OBRECZÁN FERENC, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági bizottság október 5-ei ülésén a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló törvényjavaslatot a T/1243. számon megtárgyalta, és azt 17 igen szavazattal, 4 nem szavazat ellenében általános vitára alkalmasnak találta.

A mezőgazdasági bizottság többségi véleménye szerint a bioüzemanyagok használata a mezőgazdaság számára előnyöket jelent. Az értékesítési lehetőségek bővülésével hozzájárul a termelés gazdaságosságához, az eredményes és kiszámítható gazdálkodáshoz. A bioüzemanyag alapanyag-termelése nem von el területet az élelmiszer-termeléstől, így nem is gyakorolhat az élelmiszerekre árfelhajtó hatást.

A mezőgazdasági termelők által a bioüzemanyag alapanyagaként megtermelt repce és kukorica esetében is a fölösleg felhasználása történik. Egy dolgot vegyünk figyelembe: Magyarországon a vetésszerkezet az 1980-as évek közepétől jelentősen megváltozott, megnövekedett a gabona, ezen belül a búza, olajos növények és a kapásnövények közül a kukorica vetésterülete. Magyarországon évente 1,1 millió hektáron termelnek kukoricát, ami közepes termés esetén is közel 7 millió tonna. Az állatállomány, mint tudjuk, drasztikusan csökkent, itt felhasználásra kerül mintegy 1,5-2 millió tonna kukorica. Évente közel 5 millió tonna felesleg keletkezik, aminek következtében Magyarországon megszűnt az intervenció, kukoricaintervenciós felvásárlás, a magyar túltermelés miatt az Európai Unió megszüntette az intervenciót, és az egyik lehetséges felhasználás az ipari felhasználás, a bioüzemanyag-alapanyagként történő feldolgozás.

A terményekből gyártott biodízel mellett ma is megközelítőleg 15 százalékban készül biodízel hulladékból. Az így készült biodízel mennyiségének hosszú távú szinten tartásával lehet a jövő évben számolni. A jövőt illetően jelentős szerepet fog betölteni az etanol előállítása terén a második generációs, cellulózalapú etanol. A második generációs biodízel és etanol technológiai alapanyagbázisa lényegesen szélesebb az első generációs technológiánál. Ez pedig azt eredményezi, hogy az élelmiszer-termelés és a bioüzemanyag nyersanyagtermelése között nem lesz konfrontáció, ugyanis az alapanyag 50-60 százaléka származhat nem élelmezési célú vagy hulladék eredetű forrásból: etanolnál például növények szára vagy gallyak felhasználásából, biodízelnél az élelmiszer célú növényi olajok és állati zsiradékok felhasználásából.

A törvénytervezet alapvetően a fenntarthatóság támogatásához adja meg a felhatalmazást, mely az EU-s kötelezettségeknek megfelelően tartalmazza, hogy a Magyar Köztársaság területén 2020-ra az európai követelményekkel összhangban megújuló energiaforrásból előállított energia részarányának el kell érnie a teljes közlekedésben felhasznált energiafogyasztás 10 százalékát.

Az aggodalmaskodók kivédésére pedig annyit tudunk mondani, hogy ugyanakkor kormányrendeletben előírásra kerül, hogy nem termeszthető alapanyag a természeti szempontból értékes helyen: erdő, védett terület, gyepek, vizes élőhelyek. Az alapanyag-termelés során pedig be kell tartani a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot fenntartásához szükséges feltételrendszert.

Összegezve: a bioüzemanyagok a mezőgazdaság számára értékesítési lehetőséget és kiszámítható gazdálkodást jelentenek, úgyhogy nem kerül veszélybe az élelmiszer-termelés. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

(15.00)

A megújuló energiák közlekedés terén történő felhasználása pozitív gazdasági hatást gyakorol. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Forrás: parlament.hu