DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a válaszadás lehetőségét felhasználjam, lévén, hogy az általános vitában elhangzottak és a most elhangzottak egy jelentős része összecseng, hogy megkíséreljek a kettőre együtt válaszolni.

Először a Varga Géza képviselőtársam által a korábban is és most is említett megújuló energia cselekvési terv kidolgozásával kapcsolatban: amint a képviselő úr is mondotta, valóban elkészült a terv, hamarosan széles körű egyeztetésre bocsátjuk a tárca honlapján, külön felkérve véleményezésre a kidolgozásban részt vevőket és az energetikával foglalkozó szakmai tudományos és társadalmi szervezeteket. Biztos vagyok abban, hogy a nemzeti cselekvési tervet sikerül novemberben elfogadni, és a Bizottságnak megküldeni.

Hangsúlyozni szeretném, megismételve az általános vita lezárásakor mondottakat, hogy a bioüzemanyag-törvény nem kapcsolódik közvetlenül az általános megújuló energia témához s a cselekvési tervhez. Ezt egyébként a Jávor Benedek képviselő úr által korábban felvetettekre is mondom. Ezt igazolja, ha megnézzük a bioüzemanyagokra vonatkozó EU-szabályozások és az ennek nyomán született hazai rendelkezések történetét is. Ez a történet, mint többször elmondtuk, nem a most honosításra kerülő két irányelvvel kezdődött, hanem kifejezetten és csak a bioüzemanyagok közlekedési használatáról szóló 2003/30/EK irányelvvel.

(Az irányelv rendelkezését 2005-ig...)

TA/Latorcai-Erdős-Szilágyi/ (Dr. Fónagy János)/bl

(17.30)

Az irányelv rendelkezéseit 2005-ig a jövedéki adóról szóló törvény módosításával és az ahhoz kapcsolódó kormányrendelettel vettük át. A törvényi és rendeleti szabályozások folyamatos változtatása eredményeként fokozatosan közelítettünk a 2010-re kitűzött energiatartalom szerinti 5,75 százalékos célhoz. A bioüzemanyagok szabályozását 2009-ben lényegesen módosítottuk, és a kezdeti jövedékiadó-kedvezménnyel történő ösztönzést felváltotta a bekeverési kötelezettség előírása, amely mára elérte a 4,8 térfogatszázalékot, ami az energiatartalom szerint - emlékezetem szerint - 3,8 százalék. Az elmondottak alapján látszik, hogy egy önálló, következetesen fejlesztett szabályozási terület továbbviteléről van szó.

Az üzemanyagok és bioüzemanyagok fenntarthatósági kritériumaira vonatkozó uniós szabályozás közzététele is megelőzte még a cselekvési terv formanyomtatványának az elkészítését is. A megújuló energiák vonatkozásában a nemzeti célszámok tagállamonként eltérnek, az országok gazdasági teljesítőképességeitől és a megújuló energiapotenciáltól függően. Magyarországra vonatkozóan ez 13 százalék, amin belül lehetőség van az ország adottságaihoz igazodó, minden szempontból optimális, úgynevezett energiamix meghatározására.

Ezzel szemben a közlekedési megújuló energia tekintetében az európai uniós előírás minden tagállamra egységesen 10 százalékot irányoz elő. Az már most látszik, hogy az első generációs, kukoricából, repcéből és más terményből előállított bioüzemanyagok benzinbe és gázolajba történő bekeverése révén legfeljebb 7 százalékos megújuló használat érhető el a gépjárműparkunk adottságai miatt. A további 3 százalékról más úton kell gondoskodni, várhatóan 2016-2017-től kezdődően. A második generációs, úgynevezett cellulózalapú bioüzemanyagok piacra jutása, új, pirolízis útján előállított üzemanyagok megjelenése, a biogáz használata, az elektromos autók és villamos vontatás után elszámolható megújuló energia, a kiotói jegyzőkönyv szerinti tiszta fejlesztési mechanizmusok alkalmazása fog lehetőséget teremteni a hiányzó százalékok teljesítéséhez.

A felsorolt megoldások többsége azonban még fejlesztési stádiumban van, jelenleg tehát nagyon szűk a közlekedési megújuló energiamixre a játéktér. Ezt a nemzeti cselekvési terv sem fogja tudni feloldani, ezt őszintén meg kell mondani, így nem ellentmondásos és nem logikátlan megítélésünk szerint a közlekedési megújuló energiák használatának önálló szabályozása.

Varga Géza képviselőtársam az általános vita során is, és most is hangsúlyozta a bio, illetve az agro szó használatát. Itt is elhangzott, hogy a Közösség technikai és jogszabályi szóhasználatában a bioüzemanyag kifejezés elfogadott, így a hazai jogalkotásban is ezt vette át a jogalkotó. Én készséggel elfogadom, hogy az agro szó használata is ismert a magyar köznyelvben, bár meg kell hogy mondjam, hogy szofisztikai problémákat ez korában is okozott, mert amikor az agronómusról vagy a mezőgazdászról beszélünk, akkor a következő lépésben felmerül az, hogy miért az agro kifejezést használjuk, amikor a tartalmára nézve van magyar kifejezés is. Én úgy gondolom, hogy ez nem az Európai Unió - hogy mondjam - szolgai kiszolgálása vagy szervilis kihasználása, egyszerűen egy praktikumot jelent. Ha van az Európai Unió tagállamaiban egy elfogadott szóhasználat, és mi mást kezdünk el alkalmazni, akkor minden egyes esetben végig kell magyarázni a többi tagországnak, hogy mi mit értünk az alatt, amit leírtunk a szabályozásban.

A ma elmondott, ha a képviselő úr megengedi, hogy... Elnézést, van időkeretem, elnök úr? (Jelzésre:) Nincs, köszönöm szépen. Amit ma elmondott a képviselő úr, ahhoz még egy megjegyzést szíveskedjen megengedni. A bioüzemanyag előállítására felhasznált biomassza akkor minősül fenntarthatónak, ha termesztése során a közös agrárpolitika keretébe tartozó, a mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek szabályainak megállapításáról szóló 73/2009/EK tanácsi rendeletben meghatározott jó mezőgazdasági és ökológiai állapottal kapcsolatos minimumkövetelmények betartásra kerülnek. Elnézést kérek a szó szerintiért, igyekeztem pontosan hivatkozni a joghelyre. Következésképpen a két fogalom tartalmilag fedi egymást.

A törvényjavaslattal és a végrehajtási rendeletével bevezetésre kerülő fenntarthatósági kritériumok betartása biztosítéka a környezeti szempontból kedvező tulajdonságoknak, ezért a bio előtag használatát indokoltnak tartjuk, pontosabban: nem tartjuk megtévesztőnek. Ezt Szabó Rebeka képviselő asszony felvetésére is mondom. Meggyőződésünk szerint a bio előtag használata önmagában nem megtévesztő.

Egy rendkívül gyakorlatias problémát vetett fel Varga Géza képviselő úr, amikor felvetette, hogy a bioüzemanyag szabályozásának a mezőgazdaságra és a mezőgazdasági gépek üzemanyagára is ki kell terjednie, valamint a megtermelt növényi olaj használatára is. A törvénytervezet előírásai kiterjednek a bármilyen típusú közúti gépjárműben, valamint a nem közúti gépekben, köztük a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorokban, mi több, a belvízi hajókba, vagy a kedvtelésből tartott vízi járművekbe való benzin vagy gázolaj bekeverésére, használatára is. A bekevert bioüzemanyagot meggyőződésünk szerint éppúgy használja a mezőgazdaság, mint a szállítás, tehát ebből a szempontból a közúti szállítás és a mezőgazdasági munkagépek minősítésében történő szállítás nem zárja ki egymást.

Egy másik kérdés, hogy a mezőgazdaságban dolgozó elvben megtermelheti a saját üzemanyag-szükségletét a növényi olajat közvetlenül felhasználva, így nem kellene szállítani, feldolgozni az alapanyagokat - mint ahogy ön is korábbi felszólalásában mondta -, nyilván hatékonyabb lenne a hasznosítás. A javaslat gazdasági szempontból meggyőződésünk és meggyőződésem szerint meggondolandó, ugyanakkor nem a jelen jogszabályban, hanem - talán amint Gőgös képviselő mondta is a mai nap folyamán - a jövedéki szabályozásba kell ezt belefoglalni, de ismétlem, ez meggondolandó. Nemhogy meggondolandó, ez egy jó felvetés, és ha oda kerülünk, akkor kérem, hogy kölcsönösen emlékeztessük egymást erre. Az egy más kérdés, hogy a korszerű traktormotorok működésében komoly problémákat okozhat a tisztán növényi olaj használata, ami a futó gépparknál garanciális javítási és egyéb problémákat vet fel.

Az előbb említettem Gőgös képviselő úrnak a nevét. Csak meg szeretném erősíteni a korábban is elmondottakat, hogy ez a most tárgyalt jogszabály lényegében arról szól, és azért ilyen sürgős, hogy 2011. január 1-je után tudjunk exportálni bioüzemanyag gyártásához kukoricát, repcét a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés igazolása nélkül, tehát van egy nagyon praktikus oka az egésznek.

Dr. Kiss Sándor képviselő úr korábban felvetette, és teljes joggal, hogy a követelmények teljesítésének ellenőrzésére irányuló eljárásban az ügyfél mire jogosult vagy mire köteles az igazoló rendszer kapcsán, tehát az ügyfél és a hivatal kapcsolata.

(Itt is a praktikumra és a záros időre szeretnék hivatkozni...)

FE/Latorcai-Szilágyi-Erdős /(Dr. Fónagy János)/pa

(17.40)

Itt is a praktikumra és a záros időre szeretnék hivatkozni. Nagyon kevés az idő a bioüzemanyag-alapanyagok fenntartható előállítását igazoló rendszer létrehozására, ennek ellenére két tény okot ad arra, hogy bízzunk az igazolórendszer működésének kellő időben történő elindulásában. Az egyik ok, hogy a mezőgazdasági támogatások kapcsán létrehozott nyilvántartások viszonylag megbízhatóan működnek, amelyet "csak" ki kell egészíteni a fenntarthatósági igazoláshoz szükséges elemekkel. A másik ok az az elemzés, amelyben a Vidékfejlesztési Minisztérium kimutatta, hogy a jelenleg szántó művelési ágban hasznosított parcellákon a jó mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően előállított biomassza az EU-szabályozásban szereplő alapértékek szerint mintegy automatikusan megkaphatja a fenntarthatósági igazolást, legalábbis a következő évekre vonatkozó 35 százalékos üvegházhatású gázelkerülési követelmény mellett.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szabó Rebeka képviselő asszony korábbi felvetésére, amely szerint a bioüzemanyag-törvény társadalmi egyeztetésének létét vitatta, illetve kérdezte, szeretném itt is elmondani, hogy a tervezet többszörös szakmai egyeztetésen ment át. A tervezet előkészítésében részt vettek az érdekelt tárcákon túlmenően a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, a Magyar Ásványolaj Szövetség, a Magyar Bioetanol Szövetség, valamint a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége és a Gabonaszövetség képviselői is.

A törvénytervezet egyébként nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely nem következik közvetlenül a harmonizálandó európai uniós irányelvekből. Ebből fakadóan a felmerült kérdések egy része az Európai Unió szabályozásának ésszerűségét kérdőjelezi meg, mégpedig a környezetvédelmi meggondolások és természeti értékek megóvásáért való jogos aggódás alapján.

Az irányelvek - a norma céljából és szövegéből is kitűnően - nem közlekedési vagy energetikai ihletésűek, hanem éppen a Környezetvédelmi Tanács által kezdeményezett klímavédelmi szabályozások. Mi csak végrehajtjuk, tehát az ágazat ebből a szempontból csak végrehajtja ezeket az előírásokat. Az EU környezetvédelmi szabályozásának esetleges kritikája túlmutat a jelen törvénytervezet vitáján, tehát - hogy mondjam - nem vitatkozva az elmondottakkal, egyszerűen nem témája ennek a tervezetnek.

Végezetül és összegezve engedjék meg, hogy megismételjem, hogy ez a tervezet arról szól, hogy tudunk-e január 1-jétől mezőgazdasági alapanyagokat, bioüzemanyagot exportálni. A válasz egyértelmű: igen, amennyiben ezt a törvényt a tisztelt Országgyűlés elfogadja.

A törvénytervezet arról is szól, hogy az EU joganyagával összhangban rögzíti a közlekedési megújuló energiák hasznosításával kapcsolatos tagállami kötelezettséget, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozóan az üzemanyag-forgalmazókra vonatkozó előírásokat. A tervezet harmadsorban az egységes szabályozás érdekében átemeli a 2009-ben elfogadott, ma is hatályos törvényi szabályozásnak a kötelező bekeveréssel kapcsolatos részeit.

A tervezet pontosítására, jobbítására vonatkozó javaslatokat az előterjesztő lehetőség esetén befogadta, a jobbító és a jövőre mutató észrevételeiket pedig az elkövetkezendő munkánk során hasznosítani fogjuk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és köszönöm türelmét, elnök úr. (Taps.)

Forrás: parlament.hu