SÓS TAMÁS (MSZP): Államtitkár Úr! Kérdéseim arra irányulnak, hogy tényleg be kívánják-e vezetni a svéd modellt Magyarországon, mivel ebben a kérdésben a választási kampányban, illetve mostanában Selmeczi Gabriella asszony is egymásnak ellentmondóan nyilatkozott. Ha igen, akkor első lépésként miért kívánják elvonni a bérből és fizetésből élők felhalmozott megtakarításait? Az elmúlt tíz évben közel 3000 milliárd forint megtakarítás keletkezett a nyugdíjpénztárakban, amelyet a pénztártagok örökösei jelenleg megkaphatnak. Igaz-e, hogy aki átlép az állami rendszerbe, ezt a pénzt és a lehetőséget elveszíti?

A kormányzat a mostani 14 havi elvonást és az esetlegesen az állami rendszerbe belépők pénzét mire kívánja fordítani? Igaz-e, hogy az amúgy is gazdagoknak nyújtott adó- és járulékkedvezmények ellensúlyozására kívánják fordítani a most beszedett plusz költségvetési forrásokat? Ha Magyarországot Svédországgal hasonlítjuk össze, nagyon sok különbség van. Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy ott 67 év a nyugdíjkorhatár, a svéd munkavállalók átlagosan 65 évesen mennek nyugdíjba, míg Magyarországon 62 év a korhatár, és 58 évesen mennek nyugdíjba az emberek.

Magyarország jelenleg évente 3000 milliárd forintot fordít a nyugdíjak kifizetésére, ennek az összegnek 80 százalékát fedezik a járulékbefizetések, egyötödét ki kell pótolni adóbevételekből. Szeretném elmondani, ha valakinek 100 ezer forint a fizetése, akkor a jelenlegi magyar rendszer alapján 68 ezer forint nyugdíjra számíthat, míg ha bevezetik a svéd modellt, akkor 56 ezer forintra számíthat.

Köztudomású a lakosság körében, hogy mindig a szocialista kormányok idejében volt kiemelt figyelem a nyugdíjasokra, akár a Horn-kormány, akár a Gyurcsány-kormány időszakában, illetve az önök időszakában 19 ezer forintot elvettek, és a mostani 4,1 százalékos (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) nyugdíjemelést és a korrekciót sem szavazták meg a költségvetés beterjesztésénél.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu