DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr, tisztelt Országgyűlés! Nem vállalkozom arra, hogy minden elhangzott felszólalásra válaszoljak, már csak azért sem, mert a vita egy bizonyos részében meglehetősen, hát a tárgytól eltérő politikai vita zajlott, és ezekre csak részben szeretnék válaszolni, annyiban, amennyiben a jogalkotási törvénnyel összefügg.

A Szocialista Párt vezérszónoka, Ipkovich György felrótta, hogy a törvényjavaslat a visszamenőleges hatály tilalmát tartalmazza, holott a tegnapi napon az Alkotmánybíróság döntést hozott. Arra hívnám fel Ipkovich György figyelmét, hogy olvassa el alaposan az Alkotmánybíróság határozatát, ugyanis nem a visszamenőleges hatály tilalma miatt minősítette alkotmányellenessé. Tehát a tegnapi döntés véletlenül sem függ össze a visszamenőleges hatály tilalmával. Mások is említették ezt a témakört, de jó, ha tisztázzuk, hogy a tegnapi döntésnek nem volt köze a mai törvényünkhöz.

Sós Tamás képviselő úr alapvetően politikai természetű vádaskodásba kezdett. Van annak valami diszkrét bája, amikor az MSZP a védelmébe veszi az Alkotmánybíróságot. Azért itt a teremben ülők és az országban élők nem szenvednek kollektív amnéziában, tehát pontosan emlékeznek rá, hogy Gyurcsány Ferenc milyen véleményt alkotott az Alkotmánybíróságról, amikor például az úgynevezett szociális népszavazást átengedte, vagy amikor például az úgynevezett gyűlöletbeszéd-törvényt elutasította. Tehát pont ő az, akinek semmi joga megszólalni az Alkotmánybíróság védelme érdekében, hiszen ő volt az a szocialista politikus, aki durván támadta az Alkotmánybíróságot.

A Jobbik képviselője, vezérszónoka, Bertha Szilvia asszony az önálló képviselői indítványokkal kapcsolatos egyeztetést vetette fel, és ez nagyon sokszor felmerült más hozzászólásban is. Szeretném leszögezni, hogy ezt a kérdést nem lehet kormánypárti önálló képviselői indítványra és ellenzéki önálló képviselői indítványra szétválasztani. Amennyiben önöknek az a javaslata, hogy általában az országgyűlési képviselők törvénykezdeményezési jogát valamifajta egyeztetési kötelezettség korlátozza, akkor tegyenek ilyen módosító javaslatokat. Én nem szívesen tennék ilyen módosító javaslatokat; azt gondolom, hogy az országgyűlési képviselők törvénykezdeményezési joga annyira része a parlamentarizmusnak, hogy azt nem lehet különböző megkötésekkel, különösen kormánypárti vagy ellenzéki képviselőkre eltérő szabályok alkalmazásával nem lehet megkötni.

A jelenlegi szabályaink szerint a képviselők törvénykezdeményezési joga független attól, hogy ők valakivel egyeztettek-e. Nyilván a jobbikos képviselőknek is visszafordíthatnám azokat az érveket, amelyeket a vezérszónokuk mondott: vajon az önök által benyújtott önálló képviselői indítványokat kivel, hányszor, mely szervezetekkel egyeztették. Nyilván önök is azt mondják, hogy nagyon sok emberrel egyeztették, az a helyzet, hogy mi is így vagyunk a saját önálló képviselői indítványunkkal, hogy nagyon sok emberrel egyeztettük ezeket a javaslatokat. Legalább annyira alapos egyeztetést folytattunk, mint a jobbikos képviselők a saját önálló képviselői indítványaikról.

(14.00)

Tehát ne vessük egymás szemére azt, hogy az önálló képviselői indítványoknak mi a társadalmi támogatottsága, hiszen ez egy törvénykezdeményezési jogból, a képviselői törvénykezdeményezési jogból fakad, ezért én a jövőben sem tanácsolom önöknek, különösen a parlament ellenzéki oldalának, hogy az egyéni képviselői indítványok tekintetében valamifajta adminisztratív akadályt, mondjuk, egy egyeztetési kötelezettséget írjanak elő, mert akkor saját maguk sem fogják tudni gyakorolni ezeket az előterjesztői jogokat.

A legmélyebb ütés számomra, és azt hiszem, Rétvári Bence államtitkár úr számára is az volt, hogy Sós Tamás úr a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényt valamilyen szakmailag borzalmasnak és szakmailag alkalmatlannak tartotta. Na most, én alaposan áttanulmányoztam az önök módosító javaslatait, és megpróbáltam megnézni, hogy milyen szakmai magasságból bírálják ezt a javaslatot. Szeretném a képviselőtársaimnak az egyik szocialista módosító indítványt idézni, a T/1382/23. számot viseli, amely szerint stratégiai partnerséget kell kialakítani, mármint a jogszabályok előkészítésében stratégiai partnerséget kell kialakítani az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok országgyűlési képviselőcsoportjaival, valamint a helyi és megyei, fővárosi önkormányzatokban képviselettel rendelkező pártok és társadalmi szervezetek önkormányzati képviselőcsoportjaival. Tehát értik: a jogalkotónak stratégiai partnerséget kell kialakítania a jogalkotásban részt vevő pártokkal. Gratulálok, ez egy nagyon magasröptű szakmai javaslat. Azt hiszem, hogy ezt a javaslatot, ezt a szakmai színvonalat nem kellene az Országgyűlésnek átvennie. Amennyiben mégis úgy gondolják, hogy a módosító indítvány alkalmas arra, hogy az Országgyűlés elfogadja, akkor támogassák; a kormány nevében mi valószínűleg nem fogjuk támogatni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslatainkról, tehát a két, kormány által benyújtott javaslatról elég sok pozitív vélemény is elhangzott, és nem csak kormánypárti képviselők részéről voltak, akik üdvözölték a javaslatokat. Én nagyon megköszönöm azt, hogy a legtöbb hozzászóló tárgyilagosan a szakmai vitában részt vett, és tárgyilagosan ezek szerint alkalmasnak találta a javaslatokat arra, hogy az Országgyűlés megvitassa, még ha bizonyos módosító indítványokat előterjesztenek is, akkor is van értelme a jogalkotásról új törvényt alkotni, és van értelme a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről törvényt alkotni. Nemcsak azért, mert december 31-ével ez a kötelezettségünk, tehát alkotmányos mulasztás állna be, ha nem alkotnánk ilyen törvényt - most a parlamentet értem az alkotmányos mulasztás elkövetőjének -, nemcsak azért kell ilyen törvényt alkotni, mert az Alkotmánybíróság ezt kimondta, hanem azért, mert ez a két jogszabály előremutatóan, XXI. századi módon, szakmailag megfelelő módon rendezi a jogalkotás eddig vitatott vagy vitatható kérdéseit, és most már törvényerővel írja elő azokat a szabályokat, amelyekre önök sokat hivatkoztak, de ezek sosem voltak a törvényekben leírva. Most már a törvények kötelezik az Országgyűlést is, és minden jogalkotót arra, hogy betartsák ezeket a szakmai szabályokat.

Ami pedig azt illeti, hogy ennek a törvénynek a megszületése előtt, tehát az új Országgyűlés megalakulása óta eltelt időben milyen törvények születtek itt az Országgyűlésben, én azt szeretném az önök figyelmébe ajánlani, hogy ezek a törvények minden esetben az alkotmányos jogszabályoknak megfelelően születtek meg. Tehát sem alkotmányt, sem Házszabályt, sem más jogszabályokat, jogalkotási törvényt nem sértett meg az eddigi jogalkotás. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ez nem így van.) Azaz számon kérni az eddigi jogalkotáson azokat a szabályokat, amit csak a jövőbeni törvény, a jövőben hatályba lépő törvény tartalmaz, nem indokolt, és különösen nem méltányos ilyen körülmények között. Tehát a jogalkotás eddig is alkotmányos és törvényes mederben zajlott az Országgyűlésben, és remélem, hogy a jövőben is így fog zajlani. Ez a két törvény segíti a jogalkotás minőségi szabályainak javítását, a jogalkotás minőségének javítását.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu