DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az egyik kérdés, amihez szeretnék hozzászólni, ez az interpellálhatósága a legfőbb ügyésznek. Továbbra is azt kellene eldönteni, hogy Magyarországon ki az, aki felel a büntetőpolitikáért. Lehet kormány alá rendelni az ügyészséget, akkor egyértelmű a helyzet: van egy kormányzati felelősség, a kormány felelős a parlamentnek, a parlament az interpelláció eszközén keresztül is tudja ellenőrizni a büntetőpolitika vonatkozásában is a kormányzati tevékenységet.

Ha és amennyiben úgy gondoljuk, hogy ugyan az alkotmány ne legyen sztálinista, de a sztálinista módszereket vegyük át, és megmarad az ügyészségnek a függetlensége, erről lehet legitim vitát folytatni, bár szerintem nem most kellene erről legitim vitát folytatni, hanem az alkotmányozási folyamatban. Ebben az esetben viszont fölmerül a kérdés, hogy hogyan ellenőrizhető az állami büntetőpolitika. Erre akkor van lehetőség, hogyha egy olyan főügyésze van az országnak, aki kvázi kormányzati tag, kormánytag módjára interpellálható, tehát mindazokkal az ellenőrzési jogosítványokkal vele kapcsolatban rendelkezik a törvényhozás, mint bármilyen más, közpolitikai ágat képviselő felelős személlyel szemben. Ezt a kérdést kell eldönteni. Ha az a mondás, hogy a kormány alá tartozik az ügyészség, akkor nyilván a kérdés el van döntve.

Viszont a másik: erre az alkotmánymódosításra végképp nincs semmi szükség. Sőt továbbmegyek: az, hogy ezt most önök ide betolták, egész egyszerűen szemtelenség. Önök döntöttek úgy, hogy kell új alkotmány az országnak. Mi, jegyzem meg, az alkotmány-előkészítő bizottságról szóló határozatot sem szavaztuk meg, mert szerintünk nincs alkotmányozási kényszer. Ha önök szerint az országnak új alkotmányra van szüksége, akkor például a különböző hatalmi ágak, a különböző, egymást ellenőrző hatalmi szereplők viszonyát, státusát is egy alkotmányozási folyamaton belül lehet megvitatni. Az a kérdés, hogy az ügyészség most a kormány alá tartozzon-e vagy sem, interpellálható legyen-e a főügyész vagy sem, abban a vitában dönthető el. Ez abban a vitában dönthető el, amikor a fékek és ellensúlyok rendszerét újra akarjuk szabni, reményeink szerint meg kívánjuk erősíteni.

Most behozni az ügyészi szervezetet érintő alapvető alkotmányos változtatást, ez egyetlenegy dologról szól, nevezetesen Kovács Tamás születésnapjáról, ami egész pontosan a 70. lesz, és a hatályos törvény alapján ez azzal jár, hogy az ő megbízatása megszűnik. Önök pedig egy olyan helyzetet szeretnének teremteni, hogy akkor is, amikor már régen túl vagyunk két fülkeforradalmon és ellenforradalmon, akkor is lehetőleg az önök által ügyésszé avanzsált személy, aki ki tudja, ki lesz, az üljön az ügyészi szervezet élén. Ez az, amit, ha jól sejtek, a miniszterelnök úr annak idején cinizmusnak nevezett.

Ennek az alkotmánymódosításnak egyébként, mondom még egyszer, ha a politikai szempontokat félretesszük, egész egyszerűen nincs helye. Akkor, amikor egy alkotmány-előkészítési folyamat zajlik, nem lehet a különböző alkotmányos intézményeket kiemelni és idehozni egy alkotmánymódosításként, mert akkor viszont az egész alkotmány-előkészítési folyamat értelme kérdőjeleződik meg.

Hangsúlyozom, alapvetően ellene vagyok annak, hogy egy alkotmányozási folyamat közepette hetente alkotmánymódosítással álljanak elő, ez alapvetően rendíti meg a jogbiztonságot. Azt akceptáljuk, hogy például akkor, amikor van egy kényszer arra, hogy szülessen egy jogalkotási törvény, a jogalkotás alapjait már a hatályos törvényben meg akarják vetni. Azt gondolom, hogy itt önöknek lehet igazságuk. De hogy egy alapvető intézményes kérdést ide hoznak be az alkotmányozási folyamat kellős közepén, ez egyszerűen tarthatatlan, indokolhatatlan, semmiféle jogpolitikai indoka ennek az előterjesztésnek nincs.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP és az LMP padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu