SAMU TAMÁS GERGŐ (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Többen beszéltek itt arról, hogy milyen messzinek érzik Brüsszelt vagy éppen Strasbourgot, és a magyar EU-elnökségi prioritások is feladatként vállalják, hogy a lisszaboni szerződés új jogi keretei szerint közelebb hozzák az EU-t a polgárokhoz.

Nehéz az EU-t közelebb hozni az emberekhez, ha az Unió fő irányító szervei áttételesen kapják legitimitásukat, és a leginkább ember közeli testület, az Európai Parlament leendő képviselőit egyes tervek szerint transznacionális listákon kívánják megválasztani, hogy az Európai Bizottsághoz hasonlóan ne a nemzeti érdekeket képviseljék, hanem az uniós, úgynevezett közösségi érdekek mentén dolgozzanak.

Fontos leszögezni, hogy a sokat hangoztatott közösségi érdekek között rendre eltűnnek és erodálódnak a magyar nemzeti érdekek. Nehéz az EU-t közelebb hozni az emberekhez, ha eurómilliárdok mennek el csak arra az agyament rendszerre, hogy évente nagyjából 12 plenáris ülés miatt Brüsszelből Strasbourgba utazik az Európai Parlament csak azért, hogy a francia öntudat is ki legyen elégítve.

Ezenkívül a közös európai identitás a valóban közös érdekek csekély száma miatt sem alakulhat ki. Ha közös Európát akarnak építeni, ahhoz rendes alapok kellenek. Nehéz úgy európai identitást teremteni, hogy az uniós alapelvek egyáltalán nem egyeznek az európai állampolgárok által elvárt és tanúsított alapelvekkel. Az európai identitás egy ismert szociológus szerint egy idő után nemcsak erodálja és relativizálja, hanem felváltja a régi, idejétmúlt, nemzeti alapú szerveződést. A sokszínű Európa, a liberális európai modell előbb-utóbb megbukik majd, hiszen az önök által szorgalmazott közelebb hozáshoz közös alapokra van szükség, de nem olyanokra, amelyeket a lisszaboni szerződés vagy akár az egész Unió képvisel. Mert az Európai Unió és Európa nem ugyanaz. A jövő Európájának igenis szövetségre van szüksége, a nemzetek Európájának szövetségére.

Köszönöm a szót. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu