GYŐRFFY BALÁZS, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági bizottság október 5-én tárgyalta a T/1245. számú törvényjavaslatot, ami kisebb mértékben az 1996. évi XXI. számú, nagyobb részben az 1997. évi LXXVIII. számú törvény módosítását jelenti. Ezt a bizottság 17 igen, 1 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta.

A javaslat tartalmilag négy részre osztható. Az első az 1., 2., 3., 7., 8. és 9. §, amely az elektronikus nyilvántartási rendszer kialakításáról, fejlesztéséről szól. Ebben, azt gondolom, teljes volt a konszenzus a bizottságon belül, hiszen ennek előnye, praktikussága, időszerűsége egyértelmű, ki kell használni azokat a lehetőségeket, amelyek a mai informatika világában adottak.

Célja a problémamegelőzés, ami egyben a vagyonvédelem és a vagyonbiztonság témakörét is előhozza. Mindannyian emlékszünk a kelenföldi metróalagút fúrásakor átvágott közműre, ami ott közvetlen veszélyhelyzetet is teremtett.

Gyorsítja egyúttal a tervezést és ezáltal a kivitelezést is, hiszen pontos, naprakész és gyorsan elérhető információk állnak mind a kivitelezők, mind a tervezők rendelkezésére. Azon kívül itt már említésre került az országleltár is, aminek szintén fontos része lesz ez, hiszen az állami vagyon egy egységes nyilvántartásban kerül feltüntetésre.

A mezőgazdasági bizottságnak meglátásom szerint ezeket a pontokat kellett elsősorban tárgyalni, de természetesen a többi paragrafust, többi bekezdést is tárgyaltuk.

A második szakaszt négy részre bontottam. A második a 4. §, amely az Alkotmánybíróság határozatára reagál, amiben nem volt egyértelmű a fővárosi és a kerületi önkormányzatok szerepe a kártalanítás és adott esetben az ingatlan megvásárlása tekintetében.

A harmadik rész az 5. §, amely a fennmaradási engedélyek szigorítását jelenti, hiszen könnyen belátható, hogy a jelentéktelen érdeksérelem mint olyan a szomszédok tekintetében - mivel szubjektív dologról beszélünk - más-más értelmezést kapott.

A negyedik része a 6. §, amely a közterületek használatáról szól. Azt gondolom, hogy mint minden bizottságban, nálunk is ez váltotta ki a leghevesebb vitát. Elsősorban ez a közterület fogalmát pontosítja, és az önkormányzatoknak egy opciót ad arra, hogy a közterület használatát szabályozzák. A közterületen folyó mindennemű cselekedetért az önkormányzat a felelős, annak a szabályozása az önkormányzatot illeti. Természetesen ezt az ott élők érdekében kell hogy megtegye.

Nálunk is a vita forrása a hajléktalanokhoz kötődött, akiknek a helyzetét, azt gondolnám, mindenképpen kezelni kell, és a minisztérium képviselője, aki a bizottsági ülésen előadta a törvénytervezetet, elmondta, hogy a kormánynak ugyan nem ezen törvény keretében, de van elképzelése és van határozott irányvonala arra, hogy hogyan kezelje ezt a kérdést. De nyilván nem ebben a törvénymódosításban, törvénytervezetben fogják ezt megtenni. S természetesen a mezőgazdasági bizottságnak e tekintetben talán abban érdemes állást foglalnia, amiről Hegedűsné képviselő asszony is beszélt, hogy az erdőterületeket valamilyen formában kellene védeni az ilyen jellegű stabil ottlakástól, de azt gondolnám, hogy ez ismét, mivel külterületről van szó, nem ennek a törvénynek a hatáskörébe tartozik.

(Végezetül annyit, hogy a bizottság ez alapján általános vitára...)

CK/Ujhelyi/Földesi-Nyakó/(Győrffy Balázs)/bl

(12.10)

Végezetül annyit, hogy a bizottság ez alapján általános vitára alkalmasnak tartja a törvényt, és a magam részéről javaslom a támogatását, elfogadását.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu