DR. SZABÓ ERIKA közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Igen, köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Indokolt volt a kétkörös általános vita megtartása ebben a nagyon komoly kérdéskörben, és nagy tisztelettel köszönöm képviselőtársaimnak a sokszor aggódó, félelemről vagy éppen bizalmatlanságról szóló szavait, kérdéseit. A múlt héten Horváth Zsolt, Simon Gábor, Hargitai János, Apáti István és Szilágyi Péter szólt hozzá a kérdéshez, ma pedig Dorkota Lajos, Lamperth Mónika, Kozma Péter, Szilágyi Péter, Gőgös Zoltán, Kolber István és Hegedűs Lorántné.

Köszönöm mindannyiójuknak, hiszen a kérdések és a bizalmatlanság, a félelem is részben indokolható, de csak amiatt, mert egy hihetetlenül nagy mértékű átalakítására kerül sor a magyar területi közigazgatásnak. Mivel ez egy többéves folyamat, és ennek a második lépcsőjénél tartunk, a megyei kormányhivatalok létrehozásánál, ezért nehéz is átlátni valóban, hogy milyen lépcsőfokokra és hogyan épül föl a rendszer, és mi a végső cél. Viszont aki itt volt a múlt heti vitánál, és meghallgatta az expozémat, az hallhatta, hogy miről szól maga az átalakítás. A végső cél az, hogy 2013. december végére olyan kormányablak működjön, olyan ügyfélszolgálat működjön, ahol az állampolgárok egy helyen tudják intézni az állammal kapcsolatos hatósági ügyeiket. Ez a cél.

Ennek a célnak rendelünk alá minden szervezeti átalakítási és jogszabály-átalakítási lépcsőfokot, akár törvényi szintű, akár más szintet igényel a változtatás. És valóban, az első lépés az volt, mint ahogy sokan elmondták, hogy szeptember 1-jével létrehoztuk a megyei közigazgatási hivatalokat, és egy rendkívül fontos hatásköre állt helyre a közigazgatási hivataloknak, az önkormányzatok törvényességi ellenőrzési jogát ismét gyakorolhatták.

Azt is elmondta több képviselőtársam, hogy mennyi probléma alakult ki amiatt, hogy húsz hónapon keresztül nem volt ilyen ellenőrzés. Tudnánk példákat mondani sajnos mi is. Láttuk, hogy hogyan harapódzott el a korrupció és a visszaélések özöne, hiszen látjuk, hogy mennyi politikust vezetnek el a rendőrök, és ülnek most is előzetesben, és vizsgálják az ügyeiket a fővárosban. Itt vannak a legnagyobb értékű önkormányzati ingatlanok, amiket potom áron adtak el, és akkor említhetném Hunvald urat a VI. kerületből vagy a főváros MSZP-s politikusait is. (Dr. Lamperth Mónika közbeszólása.) De nem erről szeretnék beszélni, hanem arról, hogy a törvényességi ellenőrzés helyreállítása mennyire fontos garanciális eleme ennek az átalakítássorozatnak, ami már szeptember 1-jétől végre újra helyreállt.

A következő lépés a kormányhivatal létrehozatala. Ha azt a feladatot nézzük, amit elmondtam, azt a célt nézzük, hogy a kormányablakba bekerülnek az állam hatósági ügyei, akkor bizony erre az integrációra nagy szükség van. Az állam nem működik jól területi szinten, széttagolt, és nem hatékony, az állampolgárokat, az ügyintéző állampolgárokat hihetetlen nagy tortúrára kényszeríti adott ügyek vagy bonyolultabb ügyek elintézése.

(Ne az állampolgár szaladgáljon az egyes hivatalok között, hanem...)

Pici/Lezsák-Erdős-Szilágyi/(Szabó Erika)/bl

(15.10)

Ne az állampolgár szaladgáljon az egyes hivatalok között, hanem a hivatalok intézzék egymás között az adatbeszerzést, és erre a kormányablak, az ügyfélszolgálati iroda lesz majd alkalmas helyszín.

De lássuk, hogy milyen konkrét javaslatok, kérdések merültek fel! Lamperth Mónika képviselőtársam a stabilitással kezdte mint alapvető értékkel, ami a közigazgatásban rendkívül fontos. Maximálisan egyetértek, valóban a stabilitás nagyon fontos, csakhogy az elmúlt húsz év nem a stabilitásról szólt a területi közigazgatásban, éppen hogy az állandó változás tette bizonytalanná a rendszert, és helyre kell tenni, rendet kell tenni. A területi közigazgatásban is rendet kell tenni, és egy olyan rendszert kell kialakítani, ami valóban hosszú távon szilárdan tud majd működni, és ezt az állandó változást, rendezetlenséget, széttagoltságot végre megoldja.

A dolgozókban is bizony, a kormánytisztviselőkben is okozhat bizonytalanságot egy átalakítás, de a kezdet kezdetén is és minden nyilatkozatunk kapcsán elmondtuk miniszter úrral együtt, hogy nem lesz létszámleépítés, nem kell aggódni. Nem az a cél, hogy meggyengítsük az amúgy is gyenge és rossz hatékonysággal működő rendszert, hanem az a cél, hogy minél gyorsabban szolgáljuk ki az állampolgárokat. Ezért hát nem építünk le, és mindenki nyugodt lehet az állása felől.

Erős hatásköröket szeretnénk - mondta Simon Gábor szintén MSZP-s képviselő úr. Igen, ebben is egyetértünk. De az aggodalmaikat fogalmazták meg, hogy 2011. január 1-jétől ezt be lehet-e vezetni. Igen, be lehet vezetni, politikai szándék kérdése, mint ahogy számos olyan döntést is meghozott már az új, áprilisban megválasztott Országgyűlés és kormány ez alatt az elmúlt fél év alatt, amire önök éveken keresztül mindig azt mondták, hogy nem megoldható, nem kivitelezhető, nem végrehajtható. Mindig arról biztosítottak bennünket, hogy mit miért nem lehet megoldani. És lám, csodák csodája, fél év alatt is meg lehet hozni olyan döntéseket, amelyekkel önök nem tudtak zöld ágra vergődni. Mi meg fogjuk tudni oldani, ne aggódjanak. Kérjük a bizalmukat.

Az előkészítés során mindenkivel egyeztetünk, aki az integrációban részt vesz. Valóban, Gőgös képviselő úr is felvetette MVH kapcsán, hogy ott nagyon komoly szakmai kérdések teszik kérdésessé, hogy az integráció megvalósítható-e. (Gőgös Zoltán: Ezt felejtsék el!) Igen, ezért egyeztetünk, és minden minisztériummal, minden államtitkársággal mind politikai, mind szakmai szintű egyeztetések folynak folyamatosan azért, hogy az ilyen súlyú kérdéseket mind megoldjuk, és semmi olyat ne tegyünk, amivel a rendszer működését nehezítenénk vagy akadályoznánk. És ha a döntés az lesz, hogy nem célszerű az MVH-nak az integrációba való bevonása, akkor nem fog bevonásra kerülni természetesen.

A koncepciót tehát elmondtam. A célkitűzés világos: az állampolgárokat szolgálni fogjuk, és az állampolgárok végre nem alattvalói lesznek a magyar államnak, végre azt érezhetik, hogy a jogállam számukra azt jelenti, hogy az állam az ő szolgálatukról szól, és mindent meg is tesz azért, hogy méltóképpen és megfelelő hangnemben szolgálja ki őket.

Az önkormányzatok kérdésköre, feladatai, hatásköre nagyon sok képviselő részéről felmerült, válasz is érkezett rá. Szeretném megerősíteni: az állami és önkormányzati feladatok különböző feladatok, az állam hatósági ügyeit az önkormányzati feladatoktól el kell választani. Húsz év alatt sajnos ezt nem sikerült megoldani törvényhozási szinten, bár nagyon sokan kérték, képviselték ezt az álláspontot, elég egy szakmai folyóiratot elolvasni, régi vágya és elvárása a szakmának is, hogy végre ez a szétválasztás megtörténjen. Most meg fog történni. Világosan kell látni, hogy mi az önkormányzat feladata, akik választott képviselői egy-egy településnek, és a helyi közügyek intézésében vannak a közügyeket érintő döntési jogosítványaik, és mi az állam feladata. Húsz éven keresztül az állam odatette a polgármesteri hivatalokra, főként a jegyző vállára, hogy végezze el az állam feladatait, de nem adott hozzá pénzt, nem adott hozzá finanszírozást. Most ezt a helyzetet szeretnénk megoldani: szétválasztjuk az állami feladatokat az önkormányzatitól, és minden területen, ahol ez kérdés, megvizsgáljuk, hol vannak párhuzamosságok, hol lehet a rendszert egyszerűsíteni.

A járások kérdése is ebbe a körbe tartozik. Amit 2011. január 1-jétől meg tudunk oldani, az az, hogy létrejön maga a kormányhivatal - a mostani megyei közigazgatási hivatal bázisán -, hozzá fog kapcsolódni tizenöt dekoncentrált szerv, ami most különböző minisztériumokhoz tartozik. Ezek a szakigazgatási szervek kettős irányítással fognak majd működni. Senki ne aggódjon se járványügyben, se más szakmai kérdésben, az ágazati minisztérium a szakmai irányítási jogosítványaival ugyanúgy élhet majd, mint ahogy eddig is élt, szervezeti szempontból tartozik majd a kormányhivatalhoz a szakigazgatási szerv, és így végső soron a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez.

Amit még létrehozunk január 1-jétől, az az ügyfélszolgálati irodák, a kormányablakok, amelyek megyei szinten és megyei jogú városokban összesen 29 helyszínen fogják megnyitni a kapuikat, és oda már olyan állami feladatokat fogunk betenni ügyintézésre, amelyekhez a megfelelő informatikai háttér rendelkezésre áll. Még ez nem az, amit szeretnénk elérni 2013 végéig, hogy minden állami feladat, hatósági ügy bekerüljön a kormányablak mögé, de amit be tudunk tenni, azt már be fogjuk tenni. Például a földhivatal által ellátott egyes feladatokat is, hogy tulajdonilap-másolatot és térképmásolatot lehessen kérni, azonkívül ügyfélkaput lehessen létesíteni, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyeket is egy helyen lehessen majd intézni. A pontos feladatlistát időben mindenki meg fogja tudni, nyilván a mi érdekünk is, hogy minden állampolgár tudja majd, hogy a kormányablak mely ügyeket tudja majd intézni január 1-jétől. De ezt az ablakot folyamatosan töltjük fel, és amellett a szakigazgatási szervek ügyfélszolgálatai változatlanul ellátják az ügyfélszolgálati feladataikat. Tehát egyetlen ügyfélszolgálat sem fog bezárni, mindegyik működik.

Az integráció arra is jó lesz, hogy ne csak a kormányablak legyen majd nyitva reggel nyolc órától este nyolc óráig, hanem majd az integrációban részt vevő ügyfélszolgálati munkatársakat, illetve szerveket is arra fogjuk kérni, hogy az ügyfélszolgálati időt este nyolc óráig hosszabbítsák meg. És a hatékonyság, az olcsóbbá tétele a közigazgatásnak itt is mérhető, hiszen nem kell majd szabadságot kivenni az állampolgároknak ahhoz, hogy az ügyeiket intézzék, mint ahogy ez el is hangzott már képviselőtársaimtól is. (Gőgös Zoltán: Az nagyon sok ember!)

Többen szóltak amiatt, hogy a kormánymegbízott miért lesz politikus, és miért kell politikai szereplőnek állnia a területi közigazgatás élén. Meg kell szüntetni, kedves képviselőtársaim, azt a gyakorlatot, hogy egy hivatalnok vállára tesznek olyan döntési helyzeteket, amire egy hivatalnok nem való. Politikai döntések meghozatalára egy hivatalnok nem való. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Önök rendre erre a feladatra kényszerítették a hivatalaik vezetőit, holott nem erről szól a területi közigazgatásban egy szakmai vezető munkája. Viszont egy 1000-1500 főt alkalmazó megyei kormányhivatal, amelyik tizenöt szervet ölel majd magába, és azon kívüli körben is koordinációs és ellenőrzési jogosítványokkal rendelkezik majd, óhatatlan, hogy politikai döntéseket hozzon.

(Ez tehát az egyik indok, ami miatt...)

Cili /Lezsák-Erdős-Szilágyi/ (Szabó Erika)/bl

(15.20)

Ez tehát az egyik indok, ami miatt politikusnak kell (Dr. Lamperth Mónika: Egy példát! Egyet!) a megyei kormányhivatal élén állnia.

A másik fontos indok az, hogy a kormány megyei szinten is végre tudja hajtatni az akaratát. A kormánymegbízottat a miniszterelnök nevezi ki, és ezáltal nyugodt lehet afelől, hogy területi szinten is a kormány akarata végrehajtásra kerül. Ez egy fontos szempont. A kormány a választók akaratából kapta meg a lehetőséget a kormányzásra, és a kormány, ha úgy látja jónak, márpedig a nemzeti együttműködés kormánya, nagyon helyesen, úgy látja jónak, hogy területi szinten is legyen a kormánynak egy megbízottja, aki felel azért, hogy ott is rend legyen, ott is működjön az állam, ami húsz éven keresztül nem működött, és egyre rosszabb hatékonysággal működött, ezt a helyzetet fogja a kormánymegbízott tisztsége megoldani. (Dr. Lamperth Mónika: Ez egészen vicces!)

És hogy miért kell hármas vezetés: azért kell hármas vezetés, mert ez egy mamutszervezet lesz, valóban, nagyon sok ember munkáját koordinálja majd (Göndör István: Mibe kerül az adófizetőknek?), és ahhoz kellenek a szakmai vezetők. (Szabó Vilmos: Olcsóbb lesz!) A mostani közigazgatási hivatalvezetőket ért durva, méltatlan támadásokat az ő képviseletükben visszautasítom. A mostani közigazgatási hivatalvezetők kiváló szakemberek, akik átlagosan több mint húsz éve dolgoznak a közigazgatás valamelyik szintjén (Gőgös Zoltán: Csak nem mernek szólni.), és több mint tizenöt éves vezetői gyakorlattal rendelkeznek átlagosan. Ez alkalmassá teszi őket arra, hogy a megyei közigazgatási hivatalok vezetését ellássák. Méltatlan őket olyan szerepbe tenni vagy olyan jelzőkkel illetni, mint amit Lamperth Mónika képviselő asszony megengedett velük kapcsolatban. (Gőgös Zoltán: Semmit nem mondott! Kitűnő szakemberek, azt mondta.)

Az önkormányzatok kérdéskörét említettem, tehát most az önkormányzatok feladataival, hatásköreivel közvetlenül ez a törvény nem foglalkozik - később sem fog foglalkozni az önkormányzatok feladataival. Amivel foglalkozni fog, az a polgármesteri hivatalokra telepített állami feladatok leválasztása.

Hát igen, egy politikusnál kérdés az, hogy milyen szakmai előírásoknak kell hogy megfeleljen. Ha én jól tudom, akkor az országgyűlési képviselőknél sincs semmilyen szakmai követelmény előírva a választáshoz, és mégis, az országgyűlési képviselők mint választott politikusok, nagyon fontos, az ország ügyeit érintő legfontosabb kérdésekben jogosultak döntéshozatalra, kezdve az alkotmánytól az összes törvényig, a legmagasabb szintű jogszabályokat hozhatják meg, amelyek az emberek mindennapi életét befolyásolják.

Egy politikus nem csak szakmai előírásoknak kell hogy megfeleljen, viszont azért mindannyian igyekszünk a szakmapolitika bizonyos területein jártasságot szerezni, és a miniszterek és az államtitkárok is szakértői annak a területnek, amellyel foglalkoztak. Nem véletlen, hogy önök, akik részt vettek a kormány munkájában vagy miniszterként, vagy államtitkárként, fontosnak tartották, hogy ebben a kérdéskörben felszólaljanak.

Az itt lévőktől, önöktől és a parlamentben dolgozó, különböző szakbizottságokban dolgozó képviselőktől se vonjuk meg azt a bizalmat, hogy értenek ahhoz, amit csinálnak (Dr. Lamperth Mónika: Az nem jön magától!), és jó döntéseket fognak hozni mindannyiunk érdekében. A kormánymegbízott kiválasztása valóban nem az önök és nem a választók döntésén múlik kizárólag, a miniszterelnök döntésén fog múlni, hogy kit nevez ki a végrehajtó hatalom kinyújtott kezeként a megyei kormányhivatal élére. Ehhez pedig minden joga megvan, és adjuk meg a bizalmat a miniszterelnök úrnak, hogy olyan politikusokat fog erre a pozícióra kinevezni, akik ezt a vezetői posztot méltó módon és kiváló szakmai hozzáértéssel fogják ellátni. (Dr. Lamperth Mónika: Ha a miniszterelnök a garancia, az más!)

Végezetül azt szeretném kérni, hogy a félelmeiket egy kicsit bontsák le a lelkükben, egy kicsit több bizalommal forduljanak a szakmai munkánk iránt (Derültség az MSZP soraiban.), és inkább a jobbító szándékú javaslataikkal álljanak elő, akkor lehet, hogy inkább szakmai nyelvre tudjuk fordítani ezt a vitát, ami időnként szakmai volt, de időnként méltatlan ahhoz a történelmi léptékű átalakításhoz, amin dolgozunk. Kérem az együttműködésüket és a támogatásukat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu