoncentrációja szempontjából persze van ilyen kényszer, ilyen például a kormánymegbízotti státusz létrehozatala, ami súlyos tévedés, hogy ez párhuzamban van azzal az összeférhetetlenségi szabállyal, tisztelt képviselőtársam, maga is mosolyog rajta, amit ön mondott, hogy az országgyűlési képviselő lehet-e polgármester vagy sem. Nem ezzel függ össze, ez egy új rendszer az államigazgatásban, amire majd ki fogok térni ennél a pontnál.

Három fontos tárgyköre van ennek a törvénynek, én ebből igazából csak kettőről szeretnék beszélni. Az első tárgykörről csak annyit, hogy miközben nincs most kényszer, hogy ezt a szabályozást most végezzük el, de a tartalmával nagyvonalakban egyet lehet érteni. Majd ha odaérünk az új alkotmánynál - ha odaérnénk, de most nyilván ezt a Fidesz meg fogja szavazni -, lehetett volna erről értelmes vitát folytatni, hiszen ami a jogszabályok érvényességére, a jogszabályok hatályára, az időbeli hatályhoz kapcsolódó garanciális szabályokra vonatkozik, az tartalmában egy elfogadható irány. Tehát nem ezzel van problémánk, hanem azzal, hogy miért kell ezt most ilyen hamar előrehozni, hiszen a kormánypárti többség szándékai szerint jövőre már lesz új alkotmány.

Két témáról azonban szeretnék részletesebben is szólni a rendelkezésünkre álló időben. Az egyik annak a feltételnek a megteremtése, ami az államtitkár úr expozéjában is elhangzott, szándék szerint, hogy a megyei kormányhivatalok élére akár országgyűlési képviselő is kerülhessen kormánymegbízotti státuszban. Ezt erős kritikával illetjük. A Magyar Szocialista Párt tiltakozik az ellen, hogy a megyei államigazgatási hivatalok élére - vagy kormányhivatalok, ahogy az új jogszabály hívja - politikai komisszárok kerüljenek. Nem tartjuk jó megoldásnak, és erről az indokolásnál néhány érvet egy picit részletesebben is.

Amikor azt mondja az új kormány, hogy szeretné átalakítani a közigazgatást, és a közigazgatás egészében szeretne változtatást elérni, akkor a legfontosabb kérdés az, hogy igen, ezt milyen célkitűzések mentén, milyen elvek mentén, milyen új rendszerjellemzők mentén kívánja megtenni.

Hallottunk már néhány általános mondatot, de a rendszer egészéről, hogy ez hogyan fog kinézni, nagyon nagy csönd van. A kormány ezt nem mutatja be, hanem néhány eleméhez hozzányúl. Tehát amikor a közigazgatás egységes rendszerén belül az államigazgatás területi szervét alakítja át a kormányhivatalok létrehozásával - és majd ez a következő napirend lesz egyébként, ahol részletesen lehet erről beszélni -, amikor 15 államigazgatási szerv megyei integrációjával létrehoz egy erős kormányhivatalt, eközben egy szót sem lehet arról hallani, hogy a területi közigazgatás másik nagyon fontos szereplőjének, a megyei önkormányzatnak mi lesz közép- és hosszú távon a sorsa a Fidesz szándékai szerint.

Nincs szó arról, nem lehet hallani arról, hogy az erős államigazgatási szerv, a kormányhivatal és a megyei önkormányzat közötti munkamegosztás, és általában a reform szempontjából is fontos állami és önkormányzati munkamegosztás átalakítását hogyan képzeli a Fidesz. Vannak persze aggodalmas jelek, mert amikor azt mondja a miniszterelnök úr, hogy majd járásokat akarnak létrehozni, akkor azt nem lehet tudni, hogy mit gondol mögötte, hogy az önkormányzatok együttműködésén alapuló kistérségi társulási modell továbbviteléről van szó, vagy arról, hogy járási hivatalok jönnek létre, ahol az állam leképezi az összes tevékenységét, ahol mini oktatási hivatalok, mini szociális hivatalok veszik el a kistelepülési önkormányzatok feladatait, és a hatékonyságra hivatkozva, az önkormányzatiságot csorbítva járnak el úgy, hogy állami feladatokká teszik.

Ezt csak azért mondom el, mert ezek csak a szakemberek és a szakpolitikusok között elhangzó aggodalmas mondatok, de erről nem tudunk semmit. Egyet tudunk, hogy egy átalakítást biztos, hogy akar a Fidesz, hogy politikusokat nevezzen ki nemcsak a megyei önkormányzatok élére, hiszen ott természetes, hogy politikusok vannak, pártlisták alapján megválasztják őket, és ők lesznek a megyei közgyűlés elnökei, most nagy többségben fideszes, kereszténydemokrata politikusok, ez a mai alkotmányos berendezkedésnek és a demokrácia-felfogásunknak is teljes mértékben megfelel.

De az, hogy a másik szereplő, az önkormányzati szereplők mellett az állami szereplő, ami most kormányhivatal lesz, hogy oda is pártpolitikus kerüljön, ez teljesen ellentétes a demokrácia-felfogásunkkal, teljesen ellentétes azzal, amit szerintünk egy pártpolitikai nyomástól mentes államigazgatásban tenni kellene.

(10.30)

Azt mondta Répássy államtitkár úr, hogy erős vezetőre van itt szükség, ezért akarnak oda politikust tenni. Szerintem az erősnek nem szinonimája az, hogy fideszes politikusnak kell ott ülni, nem szinonimája. Lehet valaki erős államigazgatási vezető csak attól, hogy ért a szakmájához. És hogyha az államigazgatás végrehajtó funkcióját tekintjük, az természetes dolog, hogy minden államigazgatási szervnek az adott kormány politikai célkitűzéseit és döntéseit kell végrehajtania, lojálisan a mindenkori kormányhoz; lojálisan, de nem pártkatona módjára, hanem szakember módjára. És ez azt az egyébként szép mondatokban hangoztatott fideszes szándékot, hogy politikamentessé akarják tenni a közigazgatást, teljesen felülírja, teljesen. Hiszen az önök modelljében ez a megyei komisszár, politikai komisszár vezeti majd a kormányhivatalt, és őalatta van egy főigazgató, akit államigazgatási szakembernek hívnak, akik vagy azok a szakemberek lesznek, akiket most kinevezett ide az új kormány, vagy őket is ki akarják cserélni - ezt még nem lehet tudni -, de hogy már ide is, az úgynevezett független szakemberi státusba is csak a Fideszhez közel álló emberek kerülhettek, azt ez a kinevezési gyakorlat mutatja.

Mi azt gondoljuk, hogy ez nem lesz jó az államigazgatás szempontjából, és ami még inkább aggodalomra ad okot, hogy az államigazgatási szolgáltatást igénybe vevő magyar állampolgárok számára nem lesz jó, hogy mindenütt csak pártpolitikai mandátummal lehet vezetői státushoz jutni. Ez a szakmaiságot meg fogja kérdőjelezni, és számunkra rendkívül aggályos. Ennek a részleteiről, amiről most beszéltem, természetesen a következő törvénynél, a következő napirendi pontban tárgyalandó törvénynél részletesen is fogunk beszélni.

Végezetül a harmadik tárgyköre ennek az alkotmánymódosításnak, alkotmányos szabályozásnak az ügyészségre vonatkozó szabályok. Ha valahol nincs sürgető módosítási kényszer, itt bizony nincsen. Hiszen ez a rendszer, az ügyészség alkotmányos jogállása, az elmúlt húsz évben bizonyos korrekciókkal - mert azért volt ebben változás, az ügyészség nyomozati jogkörében, egyébben, tehát voltak bizonyos korrekciók az elmúlt időszak jogalkotásában; de gyakorlatilag a rendszerben való elhelyezésében gyökeres változás nem volt. Ha valami kibírná, sőt ki kellene hogy bírja addig, amíg az új alkotmány és ebben az alkotmányozási folyamatban az egyes frakciók álláspontja megismerhető, hogy hogyan helyezkedik el a rendszerben, hát ez az a téma, aminek ki kellene bírnia. Mert egyáltalán nem mindegy - itt Varga képviselőtársam is utalt rá a hozzászólásában, hogy több modell van -, hogy az új alkotmány akar-e modellt váltani. Ez egyáltalán nem mindegy. Mert nem ördögtől való egy modellváltás sem, de - most anélkül, hogy az MSZP ebben kialakított álláspontját itt részletesen ismertetném, mert nem ez a tárgya most az alkotmánymódosításnak - azt szeretném elmondani, hogy a modellváltás, ha a rendszer kapcsolódási pontjait világossá tesszük, akkor nem ördögtől való. De ezt nem így kell eldönteni, egy előrehozott alkotmánymódosításban, amiben nyilvánvaló, hogy a cél az, hogy az ügyészség feletti kontroll eszközrendszere gyengüljön. Hiszen azzal, hogy az interpelláció lehetőségét megszüntetik, ezzel a parlamentnek az egyik legerősebb ellenőrző jogosítványát szünteti meg most vagy kívánja megszüntetni most a Fidesz. Az, hogy kérdést lehet feltenni, és a kérdésre majd válaszolnak, az is persze egy ellenőrzési eszköz, nem tagadom, de egész más a súlya annak, amikor egy parlamenti többségnek kell szavazással kinyilvánítania azt, hogy egy adott kérdésben a választ elfogadja-e vagy sem. És énszerintem ez nem kifejezetten politikai kontroll.

Szerintem hibás az a beállítás, hogy nincs politikai funkció, és ezért politikai kontroll alá nem lehet vonni az ügyészséget, ez egy hibás felfogás. A valódi parlamenti ellenőrzési eszköztár sokféle módon használható, nyilván lehet politikai eszközként is használni, de lehet szakpolitikai vagy egyéb eszközként is használni; vagy ki lehet nyilvánítani egy olyan álláspontot, amelyről az Országgyűlés többsége azt gondolja, hogy elfogadhatatlan a legfőbb ügyész részéről. Nem X., Y., Z. legfőbb ügyészről beszélek, a rendszerről, a modellről beszélek, és az alkotmány-előkészítő folyamatban a Magyar Szocialista Párt ezzel kapcsolatos álláspontja részletesen ki fogja fejteni, hogy mi mit javaslunk.

Összességében tehát a mi álláspontunk szerint most nincs kényszer, hogy alkotmányt módosítsunk, nem is tartjuk helyesnek, hogy ilyen kutyafuttában, most már hetedszer alkotmánymódosításra kényszerítik a tisztelt Házat. A kormány sem tartja ezt elég fontosnak (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), mert minden tiszteletem Répássy államtitkár úré, de egy alkotmánymódosításnál azért jobb helyen részt szokott venni a köztársasági elnök, a miniszterelnök, ha ennek olyan súlya van, és a miniszter adja elő. (Az elnök ismét csenget.) Mondom még egyszer: az államtitkár úré minden tiszteletem, de itt erre most nem kerülhetett sor. Az MSZP ezért nem fogja megszavazni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu