BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Remélem, hogy valamennyien őszintén érdekeltek vagyunk abban, hogy ez a féléves soros magyar európai uniós elnökség sikeres legyen. A kérdés csupán az, hogy visszatekintve majd mit tekintünk sikernek. Lehet adott esetben sikernek tekinteni, hogy a vállalt kérdésekben megoldás született. Nyilván olyanokat kell keresni, ahol konszenzus közeli helyzet van, és lehet mondani, hogy igen, jó munkát végzett Magyarország. Én azt mondom, hogy ennél fontosabb, hogy olyan kérdéseket is vállaljunk, ahol lehet, hogy kemény viták vannak, és ezek a kérdések a mi nemzeti érdekeinket kell hogy adott szempontból érintsék, és adott esetben azt is tudomásul kell venni, hogy még az is nagy eredmény, ha ebben az időszakban nemzeti létkérdéseket erre a fórumra tudunk vinni.

A sikeresség másik dimenziója a fél év alatti magyarországi rendezvények, hiszen az országkép szempontjából nagyon fontos, hogy helyt tudjunk állni. A Jobbik minden segítséget megad a maga részéről, hogy ez a vendéglátás sikeres legyen. Ez a kormány felelőssége, mi úgy látjuk, teljesíteni fogja. Az, hogy milyen szakembergárdával oldja meg, az ő feladata, mi inkább azt tartjuk aggasztónak, ha erre való hivatkozással MSZP-s európai parlamenti képviselők aggodalmat fejeznek ki és gerjesztenek az Európai Unió színterén.

Mostani témánk - így mondja többes számban az előterjesztés - ennek az elnökségnek a prioritásai. Különböző bizottságok tagjaiként előzetesen módom volt hozzájutni ezeknek bizonyos írott anyagaihoz, és el kell mondanom, hogy több javaslattal, súlyozással nem értünk egyet.

A kormányzat azt mondja: "Hívei vagyunk a gazdasági kormányzás erősítésének az egész Unió szintjén, azaz az eurózónán belül és kívül állók részvételével egyaránt." Mi is ez az európai kormányzás, ami most úgy jelenik meg, hogy európai szemeszter? Az Unió mindig azt mondja, hogy közel akar kerülni a lakossághoz. Mit tud ebből, hogy európai szemeszter? Ki kellene mondani: tagállami költségvetéseknek az Európai Unió által való előzetes jóváhagyása. Erről van szó. Mivel ez egy féléves ciklusban történik, elnevezték szemeszternek. Semmit nem mond. David Cameron jelezte, hogy Nagy-Britannia nem nagyon akar ebbe a szemeszterbe beiratkozni.

De hát mit is jelent ez a bizonyos európai szemeszter? Középtávú költségvetési terv benyújtása, makrogazdasági pálya, amely megalapozza, költségvetés tervezésére vonatkozó elképzelés és a költségvetési pályát megalapozó intézkedések leírása. Ezt a pénzügyminiszteri tanácsnak jóvá kell hagyni, és utána ennek alapján kell itt a költségvetést elkészíteni. Kérem, ez nem más, mint a gazdasági önrendelkezés feladása.

Hadd tegyem hozzá, hogy két kiemelt mutatóról beszélek, amit be kell tartani. Egyik, hogy a költségvetési hiány legyen 3 százaléknál kisebb. Igen, törekedni kell rá, és itt vannak olyan mutatók, amire akkor is törekednünk kell, ha ez nem lenne része ennek az előírásnak. A másik, hogy az államadósság kívánatos legnagyobb mértéke a GDP-nek a 60 százaléka, és akkor is szankciókat léptetnek életbe, ha az ebbe az irányba való csökkenés nem elég intenzív, így ítélik meg. Ez a mi szempontunkból, úgy ítélem meg, méltánytalan, hiszen gondoljuk végig: azért ez az államadósság, lehet hibáztatni az elmúlt 8 évet, mert bőven növekedett, de nem most jött létre.

