SEBESTYÉN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Miniszter Úr! Államtitkár Asszony! Államtitkár Urak! A XXI. század egyik legfontosabb problémájáról, az élet alapfeltételeit biztosító ivóvízről fogok beszélni, amely a Duna-stratégia céljai között is szerepel.

Jómagam 30 éve dolgozom egy nagy víziközmű-szolgáltató társaságnál, de sajnos az időkorlát miatt itt részletes szakmai előadásra nincs lehetőség. A Földet miért is nevezzük kék bolygónak? A háromnegyed részét víz borítja, csupán egynegyed rész szárazföld, de ebből az óceánok és a tenger vizei ivásra alkalmatlanok. Az összesen 1322 millió köbkilométer sós víz a vízkészletek 97,2 százalékát teszi ki, az ivóvíz csupán a maradék 2,8 százalék. Ennek ráadásul a zöme a sarki jégmezők és gleccserek, és csupán 8,7 millió köbkilométer az édesvíz, amivel az ivóvizünket biztosítjuk.

A fenti adatokból világosan látszik, hogy a víz kincs, mivel a 8,7 millió köbkilométerből csupán 3 százalék a tavak és folyók, a többi a felszín alatti talajvíz. Ezt a vízkincset jelentősen veszélyeztetik a kommunális szennyvizek, hulladékok, a mezőgazdaság és az állattartás, a helytelen erdőgazdaság, az ipari és bányászati tevékenység és egyéb szennyezők káros hatásai. Ezért nagyon fontos feladat az egész világon a vízbázisvédelem megoldása és a szennyezések megszüntetése. Oda kell figyelni az ökológiai egyensúly kialakítására, rendezni kell a vízminőség és vízmennyiség megóvására szolgáló, szakmai nyelven védőidomokat, amelyek előírásait a legszigorúbban be kell tartani és be kell tartatni.

Az eddig elmondottak alapján az Európai Uniónak és hazánknak is nagyon következetesen kell kezelni az ivóvíz- és szennyvízkezelés stratégiailag és politikailag fontos feladatát, és helye van a Duna-stratégia célkitűzései között. Azt már csak hozzáteszem, hogy remélem, a soros európai uniós elnökségünkből szűkebb pátriám, Miskolc és Diósgyőr is profitálni fog tudni, mert nagyon ránk férne a siker.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu