SZABÓ TIMEA (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy önök is tudják, 2004. június 26-a óta a szerbiai börtönökben töltik büntetésüket azok a temerini magyar fiúk, akiket szándékos emberölés gyanúja miatt állítottak elő, és ítéltek el összesen 61 év börtönbüntetésre. A vád szerint az öt fiatalember június 27-én éjszaka a temerini piactéren súlyosan bántalmazta Zoran Petrovics újvidéki lakost, az ismert drogkereskedőt. Az akkor 22 éves ifjabb Máriás Istvánt 15, a 26 éves Illés Zsoltot 13, a 25 éves Szakáll Zoltánt és a 29 éves Uracs Józsefet 11,5, és a 19 éves Horváth Árpádot 10 év börtönbüntetésre ítélték. Az ítéletet a belgrádi legfelsőbb bíróság másodfokon is megerősítette.

A drákói szigor mindenkit megdöbbentett. Csak összehasonlításképpen: Biljana Plavsics, háborús bűnök miatt elítélt volt boszniai szerb elnök 11 év börtönbüntetés kapott, majd hét év után jó magaviselet miatt szabadlábra helyezték. Milorad Ulemek, alias Legija, a hírhedt titkosszolgálati halálosztag, a vörössipkások vezetője 15 évet kapott az egykori miniszterelnök Zoran Djindjics és mások meggyilkolásáért.

A temerini fiúk ítélete annál is inkább érthetetlen, mivel senki sem tudja hitelesen visszaidézni, hogy mi történt azon az éjszakán. Az ellenük lefolytatott eljárás több ponton is sértett alapvető nemzetközi jogi normákat, többek között a kínzás tilalmát, a tisztességes tárgyaláshoz való jogot vagy a megkülönböztetés tilalmát. Az előzetes letartóztatásuk alatt elmondásuk szerint többüket megverték, megkínozták.

Október 15-én az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának alelnökeként meglátogattam az öt fiút a Sremska Mitrovica-i börtönben. Ezúton is szeretném megköszönni dr. Sárdi Péter és dr. Somfai Zoltán segítségét az Országgyűlés Külügyi Hivatala részéről. A szokásos protokollkötelezettségeken messze túlmenően segítséget kaptunk Korsós Tamás nagykövet úrtól, a szabadkai főkonzultól is.

A látogatás során találkoztam a Sremska Mitrovica-i büntetés-végrehajtási intézet igazgatójával és vezetőségével, akik készségesnek mutatkoztak kérdéseim megválaszolásában. A belgrádi hatóságok speciális engedélye nélkül a tényleges börtönkörülményeket személyesen sajnos nem vizsgálhattuk meg, de a vezetőség - várakozásainkon túlmenően - lehetőséget biztosított arra is, hogy mind az öt elítélt fiúval találkozzam, és a börtön alkalmazottjainak a jelenléte nélkül beszélgethessek velük.

Azt önök közül is biztosan sokan tudják, hogy a legfiatalabb fiú, Horváth Árpád súlyos egészségügyi problémákkal küzdött, és a kérése ellenére is csak fél év elteltével került át a börtönkórházba, ahol az addigra akuttá vált tuberkulózisát további fél évig kezelték. Nem ecsetelem, hogy egy tbc-s megbetegedés az ő, és potenciálisan az intézmény más lakójára milyen hatással lehetett volna.

(13.20)

A szerbiai büntetés-végrehajtásról szóló törvény lehetővé teszi, hogy a büntetésük felét már letöltött, jó magaviseletű elítéltek életét minimálisan megkönnyítsék, például úgy, hogy hétvégenként hazalátogathassanak. Miután a börtönigazgató szerint a fiúkra nem volt panasz, fontos, hogy ezt az enyhítést mindegyikük megkaphassa. Ezek a kedvezmények az igazgató döntésén múlnak.

A szerbiai jogorvoslati lehetőséget kimerítették, és sajnos egy elsietett strasbourgi beadvány miatt nem látszik esély arra, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság napirendjére kerüljön az ügy. Így gyakorlatilag egyetlen lehetőség maradt arra, hogy a fiúk büntetése legalább mérséklődjön: ez az államelnöki kegyelem.

A több mint egy éve elküldött kegyelmi kérvények még nem jutottak el Tadics elnök asztalára. Tudjuk, hogy az elnök emberélet elleni bűncselekmények esetében nem szokott élni a kegyelem jogával. Azt is tudjuk azonban, hogy a méltánytalanul és aránytalanul súlyos büntetést a szerb bíróság példastatuálás céljából szabta ki, hiszen kompenzálni kellett a 2002-2003-as vajdasági magyarveréseket. Kíváncsian várjuk, például a minapi belgrádi zavargások vádlottjaira milyen súlyú büntetést ró majd ki az elsőfokú bíróság.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a pillanatban a Szerb Köztársaság számára fontos diplomáciai kapcsolatot jelent Magyarország. Az európai uniós csatlakozási folyamatban kiemelten számítanak a magyar kormány támogatására. A temerini fiúk esetében a diplomáciai befolyás latba vetése a legutolsó esély. Kérjük, hogy a magyar kormány, valamint a köztársasági elnök tegyen meg minden lehetséges lépést a Szerb Köztársaság elnökénél a kegyelmi kérvény méltányos elbírálása érdekében. Az etnikai konfliktuspolitikába szándékukon kívül belekeveredett fiúk emberi jogait ugyanúgy védenünk kell, mint saját állampolgáraink esetében. Ezek a jogok, bár nem érvényesülnek mindenhol, nem ismerhetnek határokat.

Köszönöm a szót. (Taps.)

Forrás: parlament.hu