Hadd mondjak egy adatot: a 2000-es költségvetésben 803 milliárd forint kamattörlesztésünk volt, és 997 milliárd forintban volt újabb tőketörlesztés, kötvénykibocsátás azon a forintáron. Bizony, igen, ez még az előző rendszerből átörökölt, és adósságspirálba kerülés után ezek a következmények. Tehát nem lehet azt mondani, hogy csupán az ebből a szempontból káros elmúlt 8 év járult ehhez hozzá. Akkor azt is tudomásul kell venni, hogy ennek a finanszírozása nem csak a gazdaságpolitikától függ. Attól függ, hogy milyen a pénzpiaci helyzet, milyen az euró helyzete, ezen a téren milyen váratlan mozgások történnek.

Tehát úgy érzem, hogy teljesen méltánytalan, hogy adott esetben egy helyes gazdaságpolitikával, amit az EU elvár, mégsem tud ezek miatt csökkenni, és akkor azt mondják, életbe léptetik ezeket a bizonyos szankciókat. Egyébként nem vagyunk az eurózóna tagjai, hiszen a görög pénzügyi válsággal indult el ez az egész szigorítás, amely, tegyük hozzá, hitelválságba ment át, mert a pénzügyi válság kezdetén jóval kisebb összeggel meg lehetett volna oldani, mint miután kiderült, hogy a piacok, a mindenható piacok most már csak milyen szinten hajlandók ezt az államadósságot finanszírozni.

Itt hadd tegyek egy rövid kis kitérőt! Igen, nagyon sokszor hallom, olvasom az elmúlt ciklusban is adott esetben, hogy a piacok nagyon pozitívan fogadták a kormányzati intézkedéseket. Én mindig azt tapasztalom kellő idő elteltével, amikor ezek az intézkedések valóra válnak, hogy az általam ismert piacon, például a Fény utcai piacon ezt mindig nagyon rosszul fogadják a termelők, a kereskedők és a vevők is. Valahogy nem szinkronban mozog ez a kétfajta piaci értékítélet.

Milyen szankciók vannak egyébként? - nem dőltek még el, csak kilátásba helyezve. Kamatmentes letét befizetése, pénzbírság kiszabása, nem csak a kohéziós, adott esetben a strukturális alapok kifizetésének megvonása, és adott esetben - Németország erre is törekszik - az ezeket nem teljesítő tagország számára a szavazati jog megvonása a Tanácsban. Még egy változás, hogy adott esetben ezt nem egy minősített többség rendelné el, hanem automatikusan ezek a szankciók életbe lépnének. Én azt hiszem, hogy a kormányzatnak elemi feladata legalább azt elérni, hogy ez ilyen módon az eurózónán kívüli tagországokra ne vonatkozzon. Külügyminiszter úr jelezte is, hogy minden törekvésük az, hogy 2014-ig ez semmiképp ne következzen be, ezt el kellene érni, de mindezzel együtt világos, hogy ez a rendszer a gazdasági önrendelkezéstől való megfosztást jelenti.

(15.50)

Külön lényeges kérdés a közös agrárpolitika kérdése. Itt egy külön hozzászólásunk lesz. Egyet hadd mondjak el ennek kapcsán. Lehet, hogy az a nagyon szomorú jóslat teljesedik be, amit a csatlakozáskor mondtunk, hogy 25 százalékról indultak a közvetlen kifizetések, van egy pálya, de mire elérnénk azt a szintet, mint a többi ország, talán az egész rendszer megszűnik. Tehát ebben a kérdésben nagyon fontos teendői vannak az országnak.

Amit kevésnek tartunk, hogy prioritásnak így fogalmazzuk meg: a kulturális sokszínűség megőrzése. Hadd mondjam el, hogy amikor megalakult ez az úgynevezett EU-elnökségi munkacsoport, a 2008. május 6-ai ülésén a következő állásfoglalás született itt a parlamentben. Első helyen, mint legfontosabb pont: a magyar elnökségi célok között jelenjen meg a szubszidiaritáson és decentralizáción alapuló regionalizmus kérdése, a nyelvek és kultúrák sokszínűsége, a kisebbségek hagyományainak megőrzése. Tehát ez sokkal többet utal a magyar nemzetstratégiai kérdésre, a határon túli magyarok identitásának megőrzésére, önrendelkezésének a kivívására. Mi ezt alapvetőnek tartjuk, hogy határozottabban képviseljük ez alatt a félév alatt.

Itt van még egy fogalom, amit a prioritások így adnak: a társadalmi befogadás kérdése. Hadd tegyem hozzá, hogy ebben a tekintetben szerencsésebbnek tartanám a "befogadás" mellé odatenni, hogy a "beilleszkedés" kérdése, mert a befogadás mindig a többség felelősségét hangsúlyozza, a beilleszkedésben igenis benne van a kisebbségnek a többséghez, a többségi kultúrához való alkalmazkodása. S itt természetesen nem lehet nem beszélni a cigányság integrációjának kérdéséről. Ebben az ügyben európai parlamenti képviselőként vettem részt egy majdnem hogy vitanapon, ahol egyetlenegy kérdésről volt szó. Egyetlenegy kérdésről, arról, hogy hogyan kell megszüntetni a diszkriminációt a társadalomban. Igen, ez is fontos - de semmire nem jutunk, ha legalább a diagnózist őszintén fel nem állítjuk. Ehhez a diagnózisfelállításhoz annak a kimondása is hozzátartozik, hogy adott bűnelkövetési formák adott arányban a cigányság körében miért és hogyan fordulnak elő jóval nagyobb mértékben, vagy ha tetszik, ennek a fogalomnak a használatával mondja a Jobbik, hogy cigánybűnözés. Szeretném újból világossá tenni ezen a fórumon is, aki tudatosan nem akarja, akkor nem fogja félreérteni, hogy miről beszélünk. Mi arról beszélünk, hogy ez nem kollektív megbélyegzés, hiszen nem a cigányság egészére vonatkozik, sőt adott esetben éppen, mondjuk, az uzsorakamattal való törvénytelen eljárások a cigányságot sújtják a legjobban. Tehát nem arról van szó. Fiatalkorú bűnözés: minden fiatalkorú bűnöző? Ezt jelenti? Nem, tehát szó sincs róla, hogy kollektív megbélyegzés lenne.

Azt jelenti ez a kifejezés, hogy valami vérségi, genetikai alapon bélyegzünk meg? Szó sincs róla. Amikor mi itt a cigánybűnözés szót használjuk, akkor olyan adott körülményekre gondolunk, sajnos a cigányság egy jelentős részénél, arra a szociokulturális háttérre, amiből ezek a bűnelkövetések is fakadnak. Tehát szó sincs azokról a vádakról, amelyeket velünk szemben felhoznak.

Hadd tegyem hozzá, hogy itt a tegnapi ülésnapon gyakorlatilag egy olyan kezdeményezés történt, amelynek az volt a célja, hogy ennek a kifejezésnek a használatára itt ne kerülhessen sor. Teljesen világos, hogy egy kriminológiai szakkifejezésről van szó, és aki figyelemmel kísérte a közelmúltat, nagyon jól tudja, hogy a Legfelsőbb Bíróság hozott egy teljesen világos döntést, amikor a közmédiumok a Jobbik kampányfilmjét azért nem kívánták először lejátszani, mert ez a kifejezés szerepelt benne, világossá tette, hogy ez jogsértő volt. Szeretnénk, ha a parlament is ehhez igazodna, és elfogadná ennek az általunk való használatát. Nyilván, aki nem használja, nem tekinti így, úgy tekinti, hogy nincs cigánybűnözés, az az ő véleménye.

Hadd tegyem hozzá, hogy mit kellene persze megvizsgálni európai uniós feladatként. Például a szegregált oktatás kérdését, hiszen a szegregáció úgy tűnik, hogy mindig bűn, akkor is, amikor pozitív diszkriminációként szolgálja a cigány kisebbség érdekeit.

Soros György a soros elnökséghez felajánlotta, hogy az ő széles körű tapasztalatát ebben a kérdésben át fogja adni. A Soros György által támogatott alapítványoknak nagyon jelentős szerepe van abban, hogy ez a kérdés a diagnózis szintjén sem vált őszintévé, és sajnos ott tartunk, hogy a Jobbik által javasolt eseti bizottságot sem állította fel a parlament a cigány-magyar együttélés kérdésében. Mert igen, jogvédőkre szükség van, de sajnos, tisztelet a kivételnek, a legtöbb kisebbségi jogvédő célja mindig, minden esetben a többségi társadalom támadása volt, adott esetben árnyékra vetődve.

Mondok konkrét példát, ha ezen mosolyognak: Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány, támogatja Soros György. Jászladányban kimondta a jogerős bírósági döntés, hogy nem született ebben az ügyben szegregáció, nem volt törvénysértés. De a Népszabadságot idézem: Győrben egy spontán szegregáció történt, mert adott területen olyan mértékben lakik a cigány lakosság. Ennek az lett a következménye, hogy 70 százalékos az arány, és ez az alapítvány erre jogorvoslatot keresett, miközben maga a cigány kisebbség, önkormányzati képviselő, az ott a gyermekeiket iskoláztató cigány szülők azt mondták, hogy nem engedik, hogy azt az iskolát bezárják, olyan kiváló tanárok működnek, felkészültek ebben a kérdésben. A válasz az volt az alapítvány részéről: a cigány kisebbség véleménye nem releváns az ügyben.

Arra kérem a tisztelt kormányzatot, amikor ezt a kérdést őszintén akarja tárgyalni, ha a Tom Lantos Intézet és a Soros-alapítvány útján jár, nem fog eredményt elérni. (Taps a Jobbik soraiban.)

Engedjék meg, hogy most egy lépést hátralépjek, elsősorban témában, és egy kicsit arról beszéljek ennek kapcsán, hogy van-e törésvonal ebben a kérdésben a parlamentben.

Igen, van törésvonal. Ebben a kérdésben vállaljuk, hogy a Jobbik az Európai Unió jövője és jelene szempontjából egy törésvonal másik oldalán van, és az összes többi párt a törésvonal adott oldalán. Mi a lisszaboni szerződést nem tekintjük annak - idézem Szájer József EP-felszólalását -: "Amikor a komputerem nem működik, lelassul, akkor megnyomom az újraindítás gombot, most még új szoftver is van ebben a komputerben, úgy hívják, hogy lisszaboni szerződés. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nyomjuk meg ezt a restart gombot!"

Csak azt akarom jelezni, hogy semmi különös nincs, igen, elkötelezett ez iránt a birodalomépítő rendszer iránt. Minket euroszkeptikusoknak mondanak, én azt mondom, hogy mi eurorealisták vagyunk, és a magyar társadalom is eurorealistának tűnik, mert az Eurobarometer felmérése szerint Magyarországon arra a kérdésre, hogy jó dolognak tartja-e ön, hogy országa az Unió tagja - ezt feltették mind a 27 országban -, a legkisebb arányban itt mondtak igent. 36 százalék mondott erre igent.

Itt az egymást követő kormánypártoknak igenis megvan a felelőssége abban, hogy ez így alakult. Közös felelősség van a csatlakozási feltételek olyan elfogadásában, amely a másodrangú EU-tagságot determinálta, és még adott országokhoz képest, amelyek akkor léptek be, azokhoz képest is szerényebb lehetőséget biztosított. S azért mégiscsak eklatáns példa a lisszaboni szerződésnek az az elfogadása, amikor 2007. december 13-án Gyurcsány Ferenc Lisszabonban aláírja, csütörtökön, 14-én átküld ide egy 397 oldalas, 17 egyéb szerződést módosító, nem egységes szerkezetű anyagot lisszaboni szerződésként, amelyet ezt követően hétfőn elfogad a parlament kétharmados többséggel, a Fidesszel együtt.

Rendben van, lehet azt mondani, hogy elkötelezettek vagyunk, és nem lehet módosítani rajta, de talán azt a lehetőséget megadni, hogy a képviselők elolvasták volna, hogy miről, hogyan szavaznak... Ez bizony gúny tárgya volt, mert ennek híre ment az Európai Unióban is. Mi történt? Teljesítették Gyurcsány Ferenc helytartónak azt a szolgai ígéretét, hogy a magyar parlament fogja ezt elsőnek ratifikálni.

(16.00)

Egyébként egy fideszes képviselő szavazott nemmel, az a Molnár Oszkár, aki jelenleg független képviselőként a Jobbik támogatásával került be ebbe a parlamentbe. (Taps a Jobbik soraiban.)

Milyen szabadságot kínál egyébként az Európai Unió? Manuel Barroso mondja: "Magas munkanélküliséggel küzdünk, ugyanakkor jelenleg négymillió álláshely betöltetlen Európában. A Bizottság az év hátralevő részében javaslatot tesz majd a betöltetlen álláshelyek európai megfigyelőrendszerére." Ez majd megmutatja, hol vannak álláshelyek, és ehhez a készségek európai útlevelére egy tervet terjesszünk elő. Magyarul, miről van szó: nem baj a munkanélküliség, szedd a sátorfádat, legyél gyökértelen, és menj oda, ahol munkát találsz.

A Magyar Európai Üzleti Tanács 2010-ben készült éves jelentéséből idézek. Sok használható van benne, de azt mondja: "A gyenge hatékonyságú, felesleges foglalkoztatásnál bizonyos értelemben jobb a munkanélküliség. Az új befektetések szempontjából pedig a munkát kereső tömegek jelentik a vonzerőt." Ez az a gazdasági fundamentalizmus, amely azt követeli meg, hogy ha egy társadalomban érdekellentét van, akkor mindig a gazdaságé, a befektetésé legyen az első. Hát, ez az az Európai Unió, amely felé haladunk Barroso elnök vezetésével.

És végül engedjék meg, hogy visszatérjek ahhoz, hogy mégis a Jobbik mit ajánlana valóban prioritásnak, az egyetlen prioritásnak, amit ez alatt a félév alatt nekünk, a kormányzatnak, Orbán Viktornak képviselni kell. Engedjék meg, hogy ne a saját szavaimat mondjam el. Magyarországon járt Roger Scruton, ismert brit konzervatív filozófus, Fideszhez közel álló. A Hír Televízió kért tőle interjút, és a következő kérdést kapta: "A magyar kormány és Orbán Viktor fogja ellátni jövő év elején az Európai Unió elnökségének feladatát. Mit profitálhat Európa a magyar elnökségből?" És íme a válasza, a válaszunk: "Magyarország szerintem azzal viszi előre Európát, hogy hangsúlyozza a nemzetállam fontosságát. Az Európai Unió eredeti szerkezete elutasítja ezt. Az egész Közösséget azért hozták létre, hogy elnyomják a nemzetállamok jelentőségét. Valamifajta egységes, multinacionális birodalmat akartak a nemzetek fölé helyezni. A magyaroknak szerintem nem erre van szükségük, és bizonyos, hogy az európai lakosság nagy része sem erre vágyik. A magyar elnökség kiválóan képviselheti az eredeti nemzetállamok jelentőségét a minden mást elfojtó, arctalan bürokráciával szemben. Ha Orbán Viktor az EU soros elnökeként képes lesz képviselni ezt a szemléletet, abból minden európai ország csak profitálni fog."

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu