HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem kívántam felszólalni, de mivel olyan ellenzéki érveket hallottam, amelyek egy része az első polgári kormány nyugdíjpolitikájával foglalkozott, néhány ténnyel szeretném a tévedéseket kiigazítani.

Először arra a kérdésre válaszoljunk, hogy melyik volt az a két kormány, amelyik a nyugdíjasok "érdekében" - persze idézőjelbe tettem - emelte a nyugdíjkorhatárt. Nyilvánvaló: két szocialista kormány, a Horn- és a Bajnai-kormány.

Azután válaszoljunk arra a kérdésre, hogy a nyugdíjak reálértéke hogyan alakult a rendszerváltás után. Először az első kormányzati ciklusban... (Lendvai Ildikó: Vissza lehet állítani!) Inkább olvasson újságot, képviselő asszony, mint hogy közbekiabál! Az első kormányzati ciklusban 8 százalékos reálérték-veszteség volt, a második, a Horn-kormány idején már 12 százalékos volt a nyugdíjak reálértékének vesztése. Egyetért, képviselő asszony? Nem tehet mást, ez a KSH adata.

Melyik volt az az első kormány, amelynek idején minden évben emelkedett a nyugdíjak reálértéke, összesen több mint 20 százalékban? Az első polgári kormány. Ezek tények, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Mikor kezdett ismét csökkenni a nyugdíjak reálértéke? 2007 után.

És mit is jelent az a 19 ezer forintos szocialista füllentés? Emlékeztetem önöket, hogy a Horn-kormány idején 12 százalékos reálérték-veszteség volt. Érthető volt a lelkiismeret-furdalás, Horn Gyula megígérte, valami ahhoz hasonlót, mint Medgyessy Péter, hogy bezzeg a következő évben nagy juttatások lesznek. Ezt az ígéretet törvényi formában tette, és ha az úgy teljesült volna, ahogyan Horn Gyula megígérte, akkor ugyanaz lett volna a helyzet, mint a Medgyessy-kormány idején, hogy meginog a költségvetés.

Mit tett az Orbán-kormány? Ennél többet adott, de széthúzva. Az első Orbán-kormány által vezetett kormányzati ciklusban az emberek többet kaptak a Horn-féle ígéretnél, de nem egyszerre zúdították rá a költségvetésre, és ezért annak egyensúlya megőrizhető volt. Ez az a bizonyos 19 ezer forintos hiánynak nevezett füllentés.

És néhány szót a magánnyugdíjpénztárról. Úgy érzem, a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagságról szóló döntés rossz döntés volt, mert kockázatos, drága és magánérdeket szolgál. A magán-nyugdíjpénztári előterjesztés, ami most előttünk áll, nemcsak hogy minden nyugdíjas esetében biztosítja, a visszalépők esetében is, hogy nem járnak rosszabbul, sőt, mivel az állami nyugdíj tiszta igénybevétele többet jelent egy nyugdíjasnak, mint a vegyes rendszer, ezért nemhogy nem járnak rosszul, hanem jobban járnak.

És végül engedjék meg, hogy egy mondatot a KDNP nyugdíjkoncepciójáról is szóljak, amit az előző ciklusban beterjesztettünk, de természetesen ez sem került tárgyalásra. Ebben a nyugdíjkoncepcióban szerepel az egyéni számlavezetés, szerepel a rugalmas nyugdíjba vonulási idő, és még több olyan szempont, mint például a családi érdek figyelembevétele. Én úgy gondolom, hogy ha ezeket az előremutató és pozitív szándékokat annak idején megtárgyalták volna, akkor már ma is másképpen nézne ki a nyugdíjasok helyzete.

Azt gondolom, ez a javaslat, ami előttünk áll, minden egyes nyugdíjas érdekét szolgálja, és szolgálja a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának és hosszú távú működésének a biztosítását is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu