DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Urak! Hasonlóan kezdem, ahogy Ipkovich György képviselőtársam, hogy 24 órával ezelőtt szakmai vitára számítottam, és szakmai érvekkel készültem. Szerettem volna kifejteni azt, természetesen az általános vita keretei között és annak megfelelően, hogy miről szól az a 22 szakmai módosító javaslat, amelyet Ipkovich képviselőtársammal együtt nyújtottunk be a törvényjavaslat jobbá tétele érdekében. Azonban az elmúlt 24 órában történt valami, ami felülírja ezt a szándékot, és úgy gondolom, hogy hiba lenne szakmai alapon megközelíteni az előttünk fekvő törvényjavaslatot.

Az államtitkár urak egy demokratikus állam jogalkotási törvényéről beszéltek, és egy ilyen demokratikus állam jogalkotási gyakorlatáról, de biztosan nem a magyar gyakorlatról, és biztosan nem a kormány valós szándékairól. Mesevilágról vagy külföldi gyakorlatról viszont, úgy gondolom, nem érdemes a magyar parlament falai között beszélni. Érdekes lenne persze megvizsgálni azt, és erre fogok is egy kísérletet tenni a részletes vitáig, hogy vajon van-e olyan rendelkezése az előttünk fekvő törvényjavaslatnak, amit az elmúlt néhány hónapban a kormány, illetve a kormánypártok betartottak volna - nem azt, hogy van-e olyan, amit nem, hanem a kérdés úgy merül föl, hogy van-e esetleg olyan, amit betartottak. Talán találunk majd ilyeneket is.

(13.10)

Rétvári államtitkár úr rezzenéstelen arccal beszélt arról, hogy milyen nagy szükség van a társadalmi egyeztetésre. Azt gondolom, hogy az önök elmúlt időszakának a gyakorlata után ez hiba egy államtitkártól, és nem erényének értékelhető; egy pókerjátékosnál feltétlenül, hogy a rossz lapok esetében is tud ugyanolyan arccal beszélni és viselkedni, minthogyha jó lapjai lennének, itt azonban nem erről van szó. Arról van szó, hogy önök folytatnak egy olyan gyakorlatot, és az államtitkár úr is részese annak a gyakorlatnak, amelynek például eleme az, hogy három hónap alatt akarják ledarálni az új alkotmány koncepcióját, társadalmi vita nélkül. Része az, hogy az elmúlt időszakban, amikor szóvá tettük, hogy az önök által beterjesztett javaslatnak nem volt társadalmi vitája, akkor önök ezt nem tagadták, hanem azt mondták, hogy ilyen nem kell, és azért nem kell, azért nincs szükség rá, mert önöket erre a fülkeforradalom felhatalmazza, a fülkeforradalomban már ezekről a kérdésekről véleményt nyilvánítottak az emberek, ezért a konkrét törvényjavaslat társadalmi vitára bocsátása szükségtelen, hiszen önök azt kodifikálják, amit a fülkeforradalomban az emberek követeltek. Tegnap egyébként Lázár János is erre utalt. Elképesztőnek tartom, államtitkár urak! Azt meg még inkább annak tartom, hogy önök társadalmi vitáról és annak az erényeiről beszélnek, amikor egyébként ilyen gyakorlatot folytat a kormányuk és az önök pártjai.

Hadd kérdezzem meg az államtitkár urakat: amikor az Alkotmánybíróság döntésének tegnapi bejelentése után Lázár János körülbelül egy órával később kiállt, és azt mondta, hogy benyújtják újra a törvényjavaslatot, majd benyújtják azt a törvényjavaslatot is, amely az Alkotmánybíróság hatásköreit nyirbálja meg, majd benyújtják azt a javaslatot is, ami a népszavazási lehetőségeket csökkenti, a népszavazási tárgyak körét szűkíti, akkor vajon egy óra alatt kivel egyeztették ezt le: milyen társadalmi szervezetekkel? Milyen szakmai szervezetekkel? Kik értettek ezzel egyet és kik nem?

Államtitkár Urak! Miért beszélnek társadalmi vitáról akkor, amikor ilyen nincsen az önök gyakorlatában? Ez nem létezik! És azt is hadd kérdezzem meg, hogy mindezt akkor miért írják le a törvényjavaslatban, hogy ez szükséges.

Tudják, diktatúrában szokás az, hogy van szép alkotmány, szép elvekkel, vannak törvények is, csak éppen bolondnak nézik azt, aki hivatkozik rájuk. Önök ezt csinálják, ezt a gyakorlatot folytatják.

Mi is az önök jogalkotási gyakorlata? - mert egy extrém példát már kiemeltem. Nézzünk mást! A kormány - és inkább ezt kellene kodifikálniuk, ha a saját gyakorlatukról beszélnek - csak kivételes esetben nyújt be törvényjavaslatot, akkor sem egyeztet, hanem a fülkeforradalomra hivatkozik, ami felhatalmazást adott rá. A legfontosabb törvényeket, tisztelt fideszes képviselőtársaim, képviselői önálló indítványok formájában nyújtják be, és nem egy esetben - ezt most már precedensnek lehet nevezni - egy nap alatt, a benyújtás napján, Házszabálytól eltéréssel, egy gyorsított vitában még aznap elfogadják. Itt persze értelemszerűen kizárt a társadalmi vita, mert az néhány óra alatt nem valósítható meg. Ha mégis van a parlamenten belül vita, és nem egy nap alatt akarják ledarálni a fontos törvényjavaslatukat, és ez a parlamenti vita kellemetlenné válik az önök számára, akkor ügyrendi javaslattal lezárják, belefojtják az országgyűlési képviselőkbe a szót. Ez is az önök gyakorlata a jogalkotás során. És legutóbb most azt tapasztaljuk, hogy ha bárki szót emel az elképzelésükkel szemben, akkor erre az a válaszuk, hogy a kétharmad birtokában, azzal visszaélve, elvonják a hatáskört, és móresre tanítják azt az államhatalmi szervet, azt a hatalmi ágat, amelyik mert önökkel szembemenni.

Hadd kérdezzem meg: ha ez a gyakorlatuk, akkor miért vacakolnak egy ilyen bonyolult szabályozás megalkotásával? Amit elmondtam, az elfér egy oldalon, egy oldalban összefoglalható, és legalább a valóságot tükrözi, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt államtitkár urak. Komolyan kérdezem, és komolyan szeretnék erre választ kapni, őszintén remélem, hogy megkapom: miért nem tartják be tehát a saját törvényükben meghatározott formákat? Miért nem ez alapján járnak el és jártak el eddig a jogalkotási tevékenységük során?

Mi bíztunk abban, és bízunk abban is, hogy a kormány és a kormányoldal észhez tér egyszer, és befejezi a jogalkotási és a demokratikus rendünk felszámolására irányuló ámokfutását, s egyszer alkalmazni kezdi majd a saját jogalkotási törvényét, ezért fogalmaztuk meg és tartjuk fenn képviselőtársammal a beterjesztett módosító javaslatokat. Úgyhogy kérjük, legalább a jogalkotás vitájáról szóló parlamenti vitában valóban a jogalkotási törvény szabályainak megfelelően járjanak el, és érdemben vizsgálják meg a módosító javaslatokat, ne pedig erőből verjék le.

Ma azonban sajnos más a helyzet. Hét alkotmánymódosító javaslatot terjesztettek be, és fogadták el azok jó részét, volt, amit - mint mondtam - egy nap alatt, miközben zajlik az új alkotmány előkészítésének a vitája. Az a határozott álláspontunk sajnos mostanra, hogy önök az embereket, a civil szervezeteket és a parlamentet díszletként kezelik, és a legcsekélyebb mértékben sem érdekli önöket a véleményük. Javaslataink beterjesztése után tegnap ezért léptünk ki az alkotmányozás folyamatából.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Kormánypárti Képviselőtársaim! A cirkuszhoz bohócokat keressenek, és ne országgyűlési képviselőket! Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu