DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz, Veszprém): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! Eredetileg természetesen nem arra készültem, amit most az elején mondani fogok, de azért van néhány dolog, amit szerintem érdemes tisztázni. Az jó játék, hogy szakmapolitikai vitára hivatkozva összekeverünk mindent. Ez nem rossz játék, csak semmi értelme nincs. Az jó játék, hogy direkt összekeverjük a közigazgatási-államigazgatási feladatokat az önkormányzati feladatokkal, aztán úgy teszünk, mintha most éppen valamilyen másik törvényjavaslat vitája zajlana a parlamentben. Önök szerint lehet, hogy ez jó játék, de szerintem ennek semmi értelme nincs.

Szerintem önök is nagyon jól tudják, hogy ennek a törvényjavaslatnak jelen pillanatban nem az a feladata - de nem is lesz az a feladata -, hogy az önkormányzati reform bármelyik eleméről essen szó benne, hanem kifejezetten az a feladata - mint ahogy le is van benne írva -, hogy egyfajta profiltisztítás jöjjön létre, hogy egyszer s mindenkorra - ha lehet ezt mondani - elváljanak egymástól az államigazgatási feladatok, azok a feladatok, amelyeket rendeltetésszerűen is az államnak kell ellátnia, és leváljanak róluk azok az önkormányzati feladatok, amelyek az autonómiával rendelkező önkormányzatok feladat- és hatáskörébe esnek. Ez az elmúlt időszakban, az elmúlt húsz évben legalábbis nem így valósult meg, sőt annyira összekeveredtek, hogy ebben valamilyen irányt vágni elég nehéz feladat lesz.

Aztán jó játék az is, hogy internetes hírportáloknak nyilatkoznak ellenzéki képviselők, aztán azok azt hozzák vissza, mintha magukat megnevezni nem kívánó kormánypárti képviselők nyilatkoznának. Ez is jó játék, de szerintem ennek az égvilágon semmi értelme, és nincs is köze a mostani törvényjavaslathoz.

Ahogy a vezérszónoki felszólalásomban is említettem, az én meglátásom szerint itt kifejezetten arról van szó, hogy végre egyszer s mindenkorra helyükre kerüljenek ezek a feladatok. Ennek megfelelően vetődik fel mindig a kérdés, hogy milyen lesz az új közigazgatás, milyen lesz a jó állam, és mire jók egyébként ezek a kormányhivatalok, illetve ezeknek a rendszere.

(Ahogy már sokan megfogalmazták...)

VGy/Lezsák-Erdős-Szilágyi (Dr. Horváth Zsolt, Veszprém)/bl

(14.20)

Ahogyan már sokan megfogalmazták, valóban, ennek a középpontjában a közigazgatás hatékonyságának növelése áll, egy összefogottabb, egy ellenőrzöttebb, egy költségtakarékosabb területi államigazgatás megteremtése, a jelenleg széttagoltan működő területi államigazgatás jó értelemben vett koncentrációja, mindezek érdekében egy hatékonyabb szervezeti struktúra létrehozása és a jelenleginél sokkal egyszerűbb, átláthatóbb, érthetőbb közigazgatási eljárás megvalósítása. Azért érdemes megnézni azt is, hogy ezeknek az elemeknek vagy jó céloknak a megfogalmazása persze fontos, de mindezek hogyan valósulhatnak meg a gyakorlatban.

Az általános vita első szakaszában és most is nagyon sokan feltették a kérdést, lehet-e olcsóbb, vagy egyáltalán olcsóbb lesz-e ezáltal a közigazgatási eljárás. Én azt gondolom, hogy az olcsóságnak azért több eleme van, vagy több oldalról is meg lehet közelíteni. Az én meglátásom szerint olcsóbb lesz már azáltal is, ha azok az állampolgárok, akik a saját ügyeik elintézése érdekében mindezt nem úgy tudják megvalósítani, hogy több munkanapot vesz igénybe számukra az, hogy az elképzeléseiket megvalósítsák - mert jelen pillanatban valóban erről van szó, van, aki igazoltan, van, aki munkaidőben intézi az ügyeit -, mert például mindezen hivatalok nyitva tartása semmilyen formában nem teszi lehetővé azt, hogy valaki a munkaidején túl is vagy a munkavégzése mellett is meg tudja ezt valósítani. Például olcsóbb lehet azáltal, ha nem kérnek az államigazgatási hivatalok egymástól feleslegesen dokumentumokat, olyan dokumentumokat, amelyek egyébként is a birtokukban vannak, de vagy egymástól, vagy - ahogyan elmondtam a vezérszónoki felszólalásban is - bennünket futárként használva küldenek át egy másik államigazgatási hivatalba, hogy szerezzük be azt a dokumentumot. Vagy olcsóbb lehet azáltal is, ahogyan említettem, egy jó értelemben vett koncentráció alapján, amely az eddig párhuzamosan ellátott feladatokat, teszem hozzá, feleslegesen párhuzamosan ellátott feladatok körét is jelentősen szűkíti.

Lehet-e egyszerűbb a közigazgatási eljárás a későbbiek során, hogyha ez a törvényjavaslat az eredeti céljainak megfelelően megvalósul? Én azt gondolom, hogy igen, egyszerűbb lehet ez az eljárás, például azáltal, hogy ha valóban létrejön ez az egyablakos rendszer, akkor egyrészt az állampolgárok számára lesz egyszerűbb. Azért, ha őszintén bevalljuk egymásnak, elég kevés elégedett állampolgár létezik manapság egy-egy hivatali ügy elintézése után. Ha ezt az eljárási formában is leegyszerűsítjük számukra, talán egy picit növelhetjük az elégedett állampolgárok körét.

És mi kell még hozzá, amit én nagyon fontosnak tartok? A szemléletváltás; szemléletváltás a közigazgatási eljárásban való részvétel kapcsán, szemléletváltás az állampolgárok részéről is, természetesen. Ha el tudjuk hitetni számukra, hogy ez a jó állam létezik, vagy ez egy ideális cél lehet, ha azt fogja tapasztalni, hogy őt ott emberszámba veszik, akkor bizonyára ő is úgy fog viszonyulni ehhez, tehát együttműködőbb, az eljárás minden szakaszában együttműködőbb állampolgárokkal találkozhatunk majd. De szemléletváltás kell az én meglátásom szerint a közigazgatásban dolgozók szempontjából is, hogy az ügyfélszám, az iratszám, a hívószám vagy épp az iktatószám mögött megtalálják az embert is, a jó értelemben, nagybetűs formában az embert, és ez talán nagyban segíthet abban, hogy a későbbiek során nem bonyolítani szeretnék ezek a hatóságok az ügyet, hanem megoldani, és ha ez valóban így sikerül, akkor azt gondolom, ennek a törvényjavaslatnak minden egyes célja megvalósul a későbbiek során.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu