DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Jobbik Magyarországért Mozgalom nem támogatja az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény benyújtott módosítását ebben a formában, sőt, amint ezt már korábban jeleztem a kisebbségi vélemény megfogalmazásakor, szinte semmilyen tekintetben nem támogatjuk ezt az ugyan nem túl hosszú törvénytervezetet, de gyakorlatilag semelyik pontjával nem tudunk egyetérteni.

Itt már korábbi vezérszónoki felszólalásokban hallottunk tulajdonképpen jogelméleti vitákat arról, hogy hogyan is néz ki Európa-szerte vagy világszerte az ügyészség szervezete, illetve maga az ügyészség, és a legfőbb ügyész kormány alá van-e rendelve, vagy pedig a parlament alá, illetve milyen szerepet tölt be a hazai igazságszolgáltatásban. Erről vitatkozgathatunk, hogy melyik a jobb módszer. Nyilván az első a kormányzat alá rendelt ügyészség. Ennek is megvan a maga előnye, és a másiknak is, amikor azt mondjuk, hogy parlament alá rendelt ügyészség legyen, hiszen ez első látszatra úgy tűnik, hogy sokkal függetlenebb szervezetet fog takarni, hiszen maga a parlament felé lesz felelős, a parlament fogja kinevezni, és tulajdonképpen senkinek nem lenne befolyása az ügyészség szervezetére, a legfőbb ügyész munkájára és az ügyészi szervezet munkájára.

Ez valóban első ránézésre jónak tűnik, és Répássy államtitkár úr is ezt emelte ki, hogy ezért is olyan demokratikus módon akarják ezt megoldani, hogy nem akarják a kormányzat alá rendelni, hiszen így a mindenkori kétharmados többséggel meglesz a megfelelő garancia és biztosíték arra, hogy itt nem kerül senkinek a befolyása alá, mert hát mennyire nem szép az, amikor a kormányzat befolyása alá kerül az ügyészség.

Az egyik megoldás, az egyik modell alapján az ügyészség a parlament alá kerülne, a másik modell alapján a kormányzat alá kerülne. Itt most egy harmadik rendszer lett kitalálva. Azt gondolom, ezt még sehol nem találták fel, egyetlenegy demokratikus jogállamban sem: itt párt alá rendelik az ügyészséget. Hiszen kilenc évig, kilencéves időtartamra ki határozza meg: a jelenlegi kormányzó pártok, azaz a Fidesz-KDNP kilenc évre választ legfőbb ügyészt Magyarországon. Tehát gyakorlatilag itt pártirányítás alá kerül az ügyészség, szemben a korábbi demokratikus modellekkel szemben, és ami a legnagyobb döbbenet, hogy ráadásul kilenc évre. És mivel megszoktuk a Fidesz részéről, a Fidesz-KDNP részéről, hogy amikor években határoznak meg valamit, és módosítanak vagy az alkotmányban, vagy a jogszabályokban, az általában mindig valamilyen személyeket konkrétan szokott érinteni. Nemegyszer találkoztunk már vele, és amikor kiderült, hogy rosszul érinti, akkor meg kellett változtatni ezeket az éveket, és nyilván az emberben a kisördög már megmozdul akkor, hogy vajon miért pont annyi év. Ha az ember elkezd gondolkodni ezzel kapcsolatban, hogy miért is van szükség a kilenc évre, hát nyilván nem ez a szándék vezette a kormánypártokat abban, hogy ezt megfogalmazzák, de azért a kisördög megszólal egy ellenzéki politikusban, hogy vajon nem azért kellett-e ezt a kilenc évet meghatározni, mert most az első évben megválasztjuk a legfőbb ügyészt, majd a parlament demokratikusan, utána négy évig tart a parlament mandátuma, majd utána még több mint öt évig ez a legfőbb ügyész lesz hivatalban, és addig semmilyen büntetőeljárást nem lehet kezdeményezni majd, esetleg politikai módszerrel meg lehet akadályozni büntetőeljárás kezdeményezését, mert az általános büntetőjogi elévülési idő öt év. Hát nyilván az emberben megmozdul a kisördög, ne legyen igazam, és ne ez határozza meg a kilenc évet, de azért nyilván az emberben megmozdul valami, és hajlamosak vagyunk arra, hogy ilyeneket kitaláljunk.

Ha már ezt az 1. §-t nézzük, akkor egyetlenegy dolog van, amivel egyet tudunk érteni, ez a (2) bekezdésben található, amikor is úgy szól a jogszabály, hogy "a határozatlan időre kinevezett ügyészek közül választja a legfőbb ügyészt", ezzel teljesen és maximálisan egyet tudunk érteni, hiszen a szakmai tapasztalat, a szakmai múlt mindenképpen azt támasztja alá, hogy valóban az ügyészi állományból, a határozatlan időre kinevezett ügyészi állományból válasszák ki ezt a legfőbb ügyészt. Tehát van olyan pont, amivel egyet tudunk érteni.

(15.00)

Aztán örömmel hallgattam egyébként a Szocialista Pártnak azt a magas erkölcsi magasságokba vivő szakmai véleményét, amit megfogalmazott az ügyészségről. De akkor, ha már itt tartunk, azért meg kell hogy jegyezzek egy nagyon fontos dolgot. Az ügyészségi szervezeti törvény szerint azt lehetett ügyésznek kinevezni Magyarországon, aki büntetlen előéletű volt, választójoggal rendelkezett, és egyébként a megfelelő jogi egyetemi végzettsége volt, és a külön jogszabályban meghatározott szakvizsgát letette.

Ehhez képest a Bajnai-kormány az egyik utolsó intézkedésével, 2010. január 1-jén életbe lépő szabályával ezen azért némineműleg változtatott, mégpedig egy nagyon fontos tényezőt kivett ebből: a büntetlen előéletet. Tehát 2010. január 1-je óta büntetett előéletűek is lehetnek ügyészek. Ezért hallgattam nagyon furcsán ezt a nagyon-nagyon mélyen erkölcsileg bántó, őket megbántó, demokratikus alapelveket sértő módosítási javaslatokat. Hiszen azért a büntetlen előéletet kivették ebből, tehát mostantól kezdve azok a büntetett előéletűek is kinevezhetők ügyésszé, akik valamilyen bűncselekményeket elkövettek, és egy kicsit furcsának találom, és gyakorló jogász szempontjából nagyon furcsállanám azt, amikor a bíróság előtt egy büntetőeljárásban egy olyan ügyész képviseli a vádat az alapos gyanúval megterhelt vádlottal szemben, aki szintén saját maga is el volt ítélve jogerősen bíróság által, büntetőeljárásban elítéltetett, és ezért elvesztette a büntetlen előéletét. Tehát ezt már furcsállom.

Itt azért visszadobom egy kicsit a labdát a kormányoldalnak is, hiszen én elvártam volna, hogy ha a kormányoldal hozzányúl ehhez a paragrafusához az ügyészségi szervezeti törvénynek, akkor elvártam volna, hogy éppen azért ezt a módosítást beletegyék, azaz hogy visszaállítsák a 2010. január 1-je előtti állapotot, és tegyük vissza, hogy csak büntetlen előéletű lehet ügyész. Én azt gondolom, hogy ez egyébként nem lehetne vitás közöttünk. Erre vonatkozóan mi a mai napon benyújtottunk egy módosító javaslatot is ezzel kapcsolatban, és a büntetlen előéletet újra szeretnénk előírni.

Aztán a 9 év. A 9 évvel kapcsolatosan a 9 év még minimumnak tűnik, mert egyáltalán nem tudunk egyetérteni azzal sem, hogy akár élethosszig tartó büntetésként jelenik meg ez a legfőbb ügyészi kinevezés a magyar joggyakorlatban, hiszen Bárándy képviselőtársam ezt már szépen elmondta, hogy hogyan lehet ezzel adott esetben visszaélni. Sajnos nem akarunk feltételezni, de ezzel bármelyik párt a jövőben visszaélhet, és sajnos azt kell hogy lássuk, hogy biztosan lesz is ilyen. Azért ne legyünk annyira naivak, hogy ilyen nem fordulna elő.

De semmiképpen nem értünk azzal sem egyet, ami a 2. §-ban megfogalmazódik, amennyiben a megbízatása leteltével meghosszabbodik tulajdonképpen a megbízatása, csak és kizárólagosan azért, mert nincs új legfőbb ügyész megválasztva; ilyen alapon 90 vagy 100 éves koráig is betöltheti ezt a legfőbb ügyészi posztot. Éppen ezért hihetetlen ellentmondásos az a törvényjavaslat, törvényszabályozási javaslat, amely a 4. §-ban található, ahol is 65 évben határozza meg azt az időpontot, amikortól elküldheti a legfőbb ügyész bármelyik ügyészét, aki a rendszeren belül van.

Ez nyilván mihez vezet? Ahhoz vezet, hogy befolyásolni lehet az ügyészeket, és kvázi kívülről, egy kicsit felülről bele lehet nyúlni a munkájukba, és egy ilyen eszközzel, hogy ha nem azt teszed, amit mi elvárunk tőled, akkor 65 éves korodban nyugdíjba fogsz menni a te akaratod ellenére, míg másokat pedig jutalmazni tudunk azzal, hogy 70 éves korukig ott maradnak. Én mindenképpen azt gondolom, hogy ez erőteljes visszaélésre, erőteljes befolyásolásra ad lehetőséget, és nincsen meg az a függetlenség, ami ebben az esetben az ügyész esetében elvárható, még akkor sem, ha egy olyan szervezetről beszélünk, amelyben az utasítási rendszer nagyon nagy mértékben él még ma is, és folyamatban van.

Ugyanígy az is megdöbbent bennünket, hogy a legfőbb ügyész nem interpellálható. Ez a változás is abba az irányba hat, hogy ne legyen felelős a legfőbb ügyész a parlament irányában, hiszen gyakorlatilag nem vonható felelősségre, és itt jön be az, hogy ha négy év múlva vagy három és fél év múlva az a forgatókönyv következik be, hogy a Fidesz-KDNP nem lesz kormányzó párt, akkor egy másik párt az interpellációk el nem fogadásával bizony sok kellemetlenséget tudna okozni a legfőbb ügyésznek. Ezt a lehetőséget is a kormányzó pártok meg akarják szüntetni, el akarják venni a jelenlegi ellenzéktől. Azt gondolom, hogy ez is, ez a törvény is beleillik abba a folyamatba, amely a demokratikus jogállam ellen vívott harc egyik állomásának tekinthető a jelenlegi kormánypártok részéről.

Mindezekre tekintettel a Jobbik Magyarországért Mozgalom gyakorlatilag ennek a törvénytervezetnek egyik pontját sem támogatja.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Forrás: parlament.hu