JUHÁSZ FERENC (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Igazság szerint a remény hal meg utoljára mottójával kértem most szót, hiszen egy olyan ügyet szeretnék fölvetni, ami egészen bizonyosan fontos lehet a későbbiekben. Szóltam már erről az általános vitában, és most módosító javaslatot is tettem egy probléma kiküszöbölésére.

A korábbi honvédelmi törvény, amelyet ennek a kormánynak az elődje terjesztett elő, és egyébként viszonylag széles parlamenti vita eredményeként fogadtunk el, nem tartalmazott olyan kitételt, hogy a Honvédelmi Minisztérium, amely állami költségvetésből működik, vezényelhet társadalmi szervezetekhez katonákat. Sőt mi több, az elmúlt néhány hétben azt tapasztaltuk, hogy a kormánypárti képviselők ráutaló magatartást tanúsítottak a tekintetben, hogy nem szeretik, ha a politika és a hadsereg nagyon összefonódik, és a honvédség depolitizálását tartják követendő példának és magatartásának.

Nos, én ezzel egyetértek, és ezt magam támogatom, éppen ezért nem értem, hogy a kormány miért találta fontosnak azt a plusz kiegészítést betenni, amely alapján a későbbiekben még egyszer mondom, a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja társadalmi szervezetnél, politikai természetű társadalmi szervezetnél, közalapítványnál, civil szervezetnél teljesíthet szolgálatot állami pénzen.

Néhány esztendővel ezelőtt már tapasztaltuk azt, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség a saját rendezvényét hogyan hangosíttatta, mondjuk, a Magyar Honvédséggel. Van olyan tapasztalat arra, hogy kezdeményezték vezető katonák vagy éppenséggel nem vezető katonák civil szervezetekhez, társadalmi szervezetekhez történő vezénylését, például sportstátusba. Ezzel együtt is azt gondolom, hogy helytelen és nem elfogadható út az, hogy a Magyar Honvédség egyes tagjait a miniszter egyedi döntése alapján ilyen és ilyen módon ki lehet vezényelni.

(20.50)

Éppen ezért illő tisztelettel kérem a parlamenti többséget, hogy fontolja meg, fontolja meg, mert egy olyan támadási felületet ad, ami a későbbiekben hivatkozás lehet. Hiszen gondoljanak abba bele, mennyire abszurd, ha példának okáért valamelyik párt tanácsadó testületében egy kivezényelt hivatásos katona is lehet. Márpedig e törvény ennek nyit teret és lehetőséget. Nem gondolom, hogy itt és most ez föltétlenül szándék. Nem gondolom azt, hogy holnaptól el fogják lepni majd a politikai pártokat vagy a hozzájuk kötődő civil szervezeteket hivatásos katonák. De az esélyt sem szabad megadni meggyőződésem szerint egy ilyen lépésre. Éppen ezért szeretném, ha a törvénytervezet eredeti javaslata maradna érvényben, a törvény korábbi állapota maradna érvényben, és az új módosítást a parlament törölné. Erre nyújtottam be módosító javaslatot.

Benyújtottam továbbá egy kapcsolódó módosító javaslatot Dorosz Dávid képviselőtársam módosító javaslatához. Lényegileg nem értünk egyet, hiszen én a kormány azon álláspontját támogatom, ami arról szól, hogy a szolgálati kötelező előmenetel ellenére bizonyos katonai beosztásokban a katonákat vissza lehessen tartani. Erre azért van szükség, mert a Magyar Honvédségben van számos olyan speciális beosztás, amely nem magas rendfokozathoz, hanem különleges szakmai tudáshoz köttetik. Ha valaki 3-4 évig ugyanazt a beosztást látja el, akkor az előmeneteli rendszer alapján neki elő kellene lépnie rendfokozatában. Ám, ha előlép a rendfokozatában, akkor vagy az állománytáblát kell módosítani az ilyen módon előlépett katonához, vagy pedig nem töltheti be azt a beosztást, mint amit korábban ellátott.

Éppen ezért az a kényszer és az a szükségszerűség, hogy egy jó szakember jó helyen maradjon, azt gondolom, jogos kérése és elvárása a kormánynak. Ugyanakkor lássuk be, hogy ebben a szituációban ki van tolva azzal a katonával, aki speciális tudással rendelkezik, és akinél nagyon-nagyon fontos a katonai előmenetel, amely megmutatkozik részint a rendfokozat növekedésében, illetőleg illetményének növekedésében. Én kapcsolódó módosító javaslatként azt adtam be, hogy abban az esetben, amikor szolgálati érdekből a katonát visszatartják hivatalos előmenetelét tekintve, legalább a beosztási illetéke, amit most honvédelmi pótléknak neveznek, azt hiszem, ha jól fogalmazom, az maradjon meg. Azaz a katona, miközben, mondjuk, alhadnagyból nem lesz főhadnagy, az illetékkülönbözetet hadd kapja meg. Ez nem föltétlenül jelent számára teljes kompenzációt, de mindenféleképpen jelzi azt a figyelmet és azt a gondosságot, amellyel eljárunk vele szemben, hogy szükség van rád, a munkádat megfizetjük, és ebben a beosztásban ez a legmagasabb rendfokozat.

Azt szeretném kérni, hogy a későbbiekben fontolják meg ezt a javaslatot. Emögött nincs, ha látják és értik, furfangos politikai szándék és ármány. Egyszerűen az a vezérlő elv van, hogy a katona érezze magát jól a bőrében, az ugyanolyan fontos, mint ahogy a honvédség vezetői számára fontos, hogy jó szakemberek jó helyen legyenek. A kettőt pedig ilyen módon lehetne szerintem teljessé tenni. Éppen ezért szeretném kérni a parlamentet, illetőleg a kormányt is, hogy fontolja meg ezt a kérdést, teljesen természetesen fenntartva, hogy a társadalmi szervezeteket, civil szervezeteket, közhasznú szervezeteket ne a Magyar Honvédségtől vezényelt katonákkal töltsék föl.

Köszönöm figyelmüket, és köszönöm türelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu