MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon szépen köszönöm a szót.

Az Európai Unióhoz történő 2004. évi csatlakozásunk óta eltelt időszakban kétségkívül a következő, a 2011. év első felében lesz Magyarország integrációs politikájának legnagyobb kihívása. Nemcsak Magyarország Európai Unióban való nemzeti érdekeinek érvényesítése a tét, hanem az is, hogy hazánk demonstrálja elkötelezettségét az Európai Unió értékei mellett és képességét az Európai Unió fejlődéséhez való hozzájárulást illetően.

Hazánk elnökségi tevékenységét elsősorban azon fogják partnereink lemérni, hogy miképpen járultunk hozzá az európai napirend továbbviteléhez, az Európai Unió működőképességéhez és eredményességéhez. Tudnunk kell, hogy a magyar elnökségi teljesítmény hosszú időszakra befolyásolja hazánk nemzetközi, mindenekelőtt európai megítélését. A Magyar Szocialista Párt az európai fejlődés, az európai eszmék, az Európai Unió erősödése mellett mélyen elkötelezett pártként alapvetően érdekelt a 2011. év januárjában kezdődő magyar EU-elnökség sikerességében. Ehhez, ami nemcsak a kormány, nemcsak az ellenzék, hanem az egész ország sikere lenne, készek és képesek vagyunk aktív támogatással hozzájárulni.

A magyar EU-elnökségre való felkészülés a szocialisták kormányzása idején indult, és a jelenlegi kormány fogja ezt befejezni. Az elnökségi feladatok ellátása most a Fidesz-KDNP-kormány felelőssége, amelyhez mi, szocialisták szaktudásunkkal, tapasztalatunkkal, kapcsolatainkkal és politikai tőkénkkel egyaránt készek vagyunk hozzájárulni.

Mindenkinek tudatában kell lennie, hogy az EU-elnökségi feladatok eredményes ellátása nemcsak óriási lehetőség hazánk számára, hanem rendkívül komoly felelősséggel járó feladat. Ez a kihívás széles körű nemzeti konszenzust igényel. Az elmúlt húsz év integrációs folyamatában sokadszor fordul elő, hogy egy feladatot valamely párt vezette kormány kezd meg, és a befejezés a következő kormányra hárul. Így volt ez az európai uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésnél, a tárgyalásoknál, majd azok befejezésénél is így van, és ez így lesz most is.

A siker és az eredményesség számos tényezőtől függ, így belpolitikai feltételektől, az elnökségi feladatokra való felkészüléstől és a megfelelő szakembergárda tevékenységétől is. A belpolitikai feltételek közül alapvető fontosságú, hogy a kormányoldal is az együttműködésre törekedjen az ellenzéki pártokkal és a civil társadalommal. Olyan belpolitikai légkört kell teremteni, amelyben érvényesülnek az alapvető európai értékek és normák. Ezek közé tartozik az érdemi párbeszéd. Sajnálatos módon azt tapasztaljuk, hogy a kormány részéről ez a szándék eddig csekély mértékben nyilvánult meg, ha igen, akkor inkább csak formálisan. Ebből a szempontból üdvözöljük a mostani politikai vitanapot, és abban bízunk, hogy tanácskozásunk végén érdemi előrelépésről fogunk tudni számot adni a magyar közvéleménynek.

A belpolitikai feltételek közül most is hangsúlyozzuk, hogy Magyarországnak nem lehet más útja, mint a demokratikus intézmények demokratikus működtetése. Úgy látjuk ugyanakkor, hogy az elmúlt hónapokban növekvő hazai és nemzetközi elégedetlenséget vált ki a demokratikus intézményrendszer viharos gyorsaságú leépítése. Elég itt a médiatörvényre vagy az Állami Számvevőszék elfoglalására gondolnunk. A kormánynak tisztában kell lennie azzal, hogy a következő félévben a magyarországi fejlemények az európai közvélemény számára a szokásosnál is fontosabbak lesznek, országunk az európai figyelem középpontjába fog kerülni.

Egy példát hadd emeljek ki. Rendkívülien aggályosnak tartjuk, hogy a kormány az alkotmányozási folyamatot éppen a magyar elnökség időszakára kívánja időzíteni. Látható, hogy abban az időszakban, amikor belpolitikai nyugalomra van szükség és a konszenzusos elemekre kell helyezni a hangsúlyt, a kormány által erőltetett alkotmányozási folyamat és annak eddig megismert tartalma súlyos belpolitikai feszültségekhez fog vezetni.

És ezen a fórumon is szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy mennyire fontos a társadalmi tájékoztatás szükségessége. Magyarország EU-elnöksége kivételes és páratlan alkalmat jelent a magyar társadalom Európa-tudatosságának erősítésére. Éppen ezért engedjék meg, hogy egy apró javaslattal éljek. A magyar társadalomnak küldött jelzés lehet, amit érdemes lenne a kormánynak átgondolnia. A korábbi években megszoktuk, hogy hivatalos alkalmakkor a magyar zászló mellett az európai zászló is jelen van a rendezvényeinken. Ez kifejezte, hogy erős Magyarországot akarunk egy erős Európában. Most ezzel szemben azt látjuk, hogy eltűnt az európai zászló az elnökségi feladatokra készülő magyar miniszterelnök megjelenésein, eltűnt az európai uniós tagságunkat kifejező szimbólum.

Tisztelt Ház! Az elnökségi kihívás nagyságrendjének megfelelően a felkészülés már évekkel ezelőtt megindult, és az előző kormányok ezt széles spektrumban folytatták. Folyamatos egyeztetés zajlott az Európai Unió meghatározó intézményeivel, az elnökségi triót ellátó országokkal, kidolgozásra került az elnökségi trió programja, folyamatos volt a szakértői, szakmai és nyelvi továbbképzés és a többi.

Az előző kormány létrehozta és folyamatosan működtette a konszenzusteremtés egyik legfontosabb fórumát, a parlament elnökségi munkacsoportját. Itt engedjék meg, hogy megköszönjem Németh Zsolt képviselőtársamnak a munkáját, aki akkoriban társelnöke volt ennek a bizottságnak, hiszen valóban konszenzusra törekvés jellemezte ezt a bizottságot.

Mindezen kérdésekben a jelenlegi kormány megalakulása óta komoly törést tapasztalunk. Az eltelt közel öt hónapban az elnökségi munkacsoport mindössze egy alkalommal ülésezett. Így nem teljesen világos előttünk, hogy a kormány végül is milyen prioritásokra kívánja építeni az elnökségi tevékenységet. Hallunk fontos szándékokról, például a romaintegráció kérdéséről, de ennek részleteiről szakmai megbeszélés nem történt. Remélem, a mai vita tisztázza ezeket a kérdéseket.

Emellett példátlan mértékű tisztogatást hajtott végre a kormány a köztisztviselői kar körében, ami fokozottan érintette az európai uniós elnökséget előkészítő szakértői gárdát. Évtizedek óta európai uniós területen dolgozó szakértőket mozdított el a kormány, és ültetett helyükre új embereket, ezzel veszélyeztetve a felkészülést. Tudomásunk van arról, hogy az Európai Bizottság illetékesei ezt az aggasztó helyzetet már magas szinten is a magyar kormány tudomására hozták. Azt kérjük a kormánytól, hogy az ország érdekében fontolja meg ennek a tisztogatásnak a folytatását ezen a területen.

Aggodalommal látjuk azt is, hogy az EU-tagállamokkal ilyenkor az elnökség előtt szokásos diplomáciai érintkezések nagyon alacsony szintűek. A magyar kormány tagjai és tagállami partnerei között olyan személyes kapcsolatoknak kell kialakulniuk, amelyek lehetővé teszik az uniós ügyekben való sikeres egyeztetést és kompromisszumkötést. Különösen fontos feladat hárul e téren a miniszterelnökre. A felkészülés hátralevő hónapjaiban intenzív diplomáciai érintkezéseket kell megvalósítani minden szinten a megfelelő kapcsolatrendszer kialakítására és létrehozására. Sürgősen gondoskodni kell arról, hogy valamennyi EU-tagországba kinevezésre kerüljenek a magyar nagykövetek, hiszen az elnökségi időszakban még inkább hangsúlyossá válik a tagállami diplomácia. Az átgondolatlan nagyköveti hazahívások miatt három hónappal a magyar elnökség kezdete előtt egy sor meghatározó EU-tagállamban, például Londonban vagy éppen Hágában nincsen kinevezett vezető a nagykövetségek élén.

Kollégáimmal együtt erről a kérdésről több dimenzióban fogunk a nap folyamán beszélni, ezek közül most néhány általános érvényűt hadd emeljek ki. Az európai uniós közérdek előmozdítása és az összeurópai célkitűzések következetes képviselete fontos az eredményesség és a sikeresség szempontjából. A magyar elnökség akkor lehet sikeres, ha az uniós szinten megjelenő alapvető kihívásokban és vitás kérdésekben hozzájárul a valamennyi tagország számára elfogadható megoldás kimunkálásához.

A másik, sajátos nemzeti érdekeink érvényesítésének hatékony módszere az lehet, hogy azokat összhangba hozzuk a közös európai gondolkodással.

(15.10)

Tisztában kell lennünk azzal, hogy az európai politika fő irányaitól elkülönülő, egyedi tagállami érdekek megjelenítésének nem az uniós elnökség a megfelelő színtere.

A harmadik: a magyar elnökségnek hozzá kell járulnia az Unió nemzetközi akcióképességének erősítéséhez. Felkészültnek kell lenni arra, hogy reagálni tudjunk a nemzetközi élet meghatározó fejleményeire, és irányt tudjunk adni az ezzel kapcsolatos európai gondolkodásnak.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Fontosnak tartjuk és egyetértünk, hogy az összetett és széles körű elnökségi feladatok ellátásában megjelenjenek a megfelelő nemzeti súlypontok, a magyar elnökségnek legyen nemzeti karaktere. Szeretnénk, hogy az elnökségi időszak végén az európai és a magyar közvélemény egyaránt képes legyen a magyar elnökséget beazonosítani. Éppen ilyen területnek tekintjük a következőket.

A magyar elnökség vigye előre az EU-bővítési folyamatot. Sikerének tekintenénk a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását a magyar elnökségi időszakban, a török csatlakozási tárgyalások előrehaladását és balkáni szomszédaink európai integrációs folyamatának felgyorsítását.

A magyar elnökség demonstrálja elkötelezettségünket a keleti szomszédainkkal való kapcsolatok erősítésére és érdemibbé tételére. A 2011 májusában Magyarországon megrendezendő keleti partnerség csúcstalálkozó eredményessége ebben mérföldkő lehet.

A harmadik: fontosnak tartjuk, hogy a romaintegráció kérdése az európai politika napirendjére kerül. A magyar elnökségre komoly felelősség hárul abban, hogy hozzájáruljon a Bizottság európai romastratégiájának kidolgozásához és tagállami vitájához.

Negyedszer: szeretnénk, ha a magyar elnökség időszakához lényegi előrelépés kötődne az európai energiapolitikai együttműködés fejlesztésében.

Ötödször: a Duna-stratégia tartalommal való kitöltése és elfogadása szintén nemzeti magyar érdeket szolgálna.

Még egyszer szeretném hangsúlyozni és egyértelművé tenni itt a magyar parlamentben, hogy a siker közös ügyünk mindenféleképpen, pártpolitikai hovatartozástól függetlenül. Mi, szocialisták ebben a folyamatban partnerek kívánunk lenni, és azt kérjük a kormánytól, hogy ők is legyenek partnerek ahhoz, hogy a Szocialista Párt tudjon segíteni ott és olyan formában, ahol ezt a kormány helyesnek és jónak tartja. Magyarország mindig Európa része volt, és csatlakozásunk egyfajta intézményes csatlakozást jelentett pusztán csak az európai értékekhez. Elnökségünk pedig az Európai Unión belüli presztízsünket növelheti, erősítheti, ami a későbbi nemzeti érdek képviselete szempontjából komoly horderővel bírhat. Éppen ezért minden erőnkkel azon leszünk, hogy segítsük, támogassuk, hogy fél év múlva Magyarország egy sikeres EU-elnökségi perióduson legyen túl.

Nagyon szépen köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban. - Szórványos taps a Fidesz és az LMP soraiban.)

Forrás: parlament.hu