DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy szocialista képviselőtársam felszólalását követően a történeti hűség kedvéért röviden vázoljam azt, hogy voltaképpen mi is történt ebben az ügyben.

A polgári törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény, vagyis az új polgári törvénykönyv szocialista kormányzat alatti megszavazását követően a régi parlament még 2010 márciusában és nem a 2009. évben alkotta meg a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvényt, amely a 6/1958. (VII. 4.) IM-rendeletet váltotta fel. E törvényben a jogalkotó a hagyatéki eljárás rendelkezéseit igyekezett hozzáigazítani az új Ptk. új rendelkezéseihez, miután azonban 2010 áprilisában nem az új kormány, hanem az Alkotmánybíróság 51/2010. (IV. 28.) számú határozatával még az új Ptk. hatálybalépése előtt megsemmisítette annak hatályba léptető rendelkezéseit, így a hagyatéki eljárási törvény alól az Ab kihúzta a talajt, anélkül, hogy rendelkezett volna a hagyatéki eljárás régi, ma is hatályos Ptk.-hoz való hozzáigazításáról. Így vált napjainkra szükségszerűvé a hagyatéki eljárásról szóló törvény módosítása, amely a 2010. évi XXXVIII. törvény rendelkezéseit túlnyomórészt csak annyiban módosítja, hogy a hatályos Ptk.-val újra fennálljon az összhang.

A módosítások egyéb területét nem taxatíve, azonban a jelentősebb változásait mégis megemlítve - figyelemmel arra, amit az államtitkár úr már mondott - az alábbiakban foglalom össze. A javaslat első fontosabb módosítása egy új illetékességi szabály bevezetése arra az esetre, amennyiben az örökhagyónak a magyar állampolgárságon kívül semmilyen kapcsolata nincs Magyarországgal. Valamennyien tudjuk, hogy a hagyatéki eljárás még a régi parlament által idén tavasszal az elektronikus kézbesítés tekintetében széles körben kiterjesztésre került. E széles kiterjesztés hatálybalépésének határidejét a javaslat másfél évvel meghosszabbítani szándékozza, éppen annak érdekében, hogy az e-rendszer gyors bevezetésével előálló elidegenedést megszüntesse.

A javaslat új rendelkezésként vezetné be, hogy nemcsak abban az esetben lenne kötelező a hagyatéki leltár felvétele, ha a hagyatékban belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság, illetve szövetkezetben fennálló tagi részvényesi részesedés van, hanem akkor is, ha a bejelentett hagyatéki tartozások előreláthatóan meghaladnák a hagyatékba tartozni látszó pozitív vagyon értékét. A javaslat szerint a kormány által fontos örökösi garanciális rendelkezés kerülne bevezetésre azzal, hogy amennyiben a hagyaték tárgyát társasági vagy szövetkezeti üzletrész is képezi, akkor a települési jegyző, illetve a közjegyző ügygondnokot rendelhet ki, az ügygondnok pedig a javaslat szerinti fő szabályként nem járulhatna hozzá a cégvagyon csökkenéséhez.

A javaslat további új rendelkezése lenne a hagyatéki eljárás tekintetében az is, hogy aki termőföldet, állatokat, illetve a gazdálkodáshoz szükséges eszközöket örökölne, úgy az ezen örökségét felajánlhatná a magyar állam részére. Ebben az esetben a közjegyzőnek nem kellene bevárnia az állam elfogadó nyilatkozatát, hanem azt a törvény erejénél fogva elfogadottnak kellene tekinteni, a felajánlást pedig a javaslat szerint a közjegyző ajándékozás jogcímén adná át az államnak.

Mindezekből megállapítható, hogy jelen törvényjavaslattal a kormány elsődleges célja az volt, hogy a 2010. évi XXXVIII. törvény rendelkezéseit a hatályos Ptk. rendelkezéseivel összhangba hozza, az egyéb módosítások tekintetében pedig a kormányt nem az a cél vezette, vezérelte, hogy egyszerűen csak szigorúbb hagyatéki rendelkezéseket alkosson, hanem az, hogy emberközpontúbb legyen hazánkban a hagyatéki eljárás, valamint, hogy további jogi garanciái legyenek az örökösöknek.

Mindezek alapján a Kereszténydemokrata-frakció támogatja a törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu